Toplista
« Első oldal
1
...
of
265
Idő    Értékelés
Debreceni Zoltán - Adj Istenem szebb jövőt...


Adj Istenem vidám jövőt, békés nyugodt holnapot.
A Biharkeresztesi sötét égre
sok ragyogó csillagot.

A rónaságon adj Istenem sok színes szép virágot,
A szegényekre ettől sokkal szebb világot.
A virágokra adj Istenem jó esőt.
Karjaimba egy igaz hű szeretőt.

A Kisvejkei hegytetején adj Istenem
sok barackot, sok szőlőt.
Hadd legyen a hordóba pálinka és sok szőlőlé.
A gyömölcsösben ne adj Istenem sok gyomot.
Adjál minden reggel szépen csillogó harmatot.
A falu felé mindig barátságos
bárányfelhőt tereljen a szél.
Soha ne fagyjon le gyümölcs a fáról,
ne verje meg a fákat soha jég.

Egy poéta se panaszkodjon Hajdúbagoson, hogy szomszédjából ráfolyik a trágyalé..
Ne kelljen elhagyni a faluját egy írónak soha a rosszakért.


Járjunk mosolyogva egymás mellett a kellemes illatú utcába.
Mint a vadgerlice repked
boldogan a vadvirágos pusztába.

Adj Istenem az embereknek jó felfogást,
több eszet.
Ismerjék meg Istent,
s vele a szeretetet.

Adj Istenem sok iskolát,
minden embernek jobb létet.
Adj vidám hangú,
sok nevető gyereket.

Az embereknek Istenem ne adj
keserű sóhajú napot.
Adjál neki békés jövőt, gyönyörű szép holnapot.

(Dombóvár 2015 május 26.)
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 239
Debreceni Zoltán - Hiányzol Csajé
.

Lassan sétálok a zöldellő vadvirágos réten
Megállok ahol megcsókoltál valamikor régen.
Lábam alatt megcsörjen a tavalyi avar,
az emléked jut eszembe ami mélyen felkavar.

Könny szökik mind a két szemembe.
Úgy tekintek fel a magas egekbe.
A szivemet két kezével szorítja a bánat.
Nem talál magának jobb elfoglaltságot
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 251
Debreceni Zoltán - Magyar hazám...


E föld itt a hazám,
régóta terméketlen sivár.
Elvándorol lassan innen minden orvos és cigány.
De itt marad az író, ki prózát, verseket ír,
mindenkit szeret és harcol a semmiért.
Egyedül nem érzi értékesnek magát.
Maradj, adj neki erőt,
bízz az íróban, mert az mind itt marad veled.

Lehet, barátaim nem jön jobb soha,
ki itt él mélyen repül.
Megússzák a vétkesek,
s mi bűnhődünk vétlenül.

De honfitársam akkor se szökj el,
most itt van szükség rád nagyon.
Légy a sötétben holdsugár,
mutasd a jó utat annak, aki mindent feladott
és bátorítsd fel.
Ne fuss, maradj itt,
mert meg kell védeni, akinek nincs hova.
Legyen hajléktalan, szegény, zsidó vagy roma.
Vagy legyen bárki más, aki alól kihúzták a talajt.

Légy kitartó,
de ha már semmit sem tehetsz.
Legalább sírva hangosan az ég felé nevess.
Hadd hallja meg az isten az égben, hogy a magyar elvándorol,
mert nélkülözik, éhezik.
Ha egyszer végleg el kell mennem.
Itt kell hagynom az árnyékvilágot.
A szemeimből eltűnnek örökre az élet sugarak.
Itt hagyom nektek vigasznak a lelkemet,
szomorú arcú magyarok.


(Kisvejke 2012 06.24)
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 181
Debreceni Zoltán - Hajdúbagosi rónaság...


A virágos réten játszik a nyári szél,
fürgén hajtja az égen a felleget.
Velem is száz emlék játszik.
ahogy a gyepbe lassan lépkedek.

Mosolyog rám a múlt
néha harsányan rám nevet.
Istenem de sokat sétáltam
kézen fogva itt veled.

Tervezgettük Csajé az életünket hogyan lesz tovább.
De hirtelen eltűnt minden akár a varázs.
Az emlékek itt maradtak a puszta rónaságon.
Mindig megsimogatom őket, hogyha erre járok.

(Hajdúbagos 2017 június 20)
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 207
Debreceni Zoltán - Boldogság szigetén


Szeretném kebledre hajtani fejemet.
Bejárni veled a völgyeket hegyeket.
Sétálni veled ott ahol még nem járt senki.
A boldogság szigetén tőled csókot csenni.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 253
Debreceni Zoltán - Kisvejkén harangszó száll...

Kisvejkén harangszó száll az esti csendben, anyám sírja mellett néma csendben hallgatom.
Anyám miattad örökre elhagyott a boldogság
a szivembe gyökeret eresztett a fájdalom.
Az emléked mindig gyötör én soha sem feledem.
Amíg élek édesanyámat fájó szívvel szeretem.

Kisvejkén még itt van az út amin együtt jártunk jó anyám.
A házad is a magas dombról sírva neked kiabál.
Már megőszült az édesapám séta közben meg-megáll.
Mindig rólad beszél édesanyám minden percben haza vár.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 160
Debreceni Zoltán - A szépséged nem
kopott...


Együtt sétáltunk a magas hegyek között.
Este láttuk mikor az égbolt bíborba öltözött.
Órákig hallgattuk kézenfogva a madarak dalát.
Boldog voltam, hogy szívem rád talált.

Megfordultak az utcán úgy néztek a férfiak.
Csodálták a szépségedet a formás popsidat.
Most is gyönörű vagy a szépséged nem kopott.
Pedig a gonosz élet sokat beléd harapott.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 227
Debreceni Zoltán - Szomorúság

A szobában elmerengek a búval bélelt csendben.
Rádgondolok kedvesem minden áldott percben.
Az ablakon keresztűl nézem a szomorú kihalt utcát.
Amin a szomorúság ablakomon mindig bekukucskál..
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 171
Debreceni Zoltán - Álom

Az álom suttogva hivogat.
Átölel mosolyogva simogat.
Lágyan lefogja a szememet.
Elvesztem tőle az eszemet.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 208
Debreceni Zoltán - A hegyektől elbúcsúzok


Kisvejkétől végleg elköszönök,
mert engem a rónaság vár.
Elbúcsúzok mint ősszel
elbúcsúzik mindentől,
a haldokló virágos nyár.


Nagyon fáj, hogy el kell menjek
mert könnyeznek miattam a fák,
a hegyek.
Sír miattam az egész havas táj.
A nap is arcon csókol,
mikor a hegyek mögül kikandikál.

Kisvejke, 2015. febr. 6.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 177