Versek » Évszakok versek
Idő    Értékelés
kint ülök, pillámon még csüng az álom,
messze távolban, a hajnalt fest?,
kék-aranyba feszül, picit vacogom,
ahogy ágyamból kelvén nézem ?t,

mint e kék tenger hajnalpír szépségét,
ó, mily tündököl?n csodálatos szép,
ahogy a tenger mélykékjébe lép
a természetanya fest? képén,

látod itt így ébred a napfénye,
vele együtt ébred a sirály ott fenn,
messze távolban a térben ott lent
a hold gördül le, itten la éppen,

hol a hajnali nap mosolya kísér,
s a pillámon a mézes ízcsókja ér.
Beküldő: Sue Raven
Olvasták: 7
Jó idő elszállt,
Bősz hideg, karjába zárt.
Jeges reggelek.
*
Már elmosódó
A fény… csend uralkodó!
Reggel fagyni fog.
*
Esővíz folyik
Az ablakon, párkányra.
Reggelre megfagy.
*
Este sár-latyak,
Reggelre minden fagyott.
Koszos jégréteg.
*
Csipkés, jégkristály
Borítja reggelt… ereszt.
Közte, sok jégcsap.
*
Száguldó hóvihar
Jeges szelet terít ránk.
Reggel; kapucni.

***

Tán’ halál kopog,
Keményre fagyott ágon…
Jégcsapok sora…
*
Borostyán zöldjét
Keblére ölelte fagy.
Mini jégcsapok.
*
Kopasz faágak,
Rájuk rakodott hóval.
Jégcsapok lógnak.
*
Fagy, jeltelenül
Beborított már mindent.
Jégcsap gyártósor.
*
Égbolt égszínkék,
Fehér szín borítja tájat,
Jégcsap csöpögés.
*
Lengő, csipkedő
Szél olvassza jégcsapot.
Áradó folyók.

Vecsés, 2020. január 26. – Kustra Ferenc – Senrjú csokor a télről
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 19
A tél mozdulatlan, fagyos,
Tavasz, bizsergős, csiklandós,
Nyár, rekkenő, sikamlós,
Az ősz meg esős, borongós.

Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 16