Versek » Tudás versek
« Első oldal
1
...
of
6
Idő    Értékelés
Minél többet tud...
Mindent még nem tanult meg!
Tény-felismerés!
Ki szívében jó diák,
Laposodnak a hibák.

Dunatőkés, 2024.március 10. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix formátumban.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 16
Ősi szudoku
Szám-pótló gondolatok.
Elmét-csiszoló.

Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrjú-ban.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 28
Szép szó megnyugtat,
Az írás békét adó.
Elmecsiszolás.
Költők szava írott kincs,
Szebb ajándék ennél nincs!

Drága adomány,
Csak csecse-becse érték.
Idő állótlan!
Szóban szellem lakozik,
Tudás tovább utazik!

Dunatőkés, 2024.február 25. Íródott: senrjonix formában.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 41
A haikuban és versben írt elismerés

Jézusom, segíts!
Hihető ez? Káprázat?
Poéták Gyöngye!
*
Amit Te ezek szerint tudsz, az már maga a csoda,
Te vagy a POÉTAKIRÁLYNŐ cím várományosa!
Én itt a messzi alvégen, mától örülök, hogy szóba állsz velem!
Megleptél rendesen, ezen túl a barátságodért esedezem.

Kérlek, ha lelöksz a pástról, legyen fájdalommentes,
Igaz, e „finomság” bizton nem lesz érzelemmentes.
Te csak gondoltad, de megtetted, csak elmentél aludni!
Én lerágtam körmeimet, mivel fogok vakarózni?

Ez volt eddig az én szempontom, most vegyük sorra a tieidet,
Úgysem tudsz mást csinálni, erre kaptad sorstól a zsigereidet!
Te kis Feltörekvő, enged, hogy örüljek, hogy ismerhetlek,
Nekem a sors ennyit adott, Poétaként nagyon szeretlek!

Én már látom az aurádban, hogy Te erre, ezért születtél,
Legyél Te csak poéta és író, szinte erre teremtettél…
Egyszer megtudod, sikeresen mennyi lelket üdvözítettél…

Vecsés, 2017. május 10. – Kustra Ferenc József
Eme művemet ajánlom: Jurisin (Szőke) Margit poéta és szerzőtársamnak…
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 24
Nem vagyok én János,
Aranyból sem vagyok,
A lelkem is sáros,
Eleget sem adok.

Hogyha méltóbb lennék,
Tán jobban is szeretnék.
Erre vagyok képes,
Nem voltam én lépes.

Nyúlból van a szívem,
Bátorságom szerény,
Nincsen nekem hírem,
Nem vagyok nagy legény.

Amit tudtam adtam,
Elvették mit hagytam.
Kaptam is, nem mondom...
Úszik még a sorsom.

Az ősz derekán túl,
Erőm elfogyóban.
Hangom is vízbe fúl,
A lét lefolyóban.

Aki lettem...voltam.
Hegyeket nem hordtam.
Csak dolgozni mertem,
Ma is felébredtem.

Keresztem még viszem,
Fel a golgotára.
Addig jó míg hiszem,
Jön holnap a mára!

Dunatőkés, 2024 március 3.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 30