Idő 
Értékelés 
Értékelés Debreceni Zoltán - Örökké tartson...
Mosolyog a nap, simogatja a beteg arcomat.
Oda tartom hagyom neki magamat.
Szorosan átölel a szerelem
mélyen a szemébe nézek.
Közben arra gondolok valyon meddig élek.
Keserű sóhalyok szállnak fel az égbe.
Úgy teszek mind ha nem is venném észre.
Mosolyog a nap, simogatja a beteg arcomat.
Oda tartom hagyom neki magamat.
Szorosan átölel a szerelem
mélyen a szemébe nézek.
Közben arra gondolok valyon meddig élek.
Keserű sóhalyok szállnak fel az égbe.
Úgy teszek mind ha nem is venném észre.
A hideg szél sóhaja simogatja az arcomat.
Melegít a szívem mikor rádgondolok.
Két zöld szemed napként rogyogja be a tájat.
Sokszor gondolok rád vágyódok utánad.
Ó miket is beszélek, buta az én nyelvem.
Barátként szeretlek holtodig áldjon meg az Isten.
Melegít a szívem mikor rádgondolok.
Két zöld szemed napként rogyogja be a tájat.
Sokszor gondolok rád vágyódok utánad.
Ó miket is beszélek, buta az én nyelvem.
Barátként szeretlek holtodig áldjon meg az Isten.
Szeretném kebledre hajtani a fejem.
Meghallgatni kiért dobog a szíved.
Ha magányosan dobogna szegény.
Megkérném, hogy legyen az enyém.
Meghallgatni kiért dobog a szíved.
Ha magányosan dobogna szegény.
Megkérném, hogy legyen az enyém.
A verseim nekem minden kincsem,
hogy az emerek fagyos szívét melegítsem.
Boldog vagyok ha mosolyt látok,
Egész évbe, de pláne mikor jön karácsony.
hogy az emerek fagyos szívét melegítsem.
Boldog vagyok ha mosolyt látok,
Egész évbe, de pláne mikor jön karácsony.
Tudod, mi a programom mára?
Mint mindíg, várok a csodára.
Nem kis törpékre, vagy manókra.
Sem arra, hogy beszéljen róka.
Az a csoda, amire várok
csak annyi, hogy legyünk barátok.
Hogy ne ássuk el egymást élve.
Szeretetet kapunk cserébe.
Mint mindíg, várok a csodára.
Nem kis törpékre, vagy manókra.
Sem arra, hogy beszéljen róka.
Az a csoda, amire várok
csak annyi, hogy legyünk barátok.
Hogy ne ássuk el egymást élve.
Szeretetet kapunk cserébe.
