Versek » Művészet versek
« Első oldal
1
Idő    Értékelés
Három hete nem fürödtem,
és saját orrommal észlelem
a hónalj, a láb és fenék szagom.

De most már elegem van, mert
irtózok olajos, festékes kezemtől is.
Fürödnöm kell, és a koszt le kell súrolnom!

Csak a citrom és alma szag volt mentésem
hogy eltűrjem magam, mert hetekig
festettem sárga és piros csendéleteket.

De néha kimentem a nyílt és dúsan zőld dombokra is,
poros ösvényeken, és engedtem hogy az izzó nap
égesse nyirkos testemet az irgalmatlan hőségbe.

Ezek a kirándulások hasznos változást nyújtottak,
mert fél tucat Provence-i jelenetet is sikerült megfestenem -
ragyogó zöld cserjék, barnás tetők, és csillogó kék egekkel!

Végül is itt állok, mint egy zsákba öltözött bűnbánó, ahogy
a forró víz gőzölög a kádban. Szappan, pamacs, és a borotva
készen áll egy új, bemutatható énemnek létrehozására.

És ha végre kilépek a kádból, mint egy újszülött
csecsemő első fürösztése után, szeretőm, aki még
egy rövid ideje kifogásolva ráncolta az orrát,

már melengetni fogja az ágyamat a paplan alatt,
ahonnan megcsodálhatja tiszta testemet, és végre
telt karjai és combjai közt extázisig ringathat.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 19
Debreceni Zoltán - Népkonyha előtt...

A népkonyha előtt az emberek
egymás után hosszú sorba állnak.
Kezükbe kis ételhordóval,
lesütött fejjel az ételükre várnak.

Ha megkapják az ebédjüket
rögtön odébb is mennek.
Szégyenlik az emberek,
hogy ilyen sorsban élnek.

Rátekintek az arcukra
a szemünkben szomorúságot látok.
A szívükben hallani lehet
két kézzel tombol a bánat.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 64
Debreceni Zoltán - Közeleg az este...

Elosont a nap közeleg az este,
lassan mindent feketére fest be.
Némán lepkedek a város peremén.
Ezer emlék, gyorsan repül énfelém.
Rád gondolok drága kedvesvem,
Könnyezik a szemem észre sem veszem.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 51
Debreceni Zoltán - Késő este...

Szobámba botladozik a csend.
Némán, halkan matat idebent.
A könyvek átölelik egymást
a polcokon.
A virág álmosan szunnyadozik
az asztalon.
Nagyon fáradt vagyok írni alig látok.
Az álom matat a két szempillámon.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 58
Most kezdem megismerni a világot,
a világ elrejtet zugát.
Ahol harcolni kell az embernek,
ha életbe akar maradni,
akkor is ha cigány.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 48