Gyere csókolj meg nézél a szemembe.
Belevésem magam mélyen a szívedbe.
Nem kapar ki onnan senki a világon.
Csak egyedül a kegyetlen halálom.

Szeretnélek szorosan magamhoz ölelni.
A sok, sok rosszat örökre feledni.
Számhoz érinteni egy kicsit szádat.
Együtt ölelni veled ezt a mostoha világot.

Vágyok rád mikor a nap lecsukja szemét.
Vágyok rád mikor a hold a földre ontja a fényt.
Vágyok rád esőben és sárban.
Vágyok rád télen és meleg forró nyárban.
Vágyok rád mint gyerek egy játszó társra.

Szorosan fogni akarlak egy kicsit szeretni.
Majd tétovázás nélkül gyorsan elfeledni.
Dicsekedni benned a hüvös őszi szélnek.
Nem csak a szélnek a megsárgult lévélnek.

Ha jövőre már nem leszek nézd meg a fákat.
Ne könnyezz szívédből tünjön el a bánat.
Mosolyogj a fákra késő őszi szélben.
Én is Mosolygok rád fenn a magas égben.

Szeretném inni veled az életet.
Csókolni a szád, érezni a testedet.
Valakid szeretnék lenni,
aki mindened ezen a világon.
Megosztod vele a szívedet
nem csak a lihegő ágyadat.