Versek » Hatalom versek
« Első oldal
1
Idő    Értékelés
Debreceni Zoltán - Ember szeretnék lenni... .

Nem vagyok én senki, semmi.
Levegő vagyok akit nem lát senki.
De jó lenne ember lenni,
akkor tudnának értékelni.
Bután nézek a semmibe,
elveszek a sötétségbe.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 19
Debreceni Zoltán - Szegénység...

Rám ült a szegénység, letepert a földre.
Mosolygok gúnyosan mind a két szemébe.
Ne ölj meg szegénység sugom a fülébe.
Nem loptam én semmit egész életembe.
Buta ember hisz ezért vagy te szegény.
Itt hagylak magadra amíg élsz szenvedjél.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 50
Játszódik a távoli? jövőben.

Felébredtem a mély, hibernált álomból.
Sok évet vártam a sötét homályban.
Utazó vagyok az időben. Eljöttem a távolból.
Felébredtem új világ, más emberek korában.

Kavargó sorban állnak lélektelen testek.
Önálló gondolatokat félnek szőni.
Mindenhol áruló kamerák lesnek.
Büntetéstől mást nem lehet, csak félni.

Tiltottak a tettek, és igaz szavak.
Csak az engedett, mit a hatalom akar
Igaz szavat kántáló bár néha akad,
de lesújt rá törvénynek kiáltott jogar.

Úgy tűnik nem vagyok ide való,
mert szavaim nem tetszenek nekik.
Ezért ítélet beszippant, mert mohó.
Itt ki igazat mond börtönbe vetik.

Most itt ülök börtönöm udvarán.
Teszek bármit, semmit nem tagadok.
Boldogan nézek át börtönöm falán.
Itt mondhatok, amit csak akarok
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 30
Debreceni Zoltán - Gyenge vagyok...

Szeretnék hangosan üvölteni a szélbe.
A pusztába ahol nem hallja senki.
Mikor megremegne a föld is a lábam alatt.
Mosolyogva mondanám, hogy milyen nagy vagyok.
De a hangom nem hallatszik messzire.
Erősebb a szél elsodorja a semmibe.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 90
Hétköznapi pszichológia…

A jobbítás, éppen azokat nem érdekli, akit tenni tudnának.
Mi homokszemek, mit számítunk egy homokbányába?
Nehogy már azt várják, hogy csak mi teszünk! Hatalmasok megtisztulnának?
De
Mindig azt akarják, hogy mi pusztuljunk megbánásba...

Romló világ ellen, akik elrontották, tudnának… ha akarnának!

Vecsés, 2017. június 24. – Kustra Ferenc
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 110