Versek » Vágyakozás versek
« Első oldal
1
...
of
22
Idő    Értékelés
Debreceni Zoltán - Pocsaj szülőfalum...

Ha Pocsajba a szőlőfalum környékén járok.
A Teglavető előtt mindig meg, meg állok.
Elmerengek a régi gyermekkori múlton.
Könny szökik szemembe a tágas kövesúton.

Mennyit szenvedtem itt, fázott a kezem s lábam.
Még is annyira szeretem ezt kihalt tájat.
Pihenni, játszani mindig a tölgyfásba jártam.
Ott megnyugvást békés nyugalmat találtam.
Ha meghalok az Istentől csak annyit kívánok.
A fejem mellett egy hatmas magas tölgyfa álljon.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 27
Hamlethez

Korai óra, szürkönyeti távol;
Egyedül az egyedüllét vádol.
Keservén keresem
Menedék melegét.

Felhős virradat, rideg e kelet,
Mi kívül hiány, bennem sem lehet.
Hogyan űzzem
Magamból a magányt?

Most zord felhőket rút szél kerget,
Bennem meg a magány szélesebbre terjed.
Egyedül töprengek
Egyén egymagamban.

A nap felújul új napnak hírével:
E hatalmas egyén egy új nappalt képzel.
S végre észlelem hogy én szintén vagyok,
Mert a kelet fénye két szememben ragyog.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 33
Máris tél van,
sűrűn hull a hó rám.
Úgy fáj, messze jársz már,
Ködös utcán némán gondolok rád,
hogy tán valahol vársz,
deres szememen könny.
Ifjúságunk, látod, messze tűnt már,
discózene szól távol.
A szél fújta hajad illatát rám,
sírva gondolok rád.
Tél van, tél van, sűrűn hull a hó rám,
utcád üresen áll.
Lágyan alszom, arcod újra látom.
Vártak nyarak boldog napsugarai,
de már oly messze jár.
Máris tél van, sűrűn hull a hó rám,
úgy fáj, messze jársz már.
Ködös úton némán gondolok rád,
hogy tán valahol vársz,
deres szememen könny.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 29
Számíthatok még kedves Trudi,
Hogy még az enyém akar lenni?
Hűhóval elvenném,
Folyton kényeztetném…
Tenyeremben jó lenne lenni…

Számíthatok még kedves Trudi,
Hogy a gyászéve le fog telni?
Akkor képbe jönnék,
És magáért mennék!
Görbe? Egyenesbe fordulni…

Ha megjönne, érdem… ó Trudi!
Onnan, életet csak élvezni…
Szeretet érzése,
A végtelensége…
Imádnám Önt, végzetem Trudi…

Vecsés, 2021. február 23. – Kustra Ferenc – íródott romantikus LIMERIK csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 26
Felhők között legelésző égi bárány,
Hangfoszlány az éteren túl,
Testem leszáll,
Földre érve lettem
Nyomorgó, elnyomott.
Gyűlölettel övezett,
Trónfosztott, guberáló koldus.
Láp, mocsár, ingoványok szülötte,
Fekete füstszmog ivadéka.
Söpredék, nemkívánatos betolakodó!
Elvágyom innen felhők közé,
Lenni legelésző égi bárány.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 30