Versek » Anyák Napja versek
« Első oldal
1
Idő    Értékelés
Száműzött, csavargó vándorcigány,
Sötét végtelen bíborszínű álomvilág.
Anyám sírjánál megállok
Életem kristálytiszta forrásvizén.

Szeretet áramlik bennem,
Lelkemben örök a nyár.
Emléked kísér a tájon,
Amerre járok oly fájón.

Vinnél el magaddal engem, anyám!
Mert itt kivert kutyaként élek tovább.
Viharként tombol a lelkem,
A napfényben elfúj a szél engem.

Gondolataim virágos kertjén
Kiáltom anyám nevét!
Emléked kísért a sírig,
Míg ott lenn csendben pihensz végig.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 40
Ábrándozva messzi tájon,
Anyám házát látom alkonytájon.
Rozzant házán a nap megállt,
Jó anyám sírt, hazavárt.

Tombolón fújnak a böjti szelek,
Hozzád, jó anyám, már nem mehetek.
Arany könnyed hull a mennyből,
Ezüst tollam a fájdalomtól meg-megrezdül.

Szitáló eső hull reám.
Visszatérő emlékek éltetnek, anyám.
Úgy mennék hozzád, de már késő,
Bús szél söpör, szívem vérző.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 42
Ábrándozva messzi tájon,
Anyám házát látom alkonytájon.
Rozzant házán a nap megállt,
Jó anyám sírt, hazavárt.

Tombolón fújnak a böjti szelek,
Hozzád, jó anyám, már nem mehetek.
Arany könnyed hull a mennyből,
Ezüst tollam a fájdalomtól meg-megrezdül.

Szitáló eső hull reám.
Visszatérő emlékek éltetnek, anyám.
Úgy mennék hozzád, de már késő,
Bús szél söpör, szívem vérző.
Beküldő: Csík Ferenc
Olvasták: 29
Mily csodás volt régen Anyák napja,
Vittem boldogan a Rózsát haza.
Édesanyám karjában boldogságot leltem,
Ölelő karjában mindig megpihentem.

Vágyok hozzád hazamenni,
Ki már sajnos nem tud szeretet adni.
A virágot a temetőbe viszem,
Oda ahol már csak a sírodat nézem.

Angyalok vigyázzák minden léptedet,
Fentről nézz le rám édes gyermekedre.
Csillagok között te vagy a legfényesebb,
Innen nézem minden este könnyes szememmel.

Hiányzol Édesanyám szerető lányodnak,
Könnyek folynak arcomon sírok szakadatlan.
Koszorút viszek és érted imádkozok,
Gyertyát gyújtok, szólongatlak, Rólad álmodom.

2021.05.01.
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 99
Mindig óvtál, oltalmaztál,
Ha kellett fájdalmat csillapítottál.
Ha beteg voltam, mellettem voltál,
Lelket, megszakadt szívet gyógyítottál.

Sok rossztól megóvtál,
Hogyha féltem, bátorítottál,
Vagy éppen alibit biztosítottál.
Könnyet töröltél, védtél, vigasztaltál.

Számíthattam segítségedre,
Ha nehézség telepedett szívemre.
Hitted, tudtad mire van szükségem,
Anyai szíved érezte minden rezdülésem.

Jó, hogy hittél bennem,
És sikerült ennyi mindent elérnem.
De ha kell, sírhatunk is egymás vállán,
Hisz mi együtt utazunk a szeretet vonatán.

Hálás vagyok mindenért,
Törődésért, léleksimogatásért.
Köszönetet így mondok most Néked,
Mi tőlem telik, megteszem én is Érted.


2021. május 2.
Beküldő: Végh Erika
Olvasták: 147