Versek
Témakörök szerint
Szerelem (286)
A nap verse
Mi lelt?
Nem tudom, mi lelt ma engem?
Jókedvemben nincs határ;
Danolhatnék, fütyölhetnék,
Egyikhez sem értek bár.

Összeverem a bokámat,
Noha nem szól muzsika;
A szobám világos, ámbár
Nap nem süt belé soha.

Még a füst is rózsaszínű,
Melyet rosz cserép pipám
Legroszabb kapadohányból
Küld keresztül a szobán.

A szivem ver, mintha benne
Háborogna szerelem;
Pedig egy leány sem váltott
Csak egy jó szót is velem.

S annál megfoghatlanabb ez,
Mert zsebemnek zord egén
Pénzfogyatkozásnak éje
Űl sötéten, feketén.

Szóval: a világ előttem
Egy szép tulipánbokor...
Kár, hogy addig lesz csak az, mig
Kimegy fejemből a bor!
Legújabb versek
« Első oldal
1
...
of
94
Beborítottad tejszín? lepelbe,
kedves angyal járta tájakat.
Köpenyed a valóságot belepte,
nap fényéb?l varázsoltál árnyakat.

Titkokkal szövöd át a tudottat,
sejtelmes lett mi látott volt.
Vetítesz ki álmokból lopottat,
mit ködhullámod megrajzolt.
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 0
Erd?s Sándor : Titkos szerelem

Gyöngyházfény? tekintetedben fürdök.
Beleremeg a lelkem,ha reám veted.
Bús, szerelmes gondolatokat ?rzök.
De sohasem mondhatom el neked.

Te csak délibáb vagy nékem a valóban.
Megfoghatatlad,de létez? csoda.
?rült, vad szerelmem tiéd titokban.
Sajnos nem lehetsz enyém soha.
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 17
Debreceni Zoltán - Szerelem vagy fellángolás...

Szerelem vagy csak fellángolás
amit irántad érzek?
A sok csalódások után már
hazudnak nekem az érzések.
Ha nem vagy itt szívemet üresnek érzem.
Szüntelen kereslek mindenfele téged.
Mindenben a te gyönyör? képedet látom.
Nyugtalan az éjszakám a csókodat kívánom.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 28
Háborúból hazafelé,éhezett a katona.
Bárhová is kopogtatott,enni nem kapott soha.
Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát.
De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját.

El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ.
F?zök ebb?l levest én! Keresek olyan helyet
Els? falu els? házán kopogott a katona.
Gondolta, hogy itt lesz k?b?l mindjárt finom vacsora.

Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény.
Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény.
Vizet, s lábost tud-é adni?F?zni valót hoztam ám.
Finomabbnál finomabb k?vel teli a tarisznyám.

Ámult-bámult a vénasszony. K?b?l f?zni lehet-e?
Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete.
Gyere-gyere invitálta. Mutasd hogyan csinálod.
Mindent adok mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod.

Lábost, vizet hozzon kend,tegye fel a t?z fölé.
Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé.
Kevergette,kevergette.Az öregasszony meg csak leste.
Finom leves lesz majd ebb?l, mire leszáll az este.

Kóstolgatta,kóstolgatta.Csettintgetett nagyokat.
Egy kanál zsír kéne belé, ha a háznál az akad.
Hogyne lelkem akad az itt.Van kint a kis kamrában.
Ha kell bele egy csipet só is, mondjad nekem csak bátran.

Csipet só is,s egy kis krumpli édesíti a követ.
Ha hozna bele, ha már megy, a kamrából jövet.
Serény asszony lótott-futott. Hozott mindent, amit kért.
A vidám obsitos az apróságért jó vacsorát ígért.

Mondja h?sünk:-nagyon finom, szinte kész is.
Valami tán, egy kis kolbász kéne bele mégis.
Hozom-hozom mondá szüle, s szinte suhan.
Ahogy titkos kamrájába a kolbászért rohan.

Kész is lett a k?leves. Jól laktak t?le nagyon.
Gondolta az öregasszony, ez a k? egy vagyon.
Sokat ér az. Sokat ér az. K?b?l levés. Nahát!
Sosem látott a vénasszony még ekkora csodát.

Add el nékem a csodakövet. Kérlelte a legényt.
Szinte ráncigálta, nem engedte elmenni a szegényt.
Nohát, legyen. Nohát, legyen. Száz forint az ára.
Gazdag lett a szegény legény. Pedig eddig felkopott az álla.
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 14
Van egy hely hol másképp süt a nap.
Van egy hely hol édesebb a szell?.
Ahogy ?szül? hajamba belekap.
Ahol szebben susog az ?szi erd?.

Van egy hely mely szebb bárminél.
Van egy hely hol ringatott anyám.
Hol majd rám borul a szemfedél.
Szent Magyarhon édes hazám!
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 8
Úgy vetted el ezer évnek dics?ségét,
Mint pusztító szél felh?t tép szét.
A bosszú angyala vezette szívedet
De megosztani nemzetet csak papíron lehet.

A földünk teste még mindíg vérzik
De feltámad majd újra F?nix
Vér a vérb?l.Egyek vagyunk!
Felragyog újra Magyar napunk!
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 16
Csak nézlek ?s tölgy matuzsálem
Már ötszáz esztendeje, hogy magasodsz.
Els? ez, hogy felkereslek, ha hazajöttem.
Luther átkozása óta itt kapaszkodsz.

Emlékszel tölgy, mi volt a te vágyad,
Mikor csemeteként álmodoztál,
S még zsenge volt az ifjú ágad?
Elérni a fellegeket a holdvilágnál.

Most már óvón veted árnyékodat
Magvad szórta zsenge fákra.
S, ha rád borul a nyáralkonyat,
Látod ahogy szell?t hívnak nászra.

Orákulum voltál ?si Dodomában,
Lombjaid sóhaja mutatta a jöv?t.
Most koronád tükre látszik a Dunában,
S a jöv? nemzedékre vonsz áldó tet?t.
Beküldő: Erdős Sándor
Olvasták: 22
Érintés, érints meg,
Érints meg még egyszer.
Érezzem érintésed varázsát,
Érints meg, hogy érezzelek.

Érezzelek megint úgy, mint akkor,
Érintésed maga a varázs volt.
Érints, érints, hogy érinthesselek,
Érinteni szeretnélek, hogy érezd.

Érezd azt a varázslatos érintést,
Varázslatos érintés volt akkor.
Vártam és várom és vártuk,
Várni fogunk valahol, valamikor.

Valóban ott leszünk szerelmem,
Szeretni szeretném szívedet.
Szerelmes szívemmel szerelmesen,
Szerelmed szerelmemmel szenvedélyesen.

Érintésed elvarázsolta szívem,
Szívem eggyé vált a tiéddel.
Szívem szívednek szíve lett,
Mi úgy dobogott kedvesem.

Lángra gyújtottad szívemet,
Szívemben ez a láng el nem veszhet.
Mert szíved úgy táplál, mint a fény,
Melegen tart, táplál, ölel? öröklét.

Ölel, mint a földet a nap,
Fénye átjárja minden nap.
Mi ett?l mindig er?sebb lesz,
Er?sebb mindig érted kedves.

Er?sebb, bár minél, hisz a nap fénye,
Élteti-e földet, új er?t adva megfáradt lelkemnek.
Ilyenkor a nap újra magához ölel sugaraival,
Hát így élteti a nap sugara a földet,
Ahogy te az én lelkemet.



2021.06.12.
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 16
Sebezhető vagyok, tudom.
Mit érzel, már írva van fent.
Csak mondd ki, szemem lehunyom,
Míg víztükröt simít a csend.

Bíztam, ahogy mindig: vakon.
De bennem már mást lát szemed,
Kinek nevét már rég tudom,
S hittük, hogy helyreáll a rend?

Felperzselő, konok álom,
Idézel csábító valcert!
Csukva a szemem, de látom,
Még víztükröt simít a csend.
Beküldő: Halász Zoltán
Olvasták: 24
Debreceni Zoltán - Ha rád gondolok...

Ha rád gondolok úgy érzem mintha részeg lennék.
Elgyengülök az egész er?m elvész.
A szívem az suttogtja szeresselek téged.
Az agyam azt, hogy nincs nálad esélyem.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 46
Saját vers
2021.06.08.

Nem vágyom másra...

Nem vágyom másra, csak szeretre,
Ölel? karod melegségére.
Tör?désre, figyelemre, szép szavakra,
Lelkem dallamát halld meg sírva.

Sírok, mert nem figyelsz rám,
Utánad epekedek igazán.
Hozzád szeretnék bújni,
B?röd illatát érezni.

Melegségre vágyom, tiszta szerelemre,
?szinte szavakra, tiszteletre.
Hazug szavak nélkül, add meg nekem kérlek,
Ne hagyd, hogy kétségek közt éljek.

Szerz?i jogvédett
Hajnalka Zsellérné Perczel
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 17
Saját vers
2021.06.08.

Szomorúság

Este van már csillagok ragyognak,
Szomorú szívem sírása folytogat.
Hull a könnyem, folyik az arcomon,
Miért nem szeretsz nem tudom.

Pedig csak Érted vagyok Egyetlenem,
Szívemmel, lelkemmel Téged szeretlek.
Bánat ül minden egyes szóban,
Mit nekem mondasz óhatatlan.

Fel sem fogod mit jelentesz nekem,
Éltet? er?t a sötétségben.
Napfényt a borús id?kben,
Nélküled nincs életem.

Szerz?i jogvédett
Hajnalka Zsellérné Perczel
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 14
Saját vers

2021.06.09.

Igaz szívvel

Igaz szívvel csak így dalolj,
Míg ragyog a nap s kék az ég.
Míg a csillagok fényesen ragyognak,
Így adva reményt minden új életért.

Dúdold szívem dallamát,
Énekeld szivem sóhaját.
Adj hálát mindenegyes napnak,
Hogy életed jobbra fordulhat.

Nézz szembe félelmeiddel,
Ne vessen béklyót a szívedben.
Van még öröm, s boldogság,
Adj hálát Istennek.

Mennyei Atyám mindig velem lesz,
Térdre borulok imádkozom, minden este.
Velem van,.tudom hiszek benne,
Egészség, szeretet költözzön szívembe.

Múljon el a szenvedés, egészség legyen,
Minden ember örökké boldog lehessen.
Kérlek Téged adj embereknek békét,
Lelkileg er?sítsd az emberek lelkét

Szerz?i jogvédett
Hajnalka Zsellérné Perczel
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 21
Debreceni Zoltán - Kopogtat a nyár...

Kopogtat a nyár mosolyog a szája.
Boldogan sétál az alföldi pusztába.
Miattad könnyezik a szemem a poros út is látja.
Átölel a róna mintha miattam az Ö szíve is fájna.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 35
Debreceni Zoltán - Kopogtat a nyár..

Kopogtat a nyár mosolyog a szája.
Boldogan sétál az alföldi pusztába.
Miattad könnyezik a szemem a poros út is látja.
Átölet a róna mintha miattam az ? szíve is fájna.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 7
Debreceni Zoltán - Vágylak szeretni...

Vágylak a szeretni,
érezni a tested.
Bejárni a pusztát fogni a kezed.
Forrón csókolni a szádat,
simogatni a mesztelen lábad.
Megmárkózni veled a boldogságba.
Hemperegni mint kammaszok a sárba.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 36
Debreceni Zoltán - Ne félj a csóktól...

Ne féljél a csóktól nyújts ide a szádat.
Szivárvány színben látod a világot.
A testemhez szorítom a mesztelen tested.
Szerelem nedvt?l lesz nedves a tested.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 40
Saját vers

2021.06.01.

Bet?kb?l szavak, szavakból rímek,
Lelkem erejével írok Tenéked.
Kérem az Istent adjon nékem er?t,
Felállni tudjak és életer?t.

Angyalok vigyázzák minden léptemet,
Fogja kezem és ?rizzék létemet.
Legyen er?m tovább menni,
Bármennyi nehézség kerül megtenni.

Felnézek az égre, csillagok ragyognak,
Sóhajom halld meg, szívem darabokban.
Csendes az éj, rólad álmodom,
Két karommal ölelnélek magamhoz.

Távol vagy t?lem, mégis oly közel,
Lelkem dallama hozzád repül el.
Hallod szívem sóhaját érted dalol,
Mégis úgy érzem hiába dobog.

Szeretetre vágyom, a tör?désre,
Lelkem darabja kettétörve.
Szerelem nélkül semmik vagyunk,
Az tesz emberré nem a hangunk.
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 33
2021.06.01.

Szerelem, szerelem,
Egy szó, mely szívet melenget,
Dobog a szív, ver hevesen,
Egy érzés, mely átölel.

Melegség tölti el szívemet,
Felemészti testemet, lelkemet.
Pillantásod keresem örökké,
Szerelmem éget, szívem tiéd.

Karodba bújok, átölelsz,
Kezem kezedben édesem.
Oly megnyugtató, hogy vagy nekem,
Minden bajban fogod a két kezem.

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
Örökké mindig csak Veled.
Hozzád írok szerelmesen,
Érted dobban az én szívem.
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 32
A hosszú távú
Gondolkozás a siker
Legfőbb záloga.
*

A részsiker is
Lehet oly’ nagy eredmény
Mi maradandó.
*

A részsiker ne
Tegyen oly’ öntelté,
Hogy végül vesztesz!
*

Jó hosszútávra
Tekintve, szerencsével,
Sikeres leszel.
*

A siker újít
És feltölt, regenerál,
Lelket felépít.
*

Sikered legyen
Az eredmény, mi marad.
Lelked, nem apad.
*

Ha félelmed meg-
Izzaszt is, urald magad,
Vagy elvész siker...
*

Ha a sikered
A fejedbe száll, véged!
Pénzes senki vagy.
*

A sikered, ha
Fejedre száll, elveszel!
Magad számára!
*

A végső siker
Megélése jó lesz,
Ha magad maradsz.
*

Ha jő sikered,
Ne képzeld, hogy lettél...
Maradj embernek!
*

A sikeredtől
Több vagy, eredményesebb,
De ne élj vissza...
*

Sikerépítés:
Az alázatos munka
És odaadás.
*

Ha sikered a
Boldogságod alapja,
Fogd, ne engedd el.
*

Sikert elérni
Könnyebb, mint megtartani.
Az kemény munka.
*

A döntéseid
Helyességét mutatja,
Megjött sikered.
*

A siker olyan,
Mint kelt tészta, hagyni kell,
Jól megdagadni.
*

A peches ember,
Nem lehet sikeres, mert
Nincs szerencséje.
*

Élet rejtelme,
Ki lesz sikeres, ki nem.
Szerencsén múlik.
*

Siker nélkül az
Élet nem szép, nem jó, rossz.
Evakuálódsz!
*

Ki életében
Sikeres volt és boldog,
Ritka kivétel.

Vecsés, 2013. április 28. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 18
Lila szemekkel szemlélem a világot,
Amerre csak nézek, látok jó sok barmot.
Van köztük szép magyar tarka,
A többi meg; szürke marha.

Van egy csomó, jól el vannak látva szarvval,
Döfködnek is rendesen… bár nincs is partfal.
Látok nem is némi birkanyájat, nagy egyedszámmal,
Juhász terelgeti őket –joguk van- csak szép szóval.

Van terelő kutya is, kordában tartja őket,
Ott nincsenek… így nem a nagy-bundás nagymenőket.
Végtelen a mi Hortobágyunk, nagy és sík,
Ha mi jók vagyunk, miért vagyunk mi... kicsik?

Vecsés, 2013. december 05. - Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 21
Az utolsó unokám, ki még óvodás, cukorbeteg,
Ezt pedig neki sem, szülőknek, ovinak sem egyveleg.
*

(Bokorrímes)
Három éve, amikor beíratták, akkor a vezető ezt megtagadta,
Mivel arra hivatkozott, hogy nincs, ki a gyermeket a szükségkor megszúrja…
Ez pedig oly' kirekesztés volt, hogy anyja polgármesteribe ment panaszra!
*

(Senrjon)
Kérdést röviden, rövid
Telefonnal meg is oldották.
Ez kirekesztés.
*
Három évet lehúzott,
Most meg sajnálja, még maradna.
De már menne is…
*

(10 szavas)
Most már kérdezgeti milyen lesz az iskola…
Ősszel megy oda.

(3 soros-zártükrös)
Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már,
Ő tud ezerhatszázig számolni… persze, hogyne már…
Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már…

Még a tollat nagyon sután tartja a keze, de én érzem, ennek van veleje,
Mert ez nem probléma, megtanulja, szinte mindenkinek ilyen az iskola eleje…

(Senrjú)
Együtt várjuk az
Őszt… óvodáskor vége!
Élete halad.
*

(Apeva)
Az
Ovi
Ott marad,
Hol helye van…
Gyereknek… isi!

Vecsés, 2021. május 22. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában, óvodai ballagásra.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 16
(3 soros-zárttükrös)
Rögvest itt van már a gyermeknap,
Óvodás unokámnak váltás-nap…
Rögvest itt van már a gyermeknap.

Három unokám, aki elhagyta az óvodát,
És mindegyik örömmel belakta iskolát…
Három unokám, aki elhagyta az óvodát.
*
A negyedik, a Szandra, aki készül már az iskolába,
Az első négy foghiánnyal vicces, amikor mondja,
Hogy ősszel ő már nem lesz óvodás… de az iskola!
Emlegeti, kérdezősködik, hogy miben más az iskola?

Mindennap megy is rendesen, délután meg mesél nekem
A barátairól, akikkel majd kapcsolatát hiányolja, lelkem.
Mint ovisnak, én még mondtam neki mondókákat,
De az iskolában, majd másképp éli meg a mákat.

Oviban, még pár napig, csak játék van nekik,
De a szeptember vészes gyorsan közeledik.
Ott ő már nem csak gyerek lesz, de iskolás gyerek!
Szandra, ott több lesz a tanulás, kevés játék nektek…

(10 szavas)
Nagyjából ez, utolsó felhőtlen gyereknapod,
Jó, ha váltást őszintén akarod…

Vecsés, 2021. május 21. – Kustra Ferenc József – íródott: gyermeknapra!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 25
Gyermekkori emlék közzététele…

Gyermekként boldog voltam és elégedett,
Életem csak később, felnőttként feneklett…
Gyermekként boldog voltam és elégedett.

Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)

Nyolc évesen apám megtanított, kitanított krepp papírból sárkányt csinálni,
A másodiknál már neki, szinte nem kellett segíteni, csak ellenőrizni.
Nyolc évesen apám megtanított, kitanított krepp papírból sárkányt csinálni.

Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)

Nagyon hosszú spárgám volt, apám ezt adta nekem,
Megtanított, spárgát adott, virágzott a lelkem…
Nagyon hosszú spárgám volt, apám ezt adta nekem.

Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)

Sokszor futottam a nagy széllel szemben,
Közben kiáltoztam: süss fel nap, nekem...
Sokszor futottam a nagy széllel szemben.

Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)

Elregéltem nektek, gyermeki létem egy szép fénypontját,
Jól át is éltem akkor, mikor még ismételtem a mondókát!
Elregéltem nektek, gyermeki létem egy szép fénypontját.

Süss fel nap! (Nagyon eregetném a sárkányomat!)

Vecsés, 2021. május 18. – Kustra Ferenc József - íródott; 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sort egyben, így lesz meg a 2 féle látásmód gondolatisága. (Mintha egymással szemben ülve a tortának kivágnánk 1-1 szeletét. Ugyanaz, de mégsem az!)
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 39
A vakember visszanéz,
De nem lát se rosszat, se szépet…
Sorsrontó élet!

A vakember visszanéz,
Fölismeri múltja hibáit!
Reménytelenség…

A vakember visszanéz,
Sok emléke gyorsan föltolul!
Újra… nincs remény…

A vakember visszanéz,
Lelke, emlékekben fürdőzik.
Halványult képek…

A vakember visszanéz,
Magában sorol… szép emléket!
Újra, lélekben…

A vakember visszanéz,
Látja is, hogy ő fehér-botos…
Sors átváltozás…

Vecsés, 2021. május 30. – Kustra Ferenc József – Íródott: félhaiku-lánc szerű, anaforás senrjon csokorban, Horváth Edit Fresh: Körbezárt világom c. verse ihletésével.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 9