Toplista
Debreceni Zoltán
(1954-)
Nyugdijas
Könyv formában 2016-ban jelent meg életrajzom és verseim.
Meggyesi Éva
(1960-)
Ajándék készítő
Szeretem a verseket,rég óta foglalkozom vers írással. Remélem tetszeni fog. Köszönöm a lehetőséget.
Ady Endre
(1877-)
Ady Endre 1877 novemberében született a mai Romániában található Érmindszenten. Sokan mint a 20. század első fele legnagyobb költőjét tisztelik benne. Ady azonban nemcsak költészetéről ismert, hanem a korabeli politikai újságírás egyik legnagyobb alakja is volt. Alapfokú iskoláját Érmindszenten végezte, majd a nagykárolyi piarista gimnázumba járt, innen került a zilahi gimnázimba, ahol leérettségizett. Szülei unszolására beiratkozott a debreceni egyetem jogi karára, tanulni azonban nem szeretett, később megfordult a pesti, és a temesvári egyetemen is, végül azonban abbahagyta a tanulást. 1899-ben ment Nagyváradra, és kezdett újságírással foglalkozni, amit nagyon megszeretett. Itt ismerte meg nagy szerelmét Diósyné Brüll Adélt, egy férjes asszonyt, aki férjével Párizsban élt, de gyakran hazalátogatott szüleihez Nagyváradra. Ekkor vette kezdetét köztük egy 9 éven át tartó kapcsolat. Ady számtalan verset írt hozzá, verseiben Lédának nevezte el őt. Adyval beutazták fél európát, és bár férje tudott kapcsolatukról, ennek ellenére nem vált el feleségétől. Később kapcsolatuk megromlott, sokat veszekedtek, és Ady 1912-ben Elbocsátó szép üzenet című verssel búcsúzott el tőle. Utána sohasem találkoztak többet. Közben Ady dolgozott a Budapesti Naplónál, és a Nyugat című folyóiratnál is. Foglalkoztatta a politika is, magát baloldali elkötelezettségünek vallotta, szembefordult az egyre kibontakozó nacionalizmussal, politikai jellegű írásai a Népszavában jelentek meg. 1913-ban ismerte meg második nagy szerelmét Dénes Zsófiát, aki menyasszonya lett, a lány édesanyja azonban megakadályozta a készülő esküvőt, így a házasság nem jött létre, azonban Ady haláláig jó barátok maradtak. 1911 óta levelezett Boncza Bertával, azaz Csinszkával, 1914-ben találkoztak előszőr, Ady ismét szerelmes lett, 1915-ben házasodtak össze. Házasságuk azonban csak 4 évig tartott, Ady-t ugyanis nagyon megviselte az I. világháború, ekkor verseket sem közölt. A Tisza gyilkosság után szélütést kapott, majd tüdögyulladást, 1919 januárjában hunyt el.
József Attila
(1905-)
József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, 1905-ben született Budapesten szegény családban. A család hatodik gyermekeként jött világra, három testvére azonban még születéskor meghalt. Két nővérével egészen fiatalok voltak, amikor apjuk úgy döntött, hogy kivándorol amerikába, végül csak Romániáig jutott, ők azonban soha nem látták viszont. A család nélkülözése miatt édesanyja három évre őt és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta, ezt az érzékeny lelkü költő nagyon nehezen viselte. Édesanyja később visszavette őket, de korán fizikai munkát volt kénytelen vállalni. 1914-ben Jolán nővérével összeveszett, emiatt kísérelt meg előszőr öngyilkosságot, ám az szerencsére sikeretelen volt. Még ebben az évben édesanyja súlyos beteg lett, és hosszú betegség után hunyt el 1919-ben. Meghatározó gyermekkori élménye volt, amikor Abbáziában a mai Opatijában tölthetett néhány hetet 1918 nyarán. Édesanyja halála után nővére, aki feleségül ment Makai Ödön ügyvédhez vette magához őt és hugát. Ő lett József Attila gyámja, a költőt iskolába iratták, a makói gimnázium tanulója lett. Mindössze 17 éves volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula segítségével. 1924-ben folytatta tanulmányait a szegedi egyetem magyar-francia szakán, de onnan Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták. 1925-ben kiment tanulni a bécsi egyetemre, onnan 1927-ben tért haza, bár már ismert költő volt, állandó munka híján azonban ismét nélkülöznie kellett. Ezekben az években kötött jó barátságot Illyés Gyulával. 1930-ban tagja lesz az akkor illegálisan működő Kommunista Pártnak. Több szerelmi csalódás is éri, ami a rossz lelkiállapotú költőt még jobban megviseli. A kommunista mozgalomban ismerte meg feleségét Szántó Juditot, házasságuk azonban nem volt tartós, nem igazán jöttek ki egymással, felesége József Attila hűtlensége miatt öngyilkosságot is megkísérelt. Végül különköltöztek, József Attila pedig pszichiáterhez fordult egyre rosszabb lelkiállapota miatt. Skizofréniát diagnosztizáltak nála, a mai szakemberek azonban ezt vitatják, szerintük inkább borderline személyiségzavarban szenvedett. Sorra jelennek meg versei, 1936-ban a Szép szó című folyóirat szerkesztője lesz, ekkor jelenik meg utolsó verses kötete Nagyon Fáj címmel. Egy gyógypedagógus Kozmutza Flóra irán érzett beteljesületlen szerelme miatt egészségi állapota még inkább megromlott, ezért nővéréhez költözött Balatonszárszóra, itt egy vonat elé feküdve követett el öngyilkosságot 1937. decemberében. Népszerűsége igazából halála után emelkedett magasra, később posztumusz Kossuth és Baumgarten díjban részesült.

Készítette: www.versek.eu
Erdős Sándor
(1972-04-13-)
Készletellenőr
Mosonmagyaróváron született.Jelenleg Hegyeshalomban él.
Egri László
(1988-05-11-)
költő
Fiatal, Hajdúszoboszlón élő magyar költő. Első kötete Pennamorzsák címen jelent meg.
Márai Sándor
(1900-)
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Stevens Wallace
(1879-)
Wallace Stevens amerikai iró, Pennsylvania állam Reading városában született 1879-ben. A Harvard egyetemen tanult jogot, majd hosszabb ideig ügyvédként dolgozott a Hartford biztosító társaságnál Connecticut-ban. Számos neves mű fűződik a nevéhez, konzervatív nézeteket vallott, és a Republikánus Pártot támogatta. Legszebb verseit a csodálatos floridai Key West-ben írta, amit ő csak paradicsomnak nevezett.

Készítette: www.versek.eu
Dér István
(1953-)

AZ ÉN HAZÁM……
Kárpátoknak gyöngye
Duna - Tisza völgye
Keletről jőve
Hét vezérünk törzse
Árpád, annak fejedelme
E szent helyet meglelvén
Tudta Ő nagyon
Magyaroknak lesz e Föld
Örök nagy vagyon

Itt éltek apáink
Hunok és magyarok, mind
Nemesek és nagyok
Vérükkel szerezték
Lett, szép Magyarország
Adatott itt minden
Mi a jó élethez kelendő
Víz, kövér fű, legelő
Szép, nagy terület és erdő

Békességhez elegendő
Folyt is érte vérük, sok
De lassan elfogytak azok
Kik tenni és tettek is érte
Hogy őseink nem hiába
Vérüket adták drágán
Mi maradtunk árván
Életük véges, nem örökös
Létünk lett nyűgös, rögös

Területre fájt másoknak is foga
Megszerezni nekik
Nem volt joga
Adták életük sokan
Hogy Magyarország másé
Ne legyen soha
Kevés vagyunk ki életét
A Hazáért adná, vagy
Fohászát Istenhez küldné

Hajdan volt sok, jó hazafiból
Magyar sorsa megpecsételődött
Nincs már ki kiáll a Hazáért
Ezért a csonka , kis országért
Vagyunk mint Holdnak udvara
De nagy, nem leszünk már soha
Imádkozunk és kérjük
A jó Istent arra, küldjön
Köszöntsön a Magyarra fényesség
Ragyogja be , szerencse csillaga

Verset írta: Dér István /ISI/
Genál Piroska
(1947-)
nyugdíjas
Nyugdíjas vagyok.
Szeretem az irodalmat, elsősorban a versírást,
ezen kívól festek, rajzolok, olvasok.