Témakörök
Szerelem (241)
Remény (38)
Magány (31)
Társ (9)
Fájdalom (119)
Harag (14)
Család (41)
Gyerek (32)
Vicces (15)
Bor (4)
Lovas (3)
Élet (533)
Vallás (61)
Otthon (6)
Akarat (22)
Tudás (8)
Nőnap (0)
Béke (11)
Haza (62)
Idő (43)
Csók (9)
Harc (8)
Tavasz (0)
Nyár (0)
Ősz (0)
Avar (0)
Tél (0)
Dér (0)
Jég (0)
Köd (0)
Lakoma (0)
Advent (2)
Télen (0)
Táj (0)
Eső (0)
Esik (0)
Vihar (0)
Zápor (0)
1956 (0)
Hideg (0)
(0)
Toplista
József Attila
(1905-)
József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, 1905-ben született Budapesten szegény családban. A család hatodik gyermekeként jött világra, három testvére azonban még születéskor meghalt. Két nővérével egészen fiatalok voltak, amikor apjuk úgy döntött, hogy kivándorol amerikába, végül csak Romániáig jutott, ők azonban soha nem látták viszont. A család nélkülözése miatt édesanyja három évre őt és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta, ezt az érzékeny lelkü költő nagyon nehezen viselte. Édesanyja később visszavette őket, de korán fizikai munkát volt kénytelen vállalni. 1914-ben Jolán nővérével összeveszett, emiatt kísérelt meg előszőr öngyilkosságot, ám az szerencsére sikeretelen volt. Még ebben az évben édesanyja súlyos beteg lett, és hosszú betegség után hunyt el 1919-ben. Meghatározó gyermekkori élménye volt, amikor Abbáziában a mai Opatijában tölthetett néhány hetet 1918 nyarán. Édesanyja halála után nővére, aki feleségül ment Makai Ödön ügyvédhez vette magához őt és hugát. Ő lett József Attila gyámja, a költőt iskolába iratták, a makói gimnázium tanulója lett. Mindössze 17 éves volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula segítségével. 1924-ben folytatta tanulmányait a szegedi egyetem magyar-francia szakán, de onnan Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták. 1925-ben kiment tanulni a bécsi egyetemre, onnan 1927-ben tért haza, bár már ismert költő volt, állandó munka híján azonban ismét nélkülöznie kellett. Ezekben az években kötött jó barátságot Illyés Gyulával. 1930-ban tagja lesz az akkor illegálisan működő Kommunista Pártnak. Több szerelmi csalódás is éri, ami a rossz lelkiállapotú költőt még jobban megviseli. A kommunista mozgalomban ismerte meg feleségét Szántó Juditot, házasságuk azonban nem volt tartós, nem igazán jöttek ki egymással, felesége József Attila hűtlensége miatt öngyilkosságot is megkísérelt. Végül különköltöztek, József Attila pedig pszichiáterhez fordult egyre rosszabb lelkiállapota miatt. Skizofréniát diagnosztizáltak nála, a mai szakemberek azonban ezt vitatják, szerintük inkább borderline személyiségzavarban szenvedett. Sorra jelennek meg versei, 1936-ban a Szép szó című folyóirat szerkesztője lesz, ekkor jelenik meg utolsó verses kötete Nagyon Fáj címmel. Egy gyógypedagógus Kozmutza Flóra irán érzett beteljesületlen szerelme miatt egészségi állapota még inkább megromlott, ezért nővéréhez költözött Balatonszárszóra, itt egy vonat elé feküdve követett el öngyilkosságot 1937. decemberében. Népszerűsége igazából halála után emelkedett magasra, később posztumusz Kossuth és Baumgarten díjban részesült.

Készítette: www.versek.eu
Cummings Edward Estlin
(1894-)
Edward Estlin Cummings amerikai költő, író, festő 1894-ben született a Massachusetts állambeli Cambridge városában. A 20. század egyik legnépszerűbb amerikai írója, aki közel 3000 verset írt, de emellett számos novella, és elbeszélő költemény fűződik a nevéhez. Édesapja a Harvard Egyetem tanára volt, ő is ott folytatta felsőfokú tanulmányait, angol nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát. Többször is megnősült, egyetlen gyermeke, Nancy az első házasságából született 1919-ben. 1962 szeptemberében hunyt el agyvérzésben.
Márai Sándor
(1900-)
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Dér István
(1953-)

AZ ÉN HAZÁM……
Kárpátoknak gyöngye
Duna - Tisza völgye
Keletről jőve
Hét vezérünk törzse
Árpád, annak fejedelme
E szent helyet meglelvén
Tudta Ő nagyon
Magyaroknak lesz e Föld
Örök nagy vagyon

Itt éltek apáink
Hunok és magyarok, mind
Nemesek és nagyok
Vérükkel szerezték
Lett, szép Magyarország
Adatott itt minden
Mi a jó élethez kelendő
Víz, kövér fű, legelő
Szép, nagy terület és erdő

Békességhez elegendő
Folyt is érte vérük, sok
De lassan elfogytak azok
Kik tenni és tettek is érte
Hogy őseink nem hiába
Vérüket adták drágán
Mi maradtunk árván
Életük véges, nem örökös
Létünk lett nyűgös, rögös

Területre fájt másoknak is foga
Megszerezni nekik
Nem volt joga
Adták életük sokan
Hogy Magyarország másé
Ne legyen soha
Kevés vagyunk ki életét
A Hazáért adná, vagy
Fohászát Istenhez küldné

Hajdan volt sok, jó hazafiból
Magyar sorsa megpecsételődött
Nincs már ki kiáll a Hazáért
Ezért a csonka , kis országért
Vagyunk mint Holdnak udvara
De nagy, nem leszünk már soha
Imádkozunk és kérjük
A jó Istent arra, küldjön
Köszöntsön a Magyarra fényesség
Ragyogja be , szerencse csillaga

Verset írta: Dér István /ISI/
Roethke Theodore
(1908-)
Theodore Roethke amerikai költő 1908. május 25-én született a Michigan állambeli Saginaw-ban. Tanulmányokat folytatott a Michigani Egyetemen, illetve a Harvard Egyetemen is. Számtalan verset írt, emelett tanított is a Michigan Egyetemen, illetve a Washingtoni Egyetemen. Mély depresszióban és alkoholizmusban szenvedett. The Waking című műve elismeréseképpen 1954-ben Pulitzer díjban részesült. 1953-ban megnősült, feleségül vette Beatrice O'Connell-t. 1963. augusztus 1-én egy barátja házában lévő uszodában szívinfarktus következtében hunyt el.
Vajda János
(1827-)
Vajda János költő, újságíró 1827 májusában született Pesten jómódú család gyermekeként. Középfokú taulmányait a székesfehérvári ciszterciták gimnáziumában folytatta, de felsőfokú végzettséget nem szerzett. Rövid ideig Pesten lakott nagybátyjánál Vajda Péter írónál, majd Petőfi hatására vándorszínésznek állt, ezután rövid ideig Alcsúton dolgozott József főherceg birtokán mint gazdatiszt gyakornok. 1848-ban ő is megjelent a Pilvax kávéházban, lelkesen támogatta a forradalmat. Beállt katonának a honvédseregbe is, egészen hadnagyi kinevezésig jutott, elsősorban a délvidéken harcolt. A szabadságharc leverése után szüleinél keresett menedéket, később azonban ismét besorozták, és az olaszországi Padovában szolgált mint a császári hadsereg közkatonája. 1850-ben hazatért, rövid ideig hivatalnokként dolgozott, majd újságíró lett. A világosi fegyverletétel után nem támogatta az ellenállást, mert egy újabb szabadságharcot kivitelezhetetlennek tartott, ezért komoly ellenérzéseket vívott ki magával szemben. Rövid ideig Bécsben dolgozott, majd hazatért, a kiegyezést nem támogatta, így ismét szembe került a széles közvéleménnyel és Deák Ferenccel. 1880-ban megnősült, de házassága rövid ideig tartott, miután rájött felesége rovott múltjára, elvált. Utolsó éveiben gyomorbántalmak kínozták, és anyagi helyzete is egyre kilátástalanabb lett, kedélyállapota rossz volt. Magányosan és szegényen hunyt el 1897 januárjában Budapesten. Vajda költészete meghaladta korát, a legtöbben őt tekintik átmenetnek a Petőfi féle népies és az Ady féle modernebb költészet között.
Kazinczy Ferenc
(1759-)
Kazinczy Ferenc költő, író, a magyar nyelvújítás kiemelkedő alakja 1759 októberében született a mai Romániában található Érsemjén községben. Kazinczy régi nemesi családból származott, a sárospataki kollégium elvégzése után jogot tanult. Németül, latinul és franciául is kiválóan beszélt. Kassán, majd Eperjesen folytatott ügyvédi gyakorlatot, később jegyző lett, majd Abaúj megyei táblabíró. Az akkori főjegyzővel folytatott vitája után felmondott, és mint tanfelügyelő vállalt munkát. II. József császár rendelkezésének megfelelően közel 200 iskola felállításában működött közre, amire nagyon büszke volt. 1791-ben vesztette el állását, állítólag azért mert nem volt római katolikus vallású. Ezután Bécsbe ment, hogy a királlyal találkozzon, de nem járt szerencsével, bár József főherceg fogadta, kérése nem talált meghallgatásra. Ekkor ismerkedett meg Hajnóczy József királyi tanácsossal, akivel jó barátságot kötötött, hatására találkozott a magyar jakobinus mozgalom tagjaival. Később ez miatt belekeveredett a Martinovics féle összeesküvésbe. 1794-ben tartóztatták le, közel 7 évig volt börtönben, csak 1801 júniusában engedték ki. Széphalomra költözött családi birtokára, megházasodott, feleségül vette Török Zsófiát, gróf Török Lajos leányát. Hamarosan gyerekeik születtek, egészsége azonban a börtönévek miatt megrendült, anyagi problémákkal küszködött. Édesanyja halála után testvéreivel történt osztozkodás során gyenge minőségű földeket kapott. Később felesége apja halála után sógorával pereskedett, bár a bíróság neki adott igazat, a bírósági határozatot nem tudta érvényre juttatni, így családja nem részesült az örökségből. Szívügye volt a nyelvújítás, az 1820-as évekre Széphalom lett a magyar irodalom központja. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Anyagi helyzete továbbra is kilátástalan volt, csak a sátoraljaújhelyi levéltárban kapott állást, ahol iratokat rendezett. 1831 augusztusában hunyt el Széphalmon, az országszerte pusztító kolerajárvány következtében.
Kosztolányi Dezső
(1885-)
Kosztolányi Dezső 1885 márciusában született a mai Szerbiában található Szabadkán, értelmiségi család gyermekeként. A költészet mellett, kitűnő újságíró, kritikus műfordító és esszéista is volt egyben. Unokatestvére Csáth Géza író volt. Gimnáziumi éveit Szabadkán kezdte, magyar tanárával való konfliktusa miatt azonban a helyi gimnáziumból elküldték, és végül Szegeden érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1903-ban Budapesten kezdte el, magyar-német szakra járt. Az egyetemi évek alatt került jó barátságba a korszak másik két nagy magyar írójával Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. A pesti egyetemet otthagyva 1904-ben már a bécsi egyetemen próbált szerencsét, végül azonban ezt is otthagyta és 1905-ben hazatért Pestre, majd újságíró lett. Cikkei jelentek meg a Bácskai Hírlapban, a Szeged Vidékében és a Budapesti Naplóban is. Első verses kötete a Négy fal között 1907-ben jelent meg. Szinte mindenki elismerően szólt költészetéről, egyedül Ady bírálta őt. Ezzel kezdetét vette a közöttük életük végéig tartó vita egymás költészetéről. Ady Kosztolányit irodalmi írónak nevezte el, aki nem élettörténeteket versel, hanem irodalmi témákat. Kosztolányi viszont Ady költészetét nem tartotta elég modernnek, ezért nevezete el őt a régmúlt, azaz a 19. század költőjének. Kosztolányi 1913-ban nősült meg, nemsokára megszületett fia Koszotlányi Ádám is. A második világháború végén támogatta a Tanácsköztársaság baloldali politikáját, később azonban kiábrándult belőle, és inkább a Horthy féle jobboldal pártját fogta. Ez miatt mindkét oldalról élesen támadták. 1933-ban rákos betegséget diagnosztizáltak nála, mindenféle gyógymódot kipróbált, még Svédországba is elutazott az akkor újdonságnak számító kemoterápiás kezelésre. Igyekezete azonban hiábavalónak bizonyult, a rák lassan felőrölte szervezetét, 1936 novemberében hunyt el Budapesten.
Juhász Gyula
(1883-)
Juhász Gyula 1883 áprilisában született Szegeden, a 20. század első felének népszerű magyar költője. Középiskolába Szegeden járt a piarista gimnáziumba. Már egész fiatalon megjelentek versei a Szegedi és a Budapesti Naplóban. Pestre járt egyetemre, magyar-latin szakra, itt ismerkedett meg, és kötött jó barátságot a kor másik két nagy költőjével Babits Mihállyal, és Kosztolányi Dezsővel. Később megismerkedett Ady Endrével is, akivel szintén jó kapcsolatot ápolt, Adyt nagyon tehetséges írónak tartotta. Tanári vizsgáját követően számtalan iskolában tanított. Egész életében magányosnak érezte magát, és sokszor rossz lelkiállapotba került, számtalanszor kísérelt meg öngyilkosságot, több klinikán is kezelték, ezek azonban csak ideig óráig javítottak kedélyállapotán. Újságírással is foglalkozott, hosszabb ideig a Munka című szociáldemokrata lap munkatársa volt. Írása elismeréseképpen 1929, 1930, és 1931-ben is Baumgarten díjjal jutalmazták. Kedélyállapota azonban egyre romlott, szanatóriumban kezeltette magát. 1937 áprilisában ismét, ezúttal sajnálatosan sikeres öngyilkosságot követett el, veronállal mérgezte meg magát.
Ady Endre
(1877-)
Ady Endre 1877 novemberében született a mai Romániában található Érmindszenten. Sokan mint a 20. század első fele legnagyobb költőjét tisztelik benne. Ady azonban nemcsak költészetéről ismert, hanem a korabeli politikai újságírás egyik legnagyobb alakja is volt. Alapfokú iskoláját Érmindszenten végezte, majd a nagykárolyi piarista gimnázumba járt, innen került a zilahi gimnázimba, ahol leérettségizett. Szülei unszolására beiratkozott a debreceni egyetem jogi karára, tanulni azonban nem szeretett, később megfordult a pesti, és a temesvári egyetemen is, végül azonban abbahagyta a tanulást. 1899-ben ment Nagyváradra, és kezdett újságírással foglalkozni, amit nagyon megszeretett. Itt ismerte meg nagy szerelmét Diósyné Brüll Adélt, egy férjes asszonyt, aki férjével Párizsban élt, de gyakran hazalátogatott szüleihez Nagyváradra. Ekkor vette kezdetét köztük egy 9 éven át tartó kapcsolat. Ady számtalan verset írt hozzá, verseiben Lédának nevezte el őt. Adyval beutazták fél európát, és bár férje tudott kapcsolatukról, ennek ellenére nem vált el feleségétől. Később kapcsolatuk megromlott, sokat veszekedtek, és Ady 1912-ben Elbocsátó szép üzenet című verssel búcsúzott el tőle. Utána sohasem találkoztak többet. Közben Ady dolgozott a Budapesti Naplónál, és a Nyugat című folyóiratnál is. Foglalkoztatta a politika is, magát baloldali elkötelezettségünek vallotta, szembefordult az egyre kibontakozó nacionalizmussal, politikai jellegű írásai a Népszavában jelentek meg. 1913-ban ismerte meg második nagy szerelmét Dénes Zsófiát, aki menyasszonya lett, a lány édesanyja azonban megakadályozta a készülő esküvőt, így a házasság nem jött létre, azonban Ady haláláig jó barátok maradtak. 1911 óta levelezett Boncza Bertával, azaz Csinszkával, 1914-ben találkoztak előszőr, Ady ismét szerelmes lett, 1915-ben házasodtak össze. Házasságuk azonban csak 4 évig tartott, Ady-t ugyanis nagyon megviselte az I. világháború, ekkor verseket sem közölt. A Tisza gyilkosság után szélütést kapott, majd tüdögyulladást, 1919 januárjában hunyt el.