Várárok vízét
Sűríti az eső hó!
Reggelre befagy.
*
Várárok vízén,
Ellenség korcsolyázik.
Hógolyót dobál…
*
Várárok vize
Fagyott, madártoll hull rá.
Korizós, bukik…
*
Hóvihar tombol,
Támadóknak, most merre?
Hóban korizni?
*
Havas forgószél
Sodorja fegyverzetet.
Már hógolyó sincs.
*
Ellen bekopog
Menedékért! Forralt bor…
Szebb és jobb jövőt!

Vecsés, 2016. november 13. – Kustra Ferenc József – íródott. senrjú csokorban.

Vannak jó emberek az Isten sokáig tartja meg őket.
A halált ne érezzék álmukba érje majd őket.
Betegségük fájdalmát vegye el az Isten.
Szálljon rájuk boldogság a földi életben.

Debreceni Zoltán - Dombay tó partján ...

Bandukol a hold a magas hegyek között.
Itt már minden fekete sötétbe öltözött.
A Dobay tó nagyra kinyitja a szemét.
Nézi a hegyeket, mint anya az édes gyermekét.

A hold is megmárkózik benne,
megmossa a szemét.
Frissen bandukol utána, a magas ég közepén.

Három szolgálati kutya, köszi, jól van,
Ha ők idegent látnak, nagy pofájuk van.
Etetem őket, igyekszem, és jól tartom,
Ha véletlen baj van, rájuk hagyatkozom.

No, de nem is ezt akartam elmesélni,
Inkább azt, hogy embert milyen öröm éri.
Máskor már írtam, hogy a Slampec igen fél,
Közelembe sem mer jönni, tán' rossznak vél.

Hosszú kitartásomnak lesz eredménye,
Szegény kutyuskának helyre áll a lelke.
Mostanában már egyre közelebb jött,
Velem szemben már nem ennyire csökött.

Ma már a többivel együtt, odajött,
Orrával kezembe beleböködött.
Hagyta, hogy egyszer simogassam fejét,
Bízom benne, most már használja eszét...

Vecsés, 1998. október 25. – Kustra Ferenc József

Debreceni Zoltán - Jó Veled...

Úgy szeretek veled egy kicsit boldog lenni.
Aztán gyorsan mindent
elfeledni.
Az emberek előtt lopást nézem a gyönyörű szemedet.
Mintha nem akarnám,
megérintem a formás fenekedet.