Versek » Elmúlt szerelem versek
« Első oldal
1
...
of
16
Idő    Értékelés
Még mindíg érzem álmomban
szőke hajad illatát,
álmaimban minden éjjel
te vagy nekem a világ.

Zilált ágyban felébredve
rám rohan a valóság,
már nem vagy te itt mellettem
otthonod a menyország.

Bárcsak ébren is álmodnék
foghatnám a kis kezed,
könnyes szemmel égre nézve
suttogom a te neved.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 9
Talán majd egyszer elmesélem néked,
hogy valaha régen volt egy szerelem,
melyben azt hittem minden csupa fény lesz,
s beragyogja az egész életem.

Azt hittem minden hajnalhasadáskor
ajkamra forró, lágy csókot lehel,
s mellettem lesz, míg dobban a szívem,
jóban és rosszban, s fogja kezem.

Talán majd egyszer megértem azt is,
miért lett vége olyan hirtelen,
mért vált hirtelen minden oly sötétté
mikor annyira szerettelek.

Hisz nem volt más, csak egy buta félreértés,
nem is hittem, hogy elveszítelek,
s vártalak téged oly sok délutánon,
ezernyi forró, kínzó éjjelen.

Ma már nem várok semmit a sorstól,
hisz az éjszaka egyre közelebb,
nincsenek vádak, nincsen több kétely,
csak a tűz, mellyel szerettelek.

Talán majd egyszer egy másik világban,
egyszer majd végre a tied leszek,
úgy, ahogy egykor szerettem volna
azt, hogy örökké veled legyek.

Talán. Hisz most is szívemben érzem,
minden, de minden út hozzád vezet,
s amíg csak el nem ragad a végzet,
szívem mélyében itt vagy velem.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 28
Debreceni Zoltán - Úgy mint régen...

Szeretném bejárni veled a zöldellő réteket.
Szorosan megfogni mind a két kezedet.
Számolni a csillagokat fenn a magas égen.
Hajtani a cserebogarakat ugyan úgy mint régen.

Belekacsintani ravasszúl a búzakék szemedbe.
A fejemet ráhajtanám a gyönyörű kebledre.
Irigykedne a hold fenn a magas égen.
Eltakarná a szemét a bárányfellegekbe.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 45
Debreceni Zoltán - Éjjel gondolj rám...

Éjjel gondolj rám mikor elcsitul a nap.
Mikor messzire szállnak fejünkből a gondolatok.
Rád gondolok én is a néma, bús szobába.
Képzeletben megcsókollak a néma félhomályba.
Majd elfelejtelek mert téged már nem szabad szeretni.
Lopás csókollak meg mikor nem látja senki.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 70
Debreceni Zoltán - Már nem rágódni...
.
Olyan jó a két szemedbe nézni,
ami szép volt egy kicsit felidézni.
Boldogan járni a begyepesedett úton,
már nem rágódni a rég elrontott múlton.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 56