A nap verse
Lehetetlen
Lehetetlen. Suttogtam magamban,
hogy veled lehessek, hisz tudom:
a távolság, amely megbújik köztünk,
éket ver közénk, jól tudom.
Mint egy ajtó, mely bezárul olykor,
s olyan vészesen nyikorog,
mintha kérlelne: nyiss már ki végre!
S lépj át a küszöbön. Itt vagyok.
Én is úgy érzem magamat olykor,
amikor hozzád indulok,
szívem a torkomban dobog mindig,
míg a kilincset megfogom.
Ezernyi féltés, kétely van bennem,
pedig szeretlek és tudom,
te is éppen úgy szeretsz engem,
érzem a simításodon.
Mégis: annyira félszeg vagy néha.
Faggatnálak, de nem tudom,
hogy romboljam le azt a gátat,
mely elválaszt tőled, hisz tudom.
Benned is épp úgy ott van a tüske,
mely belülről szúr, és fáj nagyon,
amit másoktól kaptál egykor,
s nem tudsz már bízni, jól tudom.
Pedig amikor lázasan csókolsz,
érzem, mennyire akarod,
hogy melletted legyek minden éjjel,
s megadnál mindent, jól tudom.
Akárcsak én. Hisz úgy szeretlek!
s ha átölelsz, minden bánatom
messzire tűnik az esti széllel,
s rám száll a végtelen nyugalom.
hogy veled lehessek, hisz tudom:
a távolság, amely megbújik köztünk,
éket ver közénk, jól tudom.
Mint egy ajtó, mely bezárul olykor,
s olyan vészesen nyikorog,
mintha kérlelne: nyiss már ki végre!
S lépj át a küszöbön. Itt vagyok.
Én is úgy érzem magamat olykor,
amikor hozzád indulok,
szívem a torkomban dobog mindig,
míg a kilincset megfogom.
Ezernyi féltés, kétely van bennem,
pedig szeretlek és tudom,
te is éppen úgy szeretsz engem,
érzem a simításodon.
Mégis: annyira félszeg vagy néha.
Faggatnálak, de nem tudom,
hogy romboljam le azt a gátat,
mely elválaszt tőled, hisz tudom.
Benned is épp úgy ott van a tüske,
mely belülről szúr, és fáj nagyon,
amit másoktól kaptál egykor,
s nem tudsz már bízni, jól tudom.
Pedig amikor lázasan csókolsz,
érzem, mennyire akarod,
hogy melletted legyek minden éjjel,
s megadnál mindent, jól tudom.
Akárcsak én. Hisz úgy szeretlek!
s ha átölelsz, minden bánatom
messzire tűnik az esti széllel,
s rám száll a végtelen nyugalom.
Legújabb versek
Látjuk a két háborút és -már majdnem- fölütötte a fejét az atomháborús világhelyzet… Óh, az kosok!
(senrjú csokor, kétféle félhaiku láncban)
Óriás kérdés
Egyáltalán mi is ez?
Tán’ álomvilág?
És vajh’ mék’ bolygón?
Valós világban ilyen?
Tán’ álomvilág?
Ígéret földje
Ahol mindig minden zöld?
Tán’ álomvilág?
Sok álmodozó
Volt, mindig van és lesz is…
Álomvilágban?
Sok álmodozó
Többsége, amúgy buta…
Képzelgéseik?
Sok álmodozó
Tudás nélküli főnök…
Sőt, tudatlanok.
***
(limerik csokor)
Mi magyarok itt élünk a Földön, de álmodozók nehezen tűrik, sőt ökörködőn.
Mi nem akarunk mások felett uralkodni, harmadik világháború készül lenni?
Ebbe benne van üveghegyeknél a vasorrú bába, ez olyan, mint dzsinnek országa…
Ők azt állítják, hogy ott szépek az évszakok, mert neki igencsak sok az aranyok…
A vasorrú bába meg a dzsinnek, megállás nélkül piszkálják a békéseket…
Megüzenték a dzsinnek, ők a makik farkával verik a háborút, mert ők ilyenek…
Mert segédjük van rendesen, aki meg majd’ mind hű cseléd… én is tudom majd’ vesztesen.
A cselédségnek erős atom-öklendjük van és lehet, hogy nemcsak nagy pofájuk van.
Cselédség élvezi {hogy a makiknak mekkora farkuk van…} dzsinnéknél fog tetszeni.
A dzsinnek, a cselédség hiszi, hogy háborús nyertesek, mert az rájuk nem fog hatni…
Ezek nem nézik meg, hogy a két atombomba, régebben mi kárt tett a japánokba.
Azóta is vannak új fejlesztések, mik százszor nagyobbak… ezek aztán töltetek…
Hamis reményekben a jövő áldását osszák, micsoda pazarságok eme bombák.
Ez biztosan igy van, de kérem… ha bicikli szögbe megy, gumi durran? Hol a szemérem?
Vecsés, 2024. május 5. -Kustra Ferenc József- íródott: helyzetjelentésként az emberiség atomháborúzást megkedvelt- világáról, történelmi hűséggel… senrjú csokorban (félhaiku láncban) és leoninus csokorban.
(senrjú csokor, kétféle félhaiku láncban)
Óriás kérdés
Egyáltalán mi is ez?
Tán’ álomvilág?
És vajh’ mék’ bolygón?
Valós világban ilyen?
Tán’ álomvilág?
Ígéret földje
Ahol mindig minden zöld?
Tán’ álomvilág?
Sok álmodozó
Volt, mindig van és lesz is…
Álomvilágban?
Sok álmodozó
Többsége, amúgy buta…
Képzelgéseik?
Sok álmodozó
Tudás nélküli főnök…
Sőt, tudatlanok.
***
(limerik csokor)
Mi magyarok itt élünk a Földön, de álmodozók nehezen tűrik, sőt ökörködőn.
Mi nem akarunk mások felett uralkodni, harmadik világháború készül lenni?
Ebbe benne van üveghegyeknél a vasorrú bába, ez olyan, mint dzsinnek országa…
Ők azt állítják, hogy ott szépek az évszakok, mert neki igencsak sok az aranyok…
A vasorrú bába meg a dzsinnek, megállás nélkül piszkálják a békéseket…
Megüzenték a dzsinnek, ők a makik farkával verik a háborút, mert ők ilyenek…
Mert segédjük van rendesen, aki meg majd’ mind hű cseléd… én is tudom majd’ vesztesen.
A cselédségnek erős atom-öklendjük van és lehet, hogy nemcsak nagy pofájuk van.
Cselédség élvezi {hogy a makiknak mekkora farkuk van…} dzsinnéknél fog tetszeni.
A dzsinnek, a cselédség hiszi, hogy háborús nyertesek, mert az rájuk nem fog hatni…
Ezek nem nézik meg, hogy a két atombomba, régebben mi kárt tett a japánokba.
Azóta is vannak új fejlesztések, mik százszor nagyobbak… ezek aztán töltetek…
Hamis reményekben a jövő áldását osszák, micsoda pazarságok eme bombák.
Ez biztosan igy van, de kérem… ha bicikli szögbe megy, gumi durran? Hol a szemérem?
Vecsés, 2024. május 5. -Kustra Ferenc József- íródott: helyzetjelentésként az emberiség atomháborúzást megkedvelt- világáról, történelmi hűséggel… senrjú csokorban (félhaiku láncban) és leoninus csokorban.
(Bokorrímes)
Látótávolságnál nagyobb vizek hullámai partnak ömlenek,
Közben a régi, híres horgászokról ősi regéket mesélnek…
A tengerek óriás hullámokkal zúzva mossák a partokat,
Még akkor is, mikor az alkonyat vörösre festi a dombokat…
*
(3 soros-zárttükrös duó)
Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él?
Én meg, ha a csak a szépeket figyelem, a lelkem nem fél…
Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él?
Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára,
Hogy reményt kapjak esti lefekvés előtt, este… és máma…
Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára.
*
(senrjon trió)
Egyelőre késhegyre
Vett saját tehetetlenségem!
Hol van itt remény?
Rég voltam már katona,
Ha lőnének az lenne csoda…
Hol van itt remény?
Igazi remény villan?
Nő a létezhetetlenségem…
Hol van itt remény?
*
(leoninus duó)
Álmaim sürögnek, forognak köröttem, ettől tán jó a lelkem.
Hit, remény, szeretet! Magamévá tettem ezt a nagy egyveleget.
Legnyilvánvalóbb a remény, de, hogy mi lesz, az még nekem is rejtvény…
Az álmaim, vágyaim peregnek nappali viharban és éji dalban.
Reményeim nem-igen szoktak beteljesülni, de nem szoktam kétkedni.
Amig élek, itt vagyok és remélek, bízok, hogy nemhiába így élek!
Vecsés, 2023. augusztus 23. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Látótávolságnál nagyobb vizek hullámai partnak ömlenek,
Közben a régi, híres horgászokról ősi regéket mesélnek…
A tengerek óriás hullámokkal zúzva mossák a partokat,
Még akkor is, mikor az alkonyat vörösre festi a dombokat…
*
(3 soros-zárttükrös duó)
Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él?
Én meg, ha a csak a szépeket figyelem, a lelkem nem fél…
Lehet, hogy a tenger is a reménytelenség létében él?
Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára,
Hogy reményt kapjak esti lefekvés előtt, este… és máma…
Lehet, hogy azért vágyok a tengerek végtelen partjára.
*
(senrjon trió)
Egyelőre késhegyre
Vett saját tehetetlenségem!
Hol van itt remény?
Rég voltam már katona,
Ha lőnének az lenne csoda…
Hol van itt remény?
Igazi remény villan?
Nő a létezhetetlenségem…
Hol van itt remény?
*
(leoninus duó)
Álmaim sürögnek, forognak köröttem, ettől tán jó a lelkem.
Hit, remény, szeretet! Magamévá tettem ezt a nagy egyveleget.
Legnyilvánvalóbb a remény, de, hogy mi lesz, az még nekem is rejtvény…
Az álmaim, vágyaim peregnek nappali viharban és éji dalban.
Reményeim nem-igen szoktak beteljesülni, de nem szoktam kétkedni.
Amig élek, itt vagyok és remélek, bízok, hogy nemhiába így élek!
Vecsés, 2023. augusztus 23. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Tavaszi gyöngyszem,
Fehér fürtös májusfa...
Becézett nevű.
Csalfa orgona...
Rovar-csábítóan hat.
Illatta szúrós.
Láperdők éke,
Zelnicemeggy termése...
Madár eleség.
Lombhullató fa,
Kertek dísze is lehet.
Őshonos fajta.
Dunatőkés, 2024. május 6.
Fehér fürtös májusfa...
Becézett nevű.
Csalfa orgona...
Rovar-csábítóan hat.
Illatta szúrós.
Láperdők éke,
Zelnicemeggy termése...
Madár eleség.
Lombhullató fa,
Kertek dísze is lehet.
Őshonos fajta.
Dunatőkés, 2024. május 6.
Tavasz kelyhe szép,
Ébredő a természet.
Megújhódásos!
Minden felfrissül.
Az ösztön virulóban.
Ciklikus folyam!
Földhöz ragadtan,
Vagy állandó mozgásban...
Élénkül a lét!
Keringő e tánc.
Napkirály, Földanya közt.
Páratlan duó!
Pezseg az élet,
Párkereső a világ.
Szerelemben ring.
Dunatőkés, 2024.március 6.
Ébredő a természet.
Megújhódásos!
Minden felfrissül.
Az ösztön virulóban.
Ciklikus folyam!
Földhöz ragadtan,
Vagy állandó mozgásban...
Élénkül a lét!
Keringő e tánc.
Napkirály, Földanya közt.
Páratlan duó!
Pezseg az élet,
Párkereső a világ.
Szerelemben ring.
Dunatőkés, 2024.március 6.
Éjjeli erdő
Hangoskodó, huhogó.
Szem-füles baglyok.
Válaszok közt...csend,
Lég-mozdulatlanság van.
Titokzatosság.
A sötétség nagy.
Égbolt is rejtőzködő.
Csillagtalanság.
Avar megroppan,
Száraz ág pattog olykor.
Félelem az úr!
Élő óvatos,
Kövér az éj hatása.
Feszült figyelem!
Idő araszol,
Lassan halad előre.
Elnyúlt éjszaka.
Dunatőkés, 2024. április 8.
Hangoskodó, huhogó.
Szem-füles baglyok.
Válaszok közt...csend,
Lég-mozdulatlanság van.
Titokzatosság.
A sötétség nagy.
Égbolt is rejtőzködő.
Csillagtalanság.
Avar megroppan,
Száraz ág pattog olykor.
Félelem az úr!
Élő óvatos,
Kövér az éj hatása.
Feszült figyelem!
Idő araszol,
Lassan halad előre.
Elnyúlt éjszaka.
Dunatőkés, 2024. április 8.
Harkály fa törzsén,
Precizitás csőrében.
Féregkór fában.
Fáknak doktora,
Csőre kiváló műszer.
Gyógymód ismerő.
Hullámzó röptű,
Zöld külővel rokonok.
Törpék is vannak.
Csodás fakopács,
Dala kattogó fahang.
Téveszthetetlen.
Otthonához hű,
Télálló tollazatú.
Fagyban is dolgos.
Őshonos fajta,
Nemcsak erdőkben ismert.
Féregpusztító.
Oduban fészkel,
Szép piros búbja éke.
Zajt elkerülő.
Dunatőkés, 2024. március 26.
Precizitás csőrében.
Féregkór fában.
Fáknak doktora,
Csőre kiváló műszer.
Gyógymód ismerő.
Hullámzó röptű,
Zöld külővel rokonok.
Törpék is vannak.
Csodás fakopács,
Dala kattogó fahang.
Téveszthetetlen.
Otthonához hű,
Télálló tollazatú.
Fagyban is dolgos.
Őshonos fajta,
Nemcsak erdőkben ismert.
Féregpusztító.
Oduban fészkel,
Szép piros búbja éke.
Zajt elkerülő.
Dunatőkés, 2024. március 26.
Fészkelő
Tavaszi idő...
Szerelmeskedő.
Család alapítás fontos,
Élet így folytonos!
Természetben ösztönszerű,
Embernél tervszerű.
*
Ember válogat,
Állatnál akarat...
Kötelesség tudat?
Nemek vonzalma
Génekbe kódolva.
Nemek násztánca
Életnek lánca.
*
Sokasodjatok,
Szaporodjatok!
Bibliai szózatok.
Ember eszmét gyárt,
Közben önmagának árt.
Léttörvényt átírja...
Sorsát megtagadja!
Dunaszerdahely, 2024. április 19. (Septolet trió)
Figyelemfelkeltő egy kórosan terjedő ideológiára.
Tavaszi idő...
Szerelmeskedő.
Család alapítás fontos,
Élet így folytonos!
Természetben ösztönszerű,
Embernél tervszerű.
*
Ember válogat,
Állatnál akarat...
Kötelesség tudat?
Nemek vonzalma
Génekbe kódolva.
Nemek násztánca
Életnek lánca.
*
Sokasodjatok,
Szaporodjatok!
Bibliai szózatok.
Ember eszmét gyárt,
Közben önmagának árt.
Léttörvényt átírja...
Sorsát megtagadja!
Dunaszerdahely, 2024. április 19. (Septolet trió)
Figyelemfelkeltő egy kórosan terjedő ideológiára.
Füttyös brekegés
Estéli csendet rabol.
Tóparti koncert.
Kuruttyos vágyak
Csillagos lepel alatt...
Breki-szerelem.
Zsibongó éjjel,
Vízbe csobbant örömök.
Békák nász-tánca.
2024. május 4.
Estéli csendet rabol.
Tóparti koncert.
Kuruttyos vágyak
Csillagos lepel alatt...
Breki-szerelem.
Zsibongó éjjel,
Vízbe csobbant örömök.
Békák nász-tánca.
2024. május 4.
Virágzó repce
Tavasz-citrom üdeség.
Határnak éke.
Sárgálló földek
Tengere, távolba nyúl.
Igéző látvány.
Illata terjeng,
Estéli szellő hozza.
Bódító élmény.
2024. április 6.
Tavasz-citrom üdeség.
Határnak éke.
Sárgálló földek
Tengere, távolba nyúl.
Igéző látvány.
Illata terjeng,
Estéli szellő hozza.
Bódító élmény.
2024. április 6.
Nagyszülők, anyám
Kollektíven vétkeztek!
Nyelvük...magyar-bűn!
Marhavagonban
Kéretlen kirándultak.
Kitüntetettek?
Ott-hont hagyták itt.
Csak vétkes polgárnak járt...
Cseh földön robot.
Sose feledték...
Házat, földet elvették.
Könny vasalt vétket!?
Magyarnak kijárt
Új otthon Sumavában...
Meg kényszer-munka!
Visszatérhettek
Élők...fanyar-boldogok!
Haza...költözött!
Kollektíven vétkeztek!
Nyelvük...magyar-bűn!
Marhavagonban
Kéretlen kirándultak.
Kitüntetettek?
Ott-hont hagyták itt.
Csak vétkes polgárnak járt...
Cseh földön robot.
Sose feledték...
Házat, földet elvették.
Könny vasalt vétket!?
Magyarnak kijárt
Új otthon Sumavában...
Meg kényszer-munka!
Visszatérhettek
Élők...fanyar-boldogok!
Haza...költözött!
Erdei tisztás,
Vadvirágok pompája.
Csábító látvány!
Óriás fák közt
Suttogva, jár-kel a szél.
Csendes ölelés.
Virág illat száll,
Langy levegő bársonyos.
Kikelet-puha.
A határ dús-zöld,
Finoman hullámzó rét.
Szellő cirógat.
Fák árnyéka ring,
Alatta avar zizeg.
Légi érintés.
Fodrot bont a víz,
Hullám taraja csillan.
Lágy simogatás.
Kócos sás legyint,
Fénnyel illan a szellő.
Bíbor pillanat.
Csend hasad este,
Mozdulatlan árny lapul.
Elalszik a táj.
Dunatőkés, 2024. március 24.
Vadvirágok pompája.
Csábító látvány!
Óriás fák közt
Suttogva, jár-kel a szél.
Csendes ölelés.
Virág illat száll,
Langy levegő bársonyos.
Kikelet-puha.
A határ dús-zöld,
Finoman hullámzó rét.
Szellő cirógat.
Fák árnyéka ring,
Alatta avar zizeg.
Légi érintés.
Fodrot bont a víz,
Hullám taraja csillan.
Lágy simogatás.
Kócos sás legyint,
Fénnyel illan a szellő.
Bíbor pillanat.
Csend hasad este,
Mozdulatlan árny lapul.
Elalszik a táj.
Dunatőkés, 2024. március 24.
Nagy béke-sziget,
Anyánknak ölelése.
Összetartozás!
Fájó gyermek szíveket,
Véd, gyógy-anya-szeretet.
Becsüld míg lehet!
Késő bánat fenyeget...
Síron nincs vigasz!
Mindig öleld jó anyád,
Ölében van a hazád!
Anyánknak ölelése.
Összetartozás!
Fájó gyermek szíveket,
Véd, gyógy-anya-szeretet.
Becsüld míg lehet!
Késő bánat fenyeget...
Síron nincs vigasz!
Mindig öleld jó anyád,
Ölében van a hazád!
Nagy tetteket véghez sohasem vittem,
Amatőr-szürke, megkopott átlagos létem.
Amit tudtam adtam, a bajt nem kerestem,
Hogyha kellett...volt úgy, életet mentettem.
Tudásom szerint, ápoltam sok beteget,
Ünnepnap vagy éjjel, amikor épp kellett.
Ha hívtak mentem, nem néztem a percet,
Olykor vigasztaltam pár megfájdult lelket.
Vagyont nem gyűjtöttem, lelkem mint hajdan,
Szerényen élek, nemrég múltam hatvan.
Dolgom csendben végzem, most már kicsit lassan,
Arra kérem Istent, csak erősítsen bajban.
Jöhet még egynéhány szép nap, vagy akár év,
Bár a jövőtől nem látom, hogy merre van a rév.
Múlik az idő, rejtélyt tartogat...a tegnap emléket.
Feledésbe merül majd végleg, milyen volt egy élet.
A természet...dolgát jól elvégzi,
Behívónkat majdan Isten idézi.
Amikor menni kell, a lelkünket visszük,
Akkor van értelme, ha ezt el is hisszük.
Dunatőkés, 2024. május 3.
Amatőr-szürke, megkopott átlagos létem.
Amit tudtam adtam, a bajt nem kerestem,
Hogyha kellett...volt úgy, életet mentettem.
Tudásom szerint, ápoltam sok beteget,
Ünnepnap vagy éjjel, amikor épp kellett.
Ha hívtak mentem, nem néztem a percet,
Olykor vigasztaltam pár megfájdult lelket.
Vagyont nem gyűjtöttem, lelkem mint hajdan,
Szerényen élek, nemrég múltam hatvan.
Dolgom csendben végzem, most már kicsit lassan,
Arra kérem Istent, csak erősítsen bajban.
Jöhet még egynéhány szép nap, vagy akár év,
Bár a jövőtől nem látom, hogy merre van a rév.
Múlik az idő, rejtélyt tartogat...a tegnap emléket.
Feledésbe merül majd végleg, milyen volt egy élet.
A természet...dolgát jól elvégzi,
Behívónkat majdan Isten idézi.
Amikor menni kell, a lelkünket visszük,
Akkor van értelme, ha ezt el is hisszük.
Dunatőkés, 2024. május 3.
Itt hon, ott haza...
Anyám magyarnak nemzet-t.
Szívben nincs határ!
Itt vagyok ott-hon,
Hol idegen a nyelvem,
Csak polgár lettem.
Világ közepe,
Éden-Kárpát-medence...
Nemzet-t...haza!
Szívben nincs határ,
Hon, nyelv, vér, szív...összetart.
Ősi ötvözet!
Magyarságtudat
Népet össze kovácsol.
Sosem veszünk el!
Dunatőkés, 2024. május 4.- íródott: senrjú csokorban.
Anyám magyarnak nemzet-t.
Szívben nincs határ!
Itt vagyok ott-hon,
Hol idegen a nyelvem,
Csak polgár lettem.
Világ közepe,
Éden-Kárpát-medence...
Nemzet-t...haza!
Szívben nincs határ,
Hon, nyelv, vér, szív...összetart.
Ősi ötvözet!
Magyarságtudat
Népet össze kovácsol.
Sosem veszünk el!
Dunatőkés, 2024. május 4.- íródott: senrjú csokorban.
Minden jó ügynek győzni kéne,
De van végítélet; mi végre?
Igazság a fegyverem, de jó!
Csak ez az út nem a haladó.
Harcos vagyok és csatát vínék,
Ha igazi harcmezőn lennék.
De hol vagyok csüggedetlenül?
Távol igazi harcmezőtül.
Nálam ellenségé a hatalom,
Nem látom, hogy hol van oltalom?
Bilincsbe verve, mint egy lator,
Nem tudom mit tegyek, mint botor.
Dicskoszorú lesz homlokomon?
Csak két lapát rög, sírhantomon.
Csak tobzódok a küzdelmimben
És tobzódok a nagy semmimben.
Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
De van végítélet; mi végre?
Igazság a fegyverem, de jó!
Csak ez az út nem a haladó.
Harcos vagyok és csatát vínék,
Ha igazi harcmezőn lennék.
De hol vagyok csüggedetlenül?
Távol igazi harcmezőtül.
Nálam ellenségé a hatalom,
Nem látom, hogy hol van oltalom?
Bilincsbe verve, mint egy lator,
Nem tudom mit tegyek, mint botor.
Dicskoszorú lesz homlokomon?
Csak két lapát rög, sírhantomon.
Csak tobzódok a küzdelmimben
És tobzódok a nagy semmimben.
Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
Tegyek-e valamit, vagy ne tegyek?
Legyek-e valaki, vagy ne legyek?
Tegyek-e valamit, hogy ne unatkozzak?
Legyek-e valaki, hogy ne unatkozzak?
Gazdag gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
Szegény gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
Gazdag gyereket félrevezérli a sok pénz.
Szegény gyereket meg elkerüli minden pénz.
Gazdag gyerek, a sok pénzen ül és unatkozik.
Szegény gyerek, árokparton ül és imádkozik.
Gazdag mondja; jó neked, szegényen, de boldogan…
Szegény mondja; betegen, semmibe oldódóan…
Gazdagokat megöli az élvezeti mértéktelenség,
Szegényeket meg írtja, az általános hiánybetegség.
Mi legyek, mi jobb; akkor szegény vagy gazdag?
Mit tegyek, én akkor hogyan legyek gazdag?
A gazdagnak és szegénynek is; közöny az útja?
Szegénynek nem futja, de a gazdagnak tán’ futja,
Ebből, talán kitörni egy egész életre.
Szegénynek nem fussa, miből… új elméletre.
Törekedni kell, szépre, jóra, gazdagságra,
Legyen ez… ám minden halandó ember vágya,
De, akinek, ami a sorsa könyvébe írva vagyon,
Az beteljesül, ha nagyon vágyom, vagy ha… nem akarom.
Úgy tűnik, már elvagyok a fásultság és kiégettség abszurdjába.
Éltem, őrzi magát; semmit… ki kellene nézni magából, de kába.
Ki rossz helyre született, azt az élet egyből a mélybe taszította…
Ki rossz helyre született, az saját emberi léte… kitaszítottja.
Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, mi legyen a koncepcióm?
Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, honnan legyen ambícióm?
Bennem van az életérzés makrancos rönkje,
Mit tegyek, hogy a sorsom jó irányba lökje?
Vecsés, 2012. szeptember 1. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Legyek-e valaki, vagy ne legyek?
Tegyek-e valamit, hogy ne unatkozzak?
Legyek-e valaki, hogy ne unatkozzak?
Gazdag gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
Szegény gyerek sorsa: telítődés, unalom, perverzió.
Gazdag gyereket félrevezérli a sok pénz.
Szegény gyereket meg elkerüli minden pénz.
Gazdag gyerek, a sok pénzen ül és unatkozik.
Szegény gyerek, árokparton ül és imádkozik.
Gazdag mondja; jó neked, szegényen, de boldogan…
Szegény mondja; betegen, semmibe oldódóan…
Gazdagokat megöli az élvezeti mértéktelenség,
Szegényeket meg írtja, az általános hiánybetegség.
Mi legyek, mi jobb; akkor szegény vagy gazdag?
Mit tegyek, én akkor hogyan legyek gazdag?
A gazdagnak és szegénynek is; közöny az útja?
Szegénynek nem futja, de a gazdagnak tán’ futja,
Ebből, talán kitörni egy egész életre.
Szegénynek nem fussa, miből… új elméletre.
Törekedni kell, szépre, jóra, gazdagságra,
Legyen ez… ám minden halandó ember vágya,
De, akinek, ami a sorsa könyvébe írva vagyon,
Az beteljesül, ha nagyon vágyom, vagy ha… nem akarom.
Úgy tűnik, már elvagyok a fásultság és kiégettség abszurdjába.
Éltem, őrzi magát; semmit… ki kellene nézni magából, de kába.
Ki rossz helyre született, azt az élet egyből a mélybe taszította…
Ki rossz helyre született, az saját emberi léte… kitaszítottja.
Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, mi legyen a koncepcióm?
Tegyek-e valamit, hogy valaki megmondja, honnan legyen ambícióm?
Bennem van az életérzés makrancos rönkje,
Mit tegyek, hogy a sorsom jó irányba lökje?
Vecsés, 2012. szeptember 1. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Ez mind a poétáé…
Néma hangorkán az éjszakai végtelen csendben…
Még a szél sem jön be, így a függöny kicsit sem rebben.
Jókat írok, és jól használom föl a nagy papírlapom,
Majd ő lesz legközelebb a papírrepülő alapom?
Rájöttem, hogy írás közben mi is az állandó, apró kattogás!
Életvonatommal a sin összeillesztéseken zakatolás…
Az étkezőkocsiban sem vagyok nyugodt, itt tovább is írnom kell,
De az állandó kattogás magába szív, monotonságba visz el.
Félretolnám én jövő öregkort, de csak írásban lehet,
Szabadságot kivívni is, aktív tevékenységgel lehet.
A poétának kicsit hallgatni kell a néma hangorkánt,
Legyőzni, kik kardot rántottak, befogni halász kormoránt!
A poéta, a néma hangorkánban is csak harcol, írja igazát,
De a szeretet vezérli, míg csak leírja az ég minden csillagát.
Ha megírja az igaz hazaszeretetet, fölveszi a kokárdát,
Kimegy az utcára és harccal őrzi meg a mi hazánk szabadságát!
A szél mindig aranyos volt, állandóan belém karolt,
Árnyékom csak jött velem, sokszor bíz’ velem harcolt.
Már tudom, hogy a kard lassan kíméletlenül elrozsdásodik,
De, a versben, a néma hangorkánban, szép gondolat sokasodik…
Vecsés, 2011. április 1. -Kustra Ferenc József
Néma hangorkán az éjszakai végtelen csendben…
Még a szél sem jön be, így a függöny kicsit sem rebben.
Jókat írok, és jól használom föl a nagy papírlapom,
Majd ő lesz legközelebb a papírrepülő alapom?
Rájöttem, hogy írás közben mi is az állandó, apró kattogás!
Életvonatommal a sin összeillesztéseken zakatolás…
Az étkezőkocsiban sem vagyok nyugodt, itt tovább is írnom kell,
De az állandó kattogás magába szív, monotonságba visz el.
Félretolnám én jövő öregkort, de csak írásban lehet,
Szabadságot kivívni is, aktív tevékenységgel lehet.
A poétának kicsit hallgatni kell a néma hangorkánt,
Legyőzni, kik kardot rántottak, befogni halász kormoránt!
A poéta, a néma hangorkánban is csak harcol, írja igazát,
De a szeretet vezérli, míg csak leírja az ég minden csillagát.
Ha megírja az igaz hazaszeretetet, fölveszi a kokárdát,
Kimegy az utcára és harccal őrzi meg a mi hazánk szabadságát!
A szél mindig aranyos volt, állandóan belém karolt,
Árnyékom csak jött velem, sokszor bíz’ velem harcolt.
Már tudom, hogy a kard lassan kíméletlenül elrozsdásodik,
De, a versben, a néma hangorkánban, szép gondolat sokasodik…
Vecsés, 2011. április 1. -Kustra Ferenc József
Nem elég, hogy rusnya az élet,
De, jó nagy mázli is kell hozzá!
Nem rossz, ha hosszú ez az élet,
Főként a mázli segít hozzá.
Lehet, ki baklövéseket ejt, alant végzi,
Mázli nem segíti... öregséget érezze.
Ki életét, kevés hibával éli
Segíti, hogy a kaszás elkerülje?
Ha nincsen mázlid, pechedre, lesd, élet mivé lett,
De ha tetszik, ha nem, a rusnya legyőzött téged.
Ne csinálj sok zrít, mert rövid az élet.
S másoknak sem mindegy, mikor van véged.
Ügyeskedj, Te alakítsd ki remízt, hol nyugovóra térsz,
Hol nyalogathatod a sebeidet, ha megáll az ész!
Cselekedeteid legyenek jók... ne érjen utol "félsz"!
Ha mázli segíti életedet, lehetsz életművész.
Vecsés, 2013. július 19. – Kustra Ferenc József
De, jó nagy mázli is kell hozzá!
Nem rossz, ha hosszú ez az élet,
Főként a mázli segít hozzá.
Lehet, ki baklövéseket ejt, alant végzi,
Mázli nem segíti... öregséget érezze.
Ki életét, kevés hibával éli
Segíti, hogy a kaszás elkerülje?
Ha nincsen mázlid, pechedre, lesd, élet mivé lett,
De ha tetszik, ha nem, a rusnya legyőzött téged.
Ne csinálj sok zrít, mert rövid az élet.
S másoknak sem mindegy, mikor van véged.
Ügyeskedj, Te alakítsd ki remízt, hol nyugovóra térsz,
Hol nyalogathatod a sebeidet, ha megáll az ész!
Cselekedeteid legyenek jók... ne érjen utol "félsz"!
Ha mázli segíti életedet, lehetsz életművész.
Vecsés, 2013. július 19. – Kustra Ferenc József
Somló Tamást én
Ismertem, teát főzött.
Japán szertartás!
*
Évszázadokat
Őriznek, hegyi sziklák.
Kiemelkedők.
*
Őserős erdő
A fenyők sokasága.
Rég’ örökzöldek.
*
Kezd meleg lenni...
Lélekből távozzon baj!
Kakaó készül?
*
Az esőfelhő
Lemossa a könnyeket!
Bánat, még maradt.
*
Tört szilánkokon
Ülni esőben… ázás.
Búbánat, marad…
*
Soraidon, jól
Szórakoztam! Nagy élmény.
Sírós mulatság…
*
Most már csönd legyen,
Vagy tovább, én hallgatok!
Bátorság nélkül?
*
Koldusélet jó?
"Emberi" társadalom?
Kutyájával él...
*
Didergő tegnap
Helyett, fűágyon alvás.
Lakhely nélküli…
*
Alak, árny nélkül…
Így nincs, ami rád vetül.
Mulasztott esély.
*
Madár, búgósan…
Vadgalamb, csicsergősen…
Bolondult világ!
Vecsés, 2013. május 5. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
Ismertem, teát főzött.
Japán szertartás!
*
Évszázadokat
Őriznek, hegyi sziklák.
Kiemelkedők.
*
Őserős erdő
A fenyők sokasága.
Rég’ örökzöldek.
*
Kezd meleg lenni...
Lélekből távozzon baj!
Kakaó készül?
*
Az esőfelhő
Lemossa a könnyeket!
Bánat, még maradt.
*
Tört szilánkokon
Ülni esőben… ázás.
Búbánat, marad…
*
Soraidon, jól
Szórakoztam! Nagy élmény.
Sírós mulatság…
*
Most már csönd legyen,
Vagy tovább, én hallgatok!
Bátorság nélkül?
*
Koldusélet jó?
"Emberi" társadalom?
Kutyájával él...
*
Didergő tegnap
Helyett, fűágyon alvás.
Lakhely nélküli…
*
Alak, árny nélkül…
Így nincs, ami rád vetül.
Mulasztott esély.
*
Madár, búgósan…
Vadgalamb, csicsergősen…
Bolondult világ!
Vecsés, 2013. május 5. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
Ha_____ már itt a május,
Akkor_____a nyár, kezdő
Májusban____meleg van,
Orgona nyilt____illat
Kedvenc lilában___leng.
Ha______jó túra idő
Égbolt_____hátizsákkal,
Kéken ég,____uzsival,
Nyugalmat ad___borral
Megindulhatunk___most!
Ha______Közben eső lesz,
Akkor____jól megázunk
Borulás________vízes haj,
Lép föl égen______nedves
Napsütés már nincs___ég.
Vecsés, 2023. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott: 3 tagos ikerapevában.
Akkor_____a nyár, kezdő
Májusban____meleg van,
Orgona nyilt____illat
Kedvenc lilában___leng.
Ha______jó túra idő
Égbolt_____hátizsákkal,
Kéken ég,____uzsival,
Nyugalmat ad___borral
Megindulhatunk___most!
Ha______Közben eső lesz,
Akkor____jól megázunk
Borulás________vízes haj,
Lép föl égen______nedves
Napsütés már nincs___ég.
Vecsés, 2023. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott: 3 tagos ikerapevában.
Az élet nagy boksztermében edzek,
De öregedve, lassan már félek,
Élet láthatóan bekeményít,
Talán előadja a kiütit?
Nem tudom, mire készül, védekezek,
Majd én talán a nagy túlélő leszek...
Üsse ki a… majd én megmondom, hogy kit!
Ne engemet, a valaki-akárkit…
Dunaújváros, 2010. november 11. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
De öregedve, lassan már félek,
Élet láthatóan bekeményít,
Talán előadja a kiütit?
Nem tudom, mire készül, védekezek,
Majd én talán a nagy túlélő leszek...
Üsse ki a… majd én megmondom, hogy kit!
Ne engemet, a valaki-akárkit…
Dunaújváros, 2010. november 11. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Szép nap. Ötödik.
Cupidó hava, nyolc-négy.
Gyűrű-cserélős!
Te lettél akkor fényem,
Árnyékként követ lényem.
Jing és jang köre,
Úgy egészítjük egymást.
Fogadalom él!
Párom lettél a jóban,
És kitartottál rosszban!
Negyven év együtt,
Összerozsdásodottan.
A-cél lett belül!
Edzett, remek ötvözet,
Bírja gyűrődéseket!
Cupidó hava, nyolc-négy.
Gyűrű-cserélős!
Te lettél akkor fényem,
Árnyékként követ lényem.
Jing és jang köre,
Úgy egészítjük egymást.
Fogadalom él!
Párom lettél a jóban,
És kitartottál rosszban!
Negyven év együtt,
Összerozsdásodottan.
A-cél lett belül!
Edzett, remek ötvözet,
Bírja gyűrődéseket!
Biztonságos távolságból a roppant pusztítás
Nem olyan szörnyűséges, borzasztó ártás.
Képernyőkről szemlélve sántít...az igazság csámpás.
Népek előtt pislákol hamis illúzió, látszat-lámpás.
Sokasodnak a tervezett, gyilkos harc-terek,
A lufi duzzad, de még örülnek a partnerek.
Úgy tűnik, most a profit biz nő, szép kerek.
Még jól taposnak a monstrum-szerkezetek.
Dunatőkés, 2024. május 3.
Nem olyan szörnyűséges, borzasztó ártás.
Képernyőkről szemlélve sántít...az igazság csámpás.
Népek előtt pislákol hamis illúzió, látszat-lámpás.
Sokasodnak a tervezett, gyilkos harc-terek,
A lufi duzzad, de még örülnek a partnerek.
Úgy tűnik, most a profit biz nő, szép kerek.
Még jól taposnak a monstrum-szerkezetek.
Dunatőkés, 2024. május 3.
Sápadó Vénusz,
Fénye botladozik már.
Hajnal-hasadás!
Nyirkos fű mosdat,
Folyó parti izzadtság.
Ébredés vacog.
Nádirigó fütty
Fényt keleszt...ég pirkadó,
Bíbor-sáv dereng.
Víz párát lehel,
Hűs leple lassan úszik.
Illata terjeng.
Mocorog a táj,
Bíbor alatt sárga sáv.
A nap felébred.
Nyirkos levelek
Csillognak. A fényt gyűjtik.
Foto-szintézis.
Sugarát szórja,
Pezsdül a lét buborék,
Hangok pattognak.
Éled az árnyék,
Napkorong emelkedő.
Foton felhevít!
Harang kong, hangja
Messzire száll. Reggel van.
Vidék felébredt!
Fénye botladozik már.
Hajnal-hasadás!
Nyirkos fű mosdat,
Folyó parti izzadtság.
Ébredés vacog.
Nádirigó fütty
Fényt keleszt...ég pirkadó,
Bíbor-sáv dereng.
Víz párát lehel,
Hűs leple lassan úszik.
Illata terjeng.
Mocorog a táj,
Bíbor alatt sárga sáv.
A nap felébred.
Nyirkos levelek
Csillognak. A fényt gyűjtik.
Foto-szintézis.
Sugarát szórja,
Pezsdül a lét buborék,
Hangok pattognak.
Éled az árnyék,
Napkorong emelkedő.
Foton felhevít!
Harang kong, hangja
Messzire száll. Reggel van.
Vidék felébredt!
Már dereng,
Hűvös pára leng.
Csendesen hajnalodik,
Természet még békésen alszik.
Szellő édes álmát ringatja,
Süvítés nem izgatja.
Gőzölgő folyó...
Bujdosó.
Ég alján
Pislant táj tatján
Bíbor színű napsugár.
Álmot űz a gyors, pezsdülő ár.
Madarak hada ébresztőt zeng,
Harmattal illat terjeng...
Mi lesz ma a tét?
Friss, új lét?!
Torlódás,
Utcákon zúgás...
Indul a városi kas,
A siető tömeg hatalmas.
Onnan ide, innen oda lót,
A nép...van ki csak cipót
Venne; falatot...
Nem jachtot.
Naponta
Az ember dolga
Megalkuvás kenyérért,
Kényszer szolgája jólétéért.
Megtervezett a függőség-lét;
Bársonyos csapda terhét
Szabad polgár visz
Önként...hisz?!
Hűvös pára leng.
Csendesen hajnalodik,
Természet még békésen alszik.
Szellő édes álmát ringatja,
Süvítés nem izgatja.
Gőzölgő folyó...
Bujdosó.
Ég alján
Pislant táj tatján
Bíbor színű napsugár.
Álmot űz a gyors, pezsdülő ár.
Madarak hada ébresztőt zeng,
Harmattal illat terjeng...
Mi lesz ma a tét?
Friss, új lét?!
Torlódás,
Utcákon zúgás...
Indul a városi kas,
A siető tömeg hatalmas.
Onnan ide, innen oda lót,
A nép...van ki csak cipót
Venne; falatot...
Nem jachtot.
Naponta
Az ember dolga
Megalkuvás kenyérért,
Kényszer szolgája jólétéért.
Megtervezett a függőség-lét;
Bársonyos csapda terhét
Szabad polgár visz
Önként...hisz?!
