Versek » Szakítás versek
« Első oldal
1
...
of
6
Idő    Értékelés
Utóbb, hogy elmentél Abigél,
Súgtad: ki szeret, mindig remél.
Vágyó tüzem lángol,
Várok… mit-se mástól.
Remény van… jöhetnél Abigél.

Utóbb is kávéztunk, Abigél,
Szeretetem hőn-bőszen remél…
Lobog a vágytüzem,
Sóvárog a lelkem.
Nálam most a remény is remél.

Utóbb messzi mentél Abigél,
Eszem-testem hevesen remél!
Sóvárgok utánad,
Kívánom... honvágyad!
Ha már itt lennél és ölelnél...

Vecsés, 2020. május 31. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, romantikus LIMERIK csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 52
Sebezhető vagyok, tudom.
Mit érzel, már írva van fent.
Csak mondd ki, szemem lehunyom,
Míg víztükröt simít a csend.

Bíztam, ahogy mindig: vakon.
De bennem már mást lát szemed,
Kinek nevét már rég tudom,
S hittük, hogy helyreáll a rend?

Felperzselő, konok álom,
Idézel csábító valcert!
Csukva a szemem, de látom,
Még víztükröt simít a csend.
Beküldő: Halász Zoltán
Olvasták: 107
Hétköznapi pszichológia…

(Senrjú)
Biz’ ez a kérdés
Nem annyira egyszerű!
Békevonat: huss!
*
(Senrjonix)
Aki megy, az csalódott!
Maradó a rosszat folytatná!
Formaváltás jó?
Gyerekkel ki és mit-is fog kezdeni?
Érdekeket hogy lehet egyeztetni?

(HIAQ)
Ha van közös gyerek,
Akkor talán jó megoldás!
Ez kényszer a köbön!

(6 sorosban)
Akik szakítanak, azok már közel nem egy síkon mozognak!
Egyik elmegy, a másik meg sokszor végzetesen marasztalá.
Sok minden lehet oka, de ezek páronként mind-mind változnak!
Ha,
Meg, ha ő menni akar, akkor a másik miért marasztalá?

Belső zűrzavarok nagy kompromisszumtól bizton' nem változnak!
*

Bejátszanak az ambivalens érzések, meg a saját (talán téves!) akaratunk,
Nem biztos, hogy a távozó fél a hibás, lehet, valósan menekül… Mást akarunk?
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmenő félnek derül ki... menekül!
Régen, elnézte, mert ő nem ilyen lovat akart és ebből ő most kimenekül…

(3 soros-zárttükrös)
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot,
Lehet az, hogy életben most ismerte föl a valóságot...
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot.

A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság,
Mindkettő fél lelke bánja, így ez nem az igazi nagy bátorság...
A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság.

Vecsés, 2020. október 1. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 79
Nem koldulni mentem
hozzád
virágokat hoztam

és
nem alamizsnádra vártam
amikor díszeid előtt
meghajoltam

amikor
képzeletemben
leborultam eléd a földre
hogy lássam
mit érek neked
hogy akarod ?e
fogni s vezetni a kezem

s akarsz-e
s karjaid közé befogadni
engem

nem akartál

nem írtál,bár nem tagadtál,
nem is vártál
szende szőkeséged
egy szűzi asszony bája

kék szemed mélyén
azonban párduc
lapul
aki a ragadozó ugrást
várja

kár hogy nem engem vársz

virágaimból
nem küldök neked többet
nem várlak többé
nem kereslek
nem ábrándozok rólad
s többé nem vágyom
a te érintésed

Már nem várok, nem kérek tőled
semmit
felejtsd el, hogy én voltam az aki
téged akart
szeretni
Beküldő: Sz.Vili
Olvasták: 1148
Míg két sóhajtásom
között visszhangoztál,
eleven vágyammal
a mélyedbe fontál,
most gyilkosom lennél,
a démonod gyötör,
lelked megdermedt fény,
sugara széttörött.
Fekete felhőből
dereng angyal arcod,
mélybíbor alkonyban
lángolsz és patakzol,
benned maradtam még
élve, avagy halva,
s börtönödben lettél
gyűlölt rabod rabja.

2014.