Versek » Hiányzol versek
« Első oldal
1
...
of
11
Idő    Értékelés
Szürke télben is várlak téged,
a hidegben is forr a vérem.
Gyere csókolj, csókolj engem,
hidd el téged, nagyon szeretlek.

Gyere csókolj, vagy én csókollak.
Elhagyni sohasem akarlak.
Szőke hajad hadd fedje arcom,
ahogy némán a szád csókolom.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 16
Veled vagyok mint az éggel a nap.
Bárhol vagyok hallom a hangodat.
Szobámban minden rólad mesél,
a régi asztal és mellette a szék.
Ugye fáradt vagy én is érzem,
pedig némán csak eget nézem.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 4
Már mi sem nincsen, Margarita,
Már nincs szerelmesi praktika.
Köröttem fagyott lett
Minden, ez biz’ sorstett.
Elhagytál… lelkem kifosztása.

Volt jégvirágom, de elolvadt,
Sorsomban volt írva: elsorvadt.
Fagyos volt a létem,
Hiába volt hitem.
Picike boldogság… széthasadt.

Már mi sem nincsen, Margarita,
Nem süt rám lelked napsugara.
Emlékemben maradsz,
Ott is engem tagadsz…
Belöktél ördög karjaiba.

Vecsés, 2021. július 29. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 127
Írni szerettem volna néked
valami nagyon kedveset,
de a papír, amelyre írtam
átitatta a könnyeket.

Mért is sírok? Nem bántott senki,
mégis: a könnyem úgy csorog,
áttetsző cseppel legördülve
gyöngyként csordul le arcomon.

Rád gondolok. Hiányod úgy fáj!
Sóvárgó szívem úgy dobog,
mintha millió tüske szúrná,
minden légzésnél úgy sajog.

Tudom, hogy jönnél, hogyha tudnál,
és a szívedben ott vagyok,
mint a derengő őszi napfény,
mely végigsimít az arcodon.

Tudom, hogy vágysz rám, ahogyan én is,
bármilyen messze is vagyok,
minden feltörő lélegzetben,
elnyomott vágyban ott vagyok.

Ne maradj messze. Tudod, hogy várlak.
Nélküled oly magam vagyok,
mint az ég alján messze tűnő
zuhanó hulló csillagok.
Beküldő: Meggyesi Éva
Olvasták: 190
Debreceni Zoltán - Nem érdekel a múlt...

Már rég nem vagy mellettem.
Eltüntél mint ébredés után
az álom.
De hallom a nevetésed és a jöttödet várom.

Te voltál mindenem, te voltál minden kincsem.
Szegényen is boldog voltam,
boldogan dobogott a szívem.

Szemed tükrében láttam a világot,
Veled ismertem meg az örömet,
a boldogtalanságot.
Nem érdekel a múlt, de benne látlak téged.
Gyakran nézegetem a megsárgult fényképed.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 104