Versek
Témakörök szerint
Szerelem (347)
A nap verse
Holnapos
Holnap, hogyha kelek,
Csak a kertbe megyek.
Megnyírom a vesszőt,
Várom a jövendőt.

Ha az ég kegyes lesz,
Kosárba szőlőt tesz.
Kenyeret asztalra,
Marad is holnapra.

Most kis tervet szövök,
Ne legyenek rögök,
A holnap úgy jobb lesz,
Ha az ember ma tesz!

Most kell a jó alap,
Amíg van... a kalap.
A szép terv fél siker,
Hidd csak el-holt zicher.

Ahogy esik-puffan,
Akkor csak a zűr van.
Tervvel a holnapra,
Nem kerülsz kis padra!

Dunatőkés, 2024.március 6. Íródott: 6 szótagos páros rím formában.
Legújabb versek
Ha_____ már itt a május,
Akkor_____a nyár, kezdő
Májusban____meleg van,
Orgona nyilt____illat
Kedvenc lilában___leng.

Ha______jó túra idő
Égbolt_____hátizsákkal,
Kéken ég,____uzsival,
Nyugalmat ad___borral
Megindulhatunk___most!

Ha______Közben eső lesz,
Akkor____jól megázunk
Borulás________vízes haj,
Lép föl égen______nedves
Napsütés már nincs___ég.

Vecsés, 2023. április 19. – Kustra Ferenc József – íródott: 3 tagos ikerapevában.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 8
Az élet nagy boksztermében edzek,
De öregedve, lassan már félek,
Élet láthatóan bekeményít,
Talán előadja a kiütit?

Nem tudom, mire készül, védekezek,
Majd én talán a nagy túlélő leszek...
Üsse ki a… majd én megmondom, hogy kit!
Ne engemet, a valaki-akárkit…

Dunaújváros, 2010. november 11. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 12
Szép nap. Ötödik.
Cupidó hava, nyolc-négy.
Gyűrű-cserélős!
Te lettél akkor fényem,
Árnyékként követ lényem.

Jing és jang köre,
Úgy egészítjük egymást.
Fogadalom él!
Párom lettél a jóban,
És kitartottál rosszban!

Negyven év együtt,
Összerozsdásodottan.
A-cél lett belül!
Edzett, remek ötvözet,
Bírja gyűrődéseket!
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 17
Biztonságos távolságból a roppant pusztítás
Nem olyan szörnyűséges, borzasztó ártás.
Képernyőkről szemlélve sántít...az igazság csámpás.
Népek előtt pislákol hamis illúzió, látszat-lámpás.

Sokasodnak a tervezett, gyilkos harc-terek,
A lufi duzzad, de még örülnek a partnerek.
Úgy tűnik, most a profit biz nő, szép kerek.
Még jól taposnak a monstrum-szerkezetek.

Dunatőkés, 2024. május 3.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 15
Sápadó Vénusz,
Fénye botladozik már.
Hajnal-hasadás!

Nyirkos fű mosdat,
Folyó parti izzadtság.
Ébredés vacog.

Nádirigó fütty
Fényt keleszt...ég pirkadó,
Bíbor-sáv dereng.

Víz párát lehel,
Hűs leple lassan úszik.
Illata terjeng.

Mocorog a táj,
Bíbor alatt sárga sáv.
A nap felébred.

Nyirkos levelek
Csillognak. A fényt gyűjtik.
Foto-szintézis.

Sugarát szórja,
Pezsdül a lét buborék,
Hangok pattognak.

Éled az árnyék,
Napkorong emelkedő.
Foton felhevít!

Harang kong, hangja
Messzire száll. Reggel van.
Vidék felébredt!
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 14
Már dereng,
Hűvös pára leng.
Csendesen hajnalodik,
Természet még békésen alszik.

Szellő édes álmát ringatja,
Süvítés nem izgatja.
Gőzölgő folyó...
Bujdosó.

Ég alján
Pislant táj tatján
Bíbor színű napsugár.
Álmot űz a gyors, pezsdülő ár.

Madarak hada ébresztőt zeng,
Harmattal illat terjeng...
Mi lesz ma a tét?
Friss, új lét?!

Torlódás,
Utcákon zúgás...
Indul a városi kas,
A siető tömeg hatalmas.

Onnan ide, innen oda lót,
A nép...van ki csak cipót
Venne; falatot...
Nem jachtot.

Naponta
Az ember dolga
Megalkuvás kenyérért,
Kényszer szolgája jólétéért.

Megtervezett a függőség-lét;
Bársonyos csapda terhét
Szabad polgár visz
Önként...hisz?!
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 12
Életfeladvány…

Haláltól félni?
Élőként félni, miért?
Az élet része!
Minden idő eltelik,
Mit a bánat megeszik.
*
Vajh’ végleges-e?
Vajh, van-e konkrét oka?
Az élet része!
Átkozott bűn megragadt,
Örökre rajtam maradt.
*
Lélek is hal-e?
Reinkarnáció van?
Az élet része?
Lelkem, kereszténységem,
Tartja egyszerű kérdésem.
*
Én nagyon bízok,
Hogy van visszajövetel…
Az élet része?
Visszajövetelt várok,
Nincs az utamban árok.
*
Ha tudod, nézzed
Magad, hátha lesz új lét…
Mivel jössz… gyalog?
Igazságot keresek,
Az biztos, hogy nem esek.
*
Más testébe, hogy
Születsz bele? Ez kérdés.
Mi az igazság?
A testemet akarom,
Tudom, hogy visszakapom.

Vecsés, 2014. július 30. – Arad, 2023. augusztus 17. - Kustra Ferenc József – senrjú csokorban
rövid meditáció: életről, halálról, feltámadás egy módjáról… Alá a tanka verset írta: Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poétatársam
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 13
Látunk egy közeli háborút, mert fölütötte a fejét a -lassan már- világháborús világhelyzet…

(leoninus csokor)
Híreszteli világ újdonsült ura, győzelme... világbékének záloga.
Pedig az ő területe a juhakol, ott uralkodik… vagy csak mindenhol?
Tömik a bankjába a vezérkosi fabatkát, de nem tenyészt sárgarózsát…

(10 szavas csokor)
A világ nagyja hírt terjeszt,
Gondolja, valaki majd békét ereszt.
*

Rózsa, rózsa, rózsabimbó, nézz már kicsit körül, tudd a rendszeredben sok a csaló.
Ha lenne lovad az istállódba, már átrúgta volna őket francos másvilágba.
Tudod, hogy hány katonád élete lenyugvó? Pedig nem kérik: élettakarodó’.

Csalók, a világ kegyetlen bolondítói,
Rablók, más vagyonának szoros markolói.
*

A hatalmasok vannak és nőnek pénzvágyak, de véresen gyilkos ösztönök közt laknak.
Ha kell ezek a pénztőkéért halnak… ha meg halál odaért, másokra mutogatnak…
A vágy, őserő, az ösztönerő pénzért magasztos, gazdagságért, háborúért folyós.

Pénzért élnek, véresen, szívtelenül ölnek,
Vágynak többre, a világért jöttek.
*

A bombák azok, rendre, folyton-folyvást zuhannak. Már vannak kazettások és robbannak…
Civilek is elhullanak, hosszú harc alatt, lassan már fabatkát sem kapnak fű alatt.
Menekülne nép tömegével. Főleg férfi az utazó. És bizony még ők halódok.

Zuhannak, próbálnak szaladni, mindenestől esnek,
Akartak, de végül sikertelenül menekülnek.
*

Közbe nézve látjuk, eme világ milyen… jobban odafigyelve kitűnik, semmilyen.
Már gyártanak Afrikában új háborút, mi aztán mindenfelé elviszi a borút…
A háború csak szélesedik, a gazdag meg gazdagodik, ekként terebélyesedik!

Mindenki látja, mégis segítség nem érződik,
Csak újabb háború érkezik.

Vecsés, 2023. augusztus 7. – Arad, 2023. augusztus 19. -Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. És egész nap láthatjuk, TV híradókban a videókat is… Leoninust én írtam. Szerzőtársam: Ghica Izabella Iasmina: a 10 szavasokat.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 13
Tömören…

Sokan vagyunk, ki „életre ítéltetett ó, szegény”,
Rejtélyek rejtélye vagyok ennek, bizony magam is…
Mért jöttem és mért vagyok ezen a földtekén,
Melyen az ember hitvány, illetlenül hamis?
*
Az
Vagyok,
Embernek
Igaz rejtély,
Társadalomnak.

Tűrj el mindent, te embernek fia és lánya,
Hosszú éltedben lesz kínod, sőt még, épp elég;
Gyűjts csak, küzdj, embernek fia és lánya,
Izgalommal várd, majd ideér a vég...
*
A
Vége
Nem tűri,
Emberiség
Kínos életét.

Hmm... pedig én nem kéredzkedtem, nem is nyújtottam be kérvényt,
Mégis megszülettem ide, mondták is; micsoda szép lét...
Aztán már meg is jöttek a kínok, kezeltek, mint véglényt!
Születésem után megjött a küzdés... micsoda szép lét!
*
Én
Aztán
Szépen is,
Életemmel,
Tele küzdéssel.

Vecsés, 2023. augusztus 23. – Arad, 2023. augusztus 23. -Kustra Ferenc József – a három versszakot én írtam, a három apevát: Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poéta társam.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 12
Napsugár már tűz,
Fű sarjad egy ütemben.
Rét is bimbózik.
Visszajött a tavaszunk,
Forró Napra szavazunk.
*

Hideg nap nincsen,
Új illatok röpdösnek.
Bimbózó rügyek.
A madarak érkeznek,
Életüknek örülhetnek.
*

Virágba borult
Fák erdeje mindenütt.
Jó termés lehet!
Nagy a színes természet,
Minden szem gyönyörködhet.
*

Cseresznyevirág
Szirmok nagy fellegekben.
Arany napsugár.
Fészkek töltik a fákat,
Születik az új állat.
*

Idő, derűs már,
Faágak égbe nyúlnak,
Égkékje virít!
Ugyan arra ébredek,
Majd virágok közt lépek.
*

Lila orgonák,
Lengő gyöngyvirág illat.
Csókoló napfény.
Kellemes ez az érzés,
Mostantól minden békés.

Vecsés, 2023. április 6. – Arad, 2023. április 27. – Kustra Ferenc József – 2 szerzősnek íródott: eredeti Baso féle tankában. A haikukat én írtam. Alájuk a verset; Ghica Izabella Iasmina szerző-, és poéta társam.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 9
Volt… micsoda ravasz tavasz!
Hír volt: hegyekben még havaz!

Pedig most volt, kemény telünk,
Hogy vége, örömélményünk!

Lassan túl vagyunk tavaszon,
Már nem csúszkálunk havakon.

Lassan tavasz is elmúlik,
Idő is előbbre csúszik!

Mezőn, virágok kinyíltak,
Fű is vastag, ülni hívnak!

Hajnali harmatcseppek már
Nincsenek, mentes a határ.

Légben a lepkék játszanak,
Méhek, már nagyon dolgoznak.

Állatvilág szaporodik,
A jövőben gondolkozik!

Megjöttek a vándoraink,
Utazó hazafijaink!

Nyárelőre új lakosztály
Kell… nem alkalmatlan hodály.

Magyar fa nyílik már, akác!
Gyalogakác és gömbakác.

Napmeleg, lassan már nyári.
Nap, sárga sugarát hinti!

Vecsés, 2017. március 21. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 15
Már
Bíbor
Alkonyat
Simogatja
Horizont hátát.
*
A
Múltra
Hálót fon
A nesztelen,
Vakká lett sötét.
*
A
Gond
Barázda,
Semmivé lesz
Mély sötétségben.
*
Az
Árnyak
Is tűnőben…
Vaksötétben
Erre nincs szükség.
*
Az
Idő
Tűnődik.
Most mi legyen?
Inkább, megy tovább.
*
A
Sötét
Csendje meg
Erőre kap!
Halkan neszezik.
*
Nap
Fénye
Sápadtan
Aludni vágy…
Álomba merül.
*
Majd
Később,
Ezüstös
Fényesség lesz
A táj lámpása!

Vecsés, 2016. december 31. – Kustra Ferenc József - íródott: a nyárestéről apeva csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 10
Örült vagyok, hogy egyedül csámborgok?
Vagy tán azért, mert magamban csacsogok?
Marakodnék koncért, mint silány ebek…
Közben észlelném, beköptek a legyek…

Mit velem etetnek, az, mint nadálytő…
Mit néznek rajtam, ez színtiszta fertő.
Ímhol, szívemre célzó gyilkot látok,
Disznóvérbe én csak fakardot mártok.

Mondják bolond, aki ma éhen hala.
Isten ily’ világot teremtett vala.
Még nem fekszem síromban sem, de ez már
Sakálkutyáknak olyan, mint ódon vár.

Budapest, 2000. augusztus 17. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 10
Csalogány dala
Tavaszi melódia,
Léleknek manna.

Cifrázott éneke
Trillázva éjzene.
Trükkösen hívogat,
Füttyösen csalogat.
*
Másik neve
Fülemüle,
Fülnek ül e
Ez a zene?

Szerelmesre
Énekelte
Környékünket egész este.

Dunatőkés, 2024. április 11.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 15
Nem csalódtunk benned pajkos április hava,
Lányos szeszélyeknek huncutkodó tavasza.
Már az első nap meleget nyárból hoztál,
Másnapra pedig októberrel tréfálkoztál.

Tarsolyodban hő, hó is van, kacérkodsz erővel,
És csatára kelsz betyárul a múlandó idővel.
Jövőbe szaladtál ismét egy arasznyi órát,
Majd október fizeti meg csalfaságod árát.

Orgonával illatozol, flörtölsz május bátyáddal,
Szerelmesen ölelkezel a dúsan virágzó fákkal.
Citromsárga repce ring a tágas határban,
Te vagy legkirívóbb az év-kalendáriumban.

Ma újra égből pottyan zord, hideg könnyed,
Hűvös, és kimért vagy, szív-meleged rejted.
Bősz szélel cibálod ázott fák friss, zöld ágait,
Messzire űzöd a túrázni vágyók víg álmait.

Mit hoz majd a holnap...ha te azt tudnád,
Tán pletykás nyelveddel biz el is árulnád.
Büszke szeszélyed bájjal mutogatod,
Madarakkal daloltatod hiú-hangulatod.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 13
Szőlős lejtő bús.
Hajtást szabdalt kardjával...
Fagyhalál nyargalt.

Nap már nem segít.
Fotoszintézis dermedt.
Termés bénán csüng.

Néhány rügy még él.
Tőkén sarjadó remény.
Öngyógyító tett.

Dunatőkés, 2024. április 26.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 18
Élet zöld színű,
Friss nedvesség táplálja.
Virágos napok!
Májusi szél esőt hoz,
Természetet így gondoz.

Aranyat érő,
Eképp szól a szép mondás.
Igazolódott!
A csapadék jó dolog,
Hogyha a menny nem zuhog.

Ha langyos esős...
Könyörületes az ég.
Dús kalász szökken.
Ég csatorna bőkezű,
Nem precíz és tervszerű.

Dús-zöld vidék szép,
Tájnak ékes büszkeség.
Kenyér-érlelő.
Szántó földnek glória,
Szalmából van megfonva.

Virág illat száll,
Este párás csábítás.
Ámor-mámoros.
Szerteszéjjel szerelem,
Nyilak sebe...szív-verem.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 16
Van, kinek élet adja… csak tekéznek
És élet sűrűjében… csak bengéznek.
De már ez sem annyira jó, már rothad,
Mit csinálhatsz, ha nagyon fáj a fogad?

Keresgélsz, mint hajléktalan kukában.
Mennél a télben, tán’ lopott bundában.
Zabálnál, mint nagyon gazdag a nagy magányban.
Élveznéd életet oroszlán barlangjában?

Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 18
Vakablakban meditálok…

Fut széles, kanyartalan út, a nagy kanyaron túl a semmibe…
Kialvatlan a szemeim, révedve bámulnak a messzibe…
Üveg nélküli vakablak... kinézve, fixírozok valamit,
Az időóra ketyeg, csapkod benne valami, tán, valakit…

Bölcsesség köve nincs... beépítették a kútja kávájába,
Lovam is elszaladt, valahol legelész, a kínja poklába.
Van-e még bármilyen lelkem? Bolyong vagy csak kicsit elcsavargott?
Felhők, ha eloszlanak, mondhatom... csillagfénynek utat nyitott.

Zavart ez a világ, szürke füstköd borítja a mindenséget,
Sötétben, honnan vegyem elő, a mindent értő lelkiséget?
Most, a szélvihar kócolja, a fák borotválkozott ágait,
Éjjel, meg a Hold csak megy… érdektelen, intézi a dolgait.

Most a télen a kemény fagyok, a kertem felett jártak,
Bentről néztem, a holdsugarak is bundába grasszáltak!
Azt is láttam bentről, hogy kint gallytördelő szelek jártak,
Akkor én bent, melegben örülhetek a hideg máknak?

Vecsés, 2015. február 23. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 18
Mi férfiak egy nőért nem könnyezünk!
Mi hazafiak, hazánkért könnyezünk…
Behunyt szemmel a kezünk zászlót lenget,
Nyitott szemmel meg, nem látjuk a rendet?

Vecsés, 2009. május 2. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként a hazaszeretről.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 15
Múltamban vájkálás…

Hatvannyolc vagyok, régen volt minden,
De a vágyódásom él, már másom sincsen,
Él és dühöng a vágyaimról végső lemondás… már nincs sincsen….

Jézusom, elképesztő, hogy mért rohan az idő
Így én már nem várhatom, hogy majd új élmény kinő!
Merengek persze, többféle vágy bennem, de némaság kel,
Az én kérdéseimre, már csak a némaság ki felel.
*
Van bizony oly' reggel, hogy könnyben ébredek,
Igy csukott szemmel a múltamba révedek,
De eredmény nem szokott lenni, igy aztán mostan nem tévedek.

Térdeplőm nincsen, a kérdések földön térdelnek,
És tapasztalom, kelek, vágyak csendben térdelnek.
Bizony keléskor füstbe mennek álmok, tán’ mire várok?
Pedig szépek voltak a gyermekkori álmok… még vágyok.
*
Megéltem a mélységet a magasságot
Megéltem én az illúziós vágyálmot,
Megéltem az élet és idő… nagyon heves rohanásokat!

Még élek, várom a lehetetlen sok végtelent
És addig, hogy még egyszer átéljem lehetetlent…
Fájó múltam részletei még üdvözöllek titeket,
Lassan múlik el az élet, de várom a lehetetlent…

Vecsés, 2016. július 27. - Kustra Ferenc József- Írtam: az új, ’3-4 soros versszak’ fejlesztésemben. Ezt versszerkesztőben lehet megírni! Önéletrajzi írás.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 20
Múltamban vájkálás…

A múlt, torzó árnyai köz bujkálni…
Kézzelfogható tények közt vájkálni…
Az emlékeket az ebek harmincadjáról visszahozni…

A múlt, mint egy nagy sziklafal, tényeket őrzi még,
Meg régmúlt történéseit is nagyon védi még…
A múlt orma csak éppen-hogy fel a nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját emlék-magányom gyötör…
*
A múltról tudjuk, csak úgy elkezd eltűnni,
Igy már nem emlékszünk, hol lehet vájkálni,
Semmibe veszett emlékeket honnan lehetne visszahozni.

Biz’ hogy volt már, amikor emlékek keletkeztek,
De már biz' nincsenek meg, maguktól jól elmentek…
Múlt fénytelen árnyéka is gyötör a lelkiségemben
És helyzetem csak rosszabbodik… öregség van lelkemben!
*
A múltamból tudom, hogy voltak nekem szép
Színes emlékeim, arra emlékszek, szép
Volt mind féle, de csak a rózsaszínre és kékre emlékszem… szép.

Visszamennék én a ’szépekhez’, együtt tölthetnénk
Pár napot, de ő már fölvette: eltűnt alakot.
Néha kérdezem... ki hangtalanul ismétli nevemet,
Közben, tudja ki vagyok... ismételném saját éltemet.

Vecsés, 2016. július 24. - Kustra Ferenc József- Írtam: az új, ’3-4 soros versszak’ fejlesztésemben. Ezt versszerkesztőben lehet megírni! Önéletrajzi írás!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 19
Hétköznapi pszichológia… a két élő háború okán és a pénzéhesek okán és ez a napi téma!

(3 soros-zártükrös trió)
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell!
Főként háborúban meg főnököt fényezni kell…
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell.

Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta,
Ő sem tudja hogyan, de odasodorta az élete... szerencsés sorsa…
Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta.

Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”,
Azt föl sem fogják, hogy a szomszéd háborúban már fél millió az elhullók…
Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”.

Vecsés, 2024. január 4. –Kustra Ferenc József- íródott: merthogy a világ ezzé fajul és talán vég-legesen! Milliónyi a halott is már…
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 17
A poéta vallomása…

Élet, eltörhet
Mint stráfkocsi tengelye.
Gyalogút, merre?
*
Írnék én már valami jót is…
Hangulatom borongós most is…
Ugyan mi (…!), mitől vidám lennék…?
Ha más életbe átmehetnék…
*
Lehetőségek
Már semmire adottak.
Kósza nézések.

Vecsés, 2002. december 25. – Kustra Ferenc József- írtam: Versben és senrjúban, önéletrajzi írásként
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 18
Versben és oximoronban elmélkedés… lehetnék én…

[Nem vagyok senki, de lehetnék:]
Erdőkerülő, fő erdész, esetleg
A szomszéd tanyája körül, tán' végleg.

Lokomotív első mozdonyvezetője
Az erdei kisvasúton, minden este.

Lehetnék matek tanár, megoldanék minden kivonás egyenletet,
Ha úri kedvem úgy tartaná, erre tanítanám a gyerekeket.
*

[Nem vagyok semmi, de talán valaki lehetnék:]
Híres poétává lehetne válni,
Ha tudnék ceruzával verset írni.

Híres haikuíróvá válni,
Ha tudnék 'szépes' haikut írni.

Híres novellistává válni,
Ha tudnék szép novellát írni.
*

[Nem vagyok falkavezér, mert akkor lehetnék:]
Akár nagy politikusi-segéd talpnyaló,
Lehetnék milliárdos, gaz, nagy vállalkozó.

Vagy legalább akkor, kakas a saját trágyadombomon,
Még azt sem bánnám, ha tyúkok nem törnek rám tolakodón…
*

[Hmm…]
Állítólag a szabadság vezeti a tömeget,
Akkor én miért keverek penészes életpépet?

Aki bíz' vér-farkas akar lenni,
Farkasként, farkas módon kell élni
És farkasokkal kell vonítani!

Mit
Akar,
Az élet?
Hideg a lét…
Szeretet meleg!

Vecsés, 2016. szeptember 12. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 18