Szerzők » Kovacs Ivan versei
Kovacs Ivan
(1949-12-13-)
fordito, kolto, festomuvesz
1963 ota Delafrikaban elek. Joxsef attilat es Faludy Gyorgyot forditottam angolra ugymint egy angolra forditott magyar koltok koltemenyeit antologiaban.
sajat verseim angolul jelennek meg.
« Első oldal
1
...
of
13
Idő    Értékelés
Talpra magyar, hí a haza.
A sublótnak a zára laza.

De a kocsma bezzeg hangos,
mert jól beszívott a cimbalmos.

A Szamosba dobta a cimbalmát,
és emígy szégyeníti a hazát.

Hát lefektették, betakarták.
Még a sliccét is bevarrták.

Aztán csak álltak, töprenkedtek,
és majdnem összeverekedtek.

De nem mentek haza a legények,
mert a mennyek haragjától féltek.

Hát leültek és spekuláltak,
és kora hajnalig piáltak.

S mikor már a tyúkok ébredeztek,
A legények tántorogva haza mentek.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 25
Esik az eső, süt a nap,
Móricka jó nagy pofont kap,
Mert Feri bácsi azt mondta
Hogy zsebóráját ellopta.

Fenéken rúgás következik.
Az egész család veszekedik.
De az óra elő nem kerül,
és Feri bácsi megkergül.

Még egy pofon, még egy rúgás,
és heves kutya ugatás,
de Móricka meg sem mukkan,
és elmarad a vallomás.

Előző este, szedtevette,
Móricka az órát zsebre tette,
És egy haverjának eladta,
Ki aznap eltűnt nyugatra.

Íme az óra gazdát cserélt,
és idegen zsebnek bujdosója.
Ez e versnek bonyolult
és tragikus csattanója.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 46
Három hete nem fürödtem,
és saját orrommal észlelem
a hónalj, a láb és fenék szagom.

De most már elegem van, mert
irtózok olajos, festékes kezemtől is.
Fürödnöm kell, és a koszt le kell súrolnom!

Csak a citrom és alma szag volt mentésem
hogy eltűrjem magam, mert hetekig
festettem sárga és piros csendéleteket.

De néha kimentem a nyílt és dúsan zőld dombokra is,
poros ösvényeken, és engedtem hogy az izzó nap
égesse nyirkos testemet az irgalmatlan hőségbe.

Ezek a kirándulások hasznos változást nyújtottak,
mert fél tucat Provence-i jelenetet is sikerült megfestenem -
ragyogó zöld cserjék, barnás tetők, és csillogó kék egekkel!

Végül is itt állok, mint egy zsákba öltözött bűnbánó, ahogy
a forró víz gőzölög a kádban. Szappan, pamacs, és a borotva
készen áll egy új, bemutatható énemnek létrehozására.

És ha végre kilépek a kádból, mint egy újszülött
csecsemő első fürösztése után, szeretőm, aki még
egy rövid ideje kifogásolva ráncolta az orrát,

már melengetni fogja az ágyamat a paplan alatt,
ahonnan megcsodálhatja tiszta testemet, és végre
telt karjai és combjai közt extázisig ringathat.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 17
Esik az eső, sűt a nap,
Móricka jó nagy pofont kap,
Mert Feri bácsi azt mondta
Hogy zsebóráját ellopta.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 41
Miután hatéves koromban
visszakerültem faluról Pestre
része volt nevelésemnek hogy
megtanuljam milyen is az
elnyomott Magyarok Budapestje.

Apám volt a vezetőm, ki
a Hősök tere után
a Sztálin szoborhoz vezetett.
- Ez aki jelenleg hazánkat félelemmel
és rémuralom által a nyomorúságba vezet.

Borzongva néztem e vasból
öntött és vas öklös Góliátot,
ki ott állt mint egy kolosszus
a tágas de rideg Sztálin téren,
és durva hatalmát még ma is érzem.
De akkor is ott voltam mikor
már csak csizma tér néven
beszéltek e helyről, és Sztálin
képmását darabokra verték hangosan
csengő vésővel és kalapáccsal.

Ez volt az első sandításom
és sejtelmem, hogy mi is
a szabadság, melyet az ember
még élete árán is megkíván.

Ezt még ma is jól tudom,
mert ott voltam és láttam
mint tátott szájú kis Iván.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 19