Versek
Témakörök szerint
Szerelem (372)
A nap verse
Lázálom-mámor
Laura! Mi lesz, úgy izgulok…
Már lázálom-mámorban úszok!
Jöjjünk kicsit össze
Nullára, mindössze!
Gondolatomban csak rád bukok!

Jobban izgi, mint fiatalon,
Laura! Ölelnélek vakon…
Csak kicsit… derekad,
Közben lógna hajad.
Laura! Engedd már, tékozlón…

Legalább baráti ölelést,
Ezzel, elvennéd a torok-kést.
Lágy-szerű karolást,
Nem kérek, semmi mást.
Tested, közelségi ölelést!

Vecsés, 2018. december 17. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor

Legújabb versek
« Első oldal
1
...
of
149
Sárgára meszelt kicsi házam
Ő nekem minden kincsem.
Bárhol vagyok egy idő után,
hozzá vágyik a bánatos szívem.
Kedvesen beszél hozzám
mint ha szája volna.
Nagyon hiányoztam neki,
könnyes szemmel
sóhajtozva mondja.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 25
Mosolyogj lássalak egy kicsit vidámnak.
De ne mutasd ki a fogadat
ennek a világnak.
Csugd össze a szádat csak a szemed mosolyogjon.
Úgy csókolj meg engem fenn a magas dombon.

A csókodat ne félj duplán vissza fogom adni.
Nem fogok én neked adósod maradni.
Megfogom a kezed leviszlek a völgybe.
Megmutatlak téged az irígy embereknek.

A kis falumnak te leszel a legszebbik dísze.
Csodálkozva néz majd az egész falu népe.
Megfogom a kezed mikor mindenki látja.
Hadd tudja meg a falu kinek vagy a
párja.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 20
Ügyetlenűl evet,
és leette magát,
Sokszor megbotlott,
és néha bepisált.

Rossz volt a hallása,
és már alig látott.
Láttál te már ilyen
rút kutyavilágot?

Felesége szidta,
vagy sírva menekült,
ő viszont vakon,
süketen csak ült.

Egy öröme maradt,
hű és vén kutyája,
mely lábánál feküdt,
s éberen vigyázta.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 6
Sivatagnak homokszemcséi csak peregnek...
Itt-ott flikk-flakkos dűnék csak keletkezgetnek.

Tevekaraván évezredek óta jár arra,
Szél, homokkal néha, őket bizony betakarja

Az ottani kopárság, maga a hőség dölyfössége,
Itt a semminek a melegét, a vad szél hozza össze.

Kik itt laknak, főleg szép kék turbánt hordanak.
Hajnalban lélekfagyasztó hidegek vannak!

Nincs itt végzetes üresség, nincs lakatlanság,
Az élet nyomát felfedezni, nem badarság.

Azért itt, védekezni kell a homok viharától,
Reményt is meríthetünk egy oázis vigaszától...

Vecsés, 2016. november 25. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 4
Egy szomorú gyereket ismertem,
amely túl korán megbölcsűlt.
Szerettem és öleltem,
s ezért engem megbecsűlt.

Most már férfi lett belőle,
de nem akar soha elhagyni,
hanem mint egy iker testvér
szívemben kíván zárkózni.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 12
Demokráciában élünk… nem vagyunk szabadok,
A saját hazánkban élünk, mint a rabok.
A fogyasztói társadalmat… dicsőítjük,
Látom, már teljesen be is vezetjük.

Ha én szabad lennék, mint a madár…
Nem lehetek… ide születtem már.
A jövő bennem nem él, nincs énképem,
Nincs bennem jövőkép, jövőt félem.

Vecsés, 2007. január 7. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 4
A prímás hegedűje felhanzik az égbe.
Könnyeket csal az emberek szemébe.
A cigány hegedűjét szívből húza a lelkét belerakja.
Azért olyan szép minden cigány nóta.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 20
Egy fiatal cigány diák aki csak sejti az élet csípős ostorát.
Kapott már belőle de mégis az úton bátran megy tovább.
Írásra adta a fejét pedig tudta, hogy az írás nagy dolog.
Megvetik érte sokszor majd a nagyok és a gazdagok.

Mosolyok mikor vér serceg a bőréből
mert a szíjostor szakitja a bőrt és fáj.
A földön az emberek kegyetlenek, nélkülök nem lenne rossz ez a világ.
Megírta a dolgokat pontosan úgy ahogy látta.
Emiatt sokszor kék volt a bőre s vérzett a szája.

Legyetek bátrak ti is magyarok hangosan mondjátok el ami fáj.
Ne szégyenkezzen miattatok bátortalanok Magyarország.
Szóból ért az ember így volt ez amióta világ a világ.
Ne felejtsétek el soha, hogy a lágerbe ártatlanul meghalt sok zsidó és cigány.

Bátortalan ócska emberek ha baj van,
elbujtok eldugjátok a fejeteket.
De amiért más vérrével harcolt Ti azt mosolyogva elveszitek.
Ébredjetek haszontalanok
mert hasatokra süt a nap,
ha meghaltok a földben örökre alhattok.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 22
Honfitársaink őszelővel elutaznak…

(3 soros-zárttükrös)
A madarak, már hallhatóan lecsendesedtek,
Mi meg látjuk, gubbasztanak, figyelik felhőket…
A madarak, már hallhatóan lecsendesedtek.
*

(Eredeti: Basó féle haiku)
Hajnalhasadás.
Napfény, meleg, majd hőség.
Tarló is kiég.
*

Igazi madár-magyarság lakozik a szívükben,
Érzik, jön a tél, menni kell, testüknek és lelkükben…
Igazi madár-magyarság lakozik a szívükben.
*

Sarlóél kopott,
De az asztagok állnak…
Éjjel eső lesz.
*

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Vége már a nagy-nagy csivitelő-veszekedős nyárnak,
Vége már a nagy utazás előtt, sokak ábrándjának…
Vége már a nagy-nagy csivitelő-veszekedős nyárnak.

Nyáron bizony mindannyian láttuk, olyan jó nekik itthon,
Nyáron, élvezték a létet és fürödtek a homokdombon…
Nyáron bizony mindannyian láttuk, olyan jó nekik itthon.
*
(Senrjú trió)
Haragos eső,
Viharos villámlások.
Zajok, ijesztők.
*
Kusza felhők közt,
Az ég, éppen felsejlik.
Eső várható!
*
Váratlan felhők,
Miket ősziszél sodor.
Őszi vihar jön.
*

(Septolet)
Hosszú út,
Nincs kiút,
Idő fut.

Oda kell érni,
Végig repülni.
Élet ilyen,
Tényes-ténytelen…

Vecsés, 2021. szeptember 9. – Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában.
[A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy először az 1. és a 2. sort, egyben, majd a 2. és 3. sort egyben és így előjön a kétféle látásmód gondolatisága… Mintha egymással szemben ülnénk és kivágnánk a tortából a legközelebbi szeletet, ami ugyanaz, de mégsem…]
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 11
Udvariatlan, buta, neveletlen emberek mindenfele,
Életüket úgy élik meg, hogy életben… van lehetősége…
Okos, értelmes, vagy gondolkozó ember olyan kevés,
Ismerek ilyent is és ha találkozunk, az oly’ mesés.

Tudjuk Marxtól a pénz a jövedelmezőség felé halad,
De aki sötét-bugyutának születik, az, az is marad.

Öregszem, csak csodálkozok… emberi butaság határtalan,
És óhatatlanul kapcsolatban vagyunk... végeláthatatlan…
Mindenki okosnak képzeli magát, mert ez neki szabadság!
Minél inkább csinálja, annál jobban segíti szabadosság!

Bizony nagyjából ilyen ez a világ,
Okosnak nem terem, csak bánatvirág…

Vecsés, 2015. június 21. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 8
Ó, a nyár, akkor él a bogár…
Zöld akkor az összes falevél,
Pereg a homok, mikor mesél.
Ó, a nyár, bizony az elmúlt már...
*

(Senrjú)
Alkony is fáradt,
Megviselték, hő napok…
Hűvös láthatár.

Vecsés, 2011. szeptember 20. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 12
A nyári zápor végigvert a kertemen,
Vad és heves volt, végigment a lelkemen.
Esett, zuhogott, nagy cseppű, és meleg volt,
Fújt a szél is, fakoronát összekócolt.

Pár percig tartott, talán végtelen volt,
De elmúlt ez is, máshová vándorolt.
Friss lett a levegő, locsolni nem kell,
Vihar volt, már elment, magát elröstell?

Kutya lábosban néztem; egy centi esett…
Bizony úgy esett, hogy kutyát is meglepett.
Levegő finom, frissen tiszta, pormentes lett,
Vihar elment, ezen mindenki továbblépett.

Vecsés, 2011. június 3. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 8
Nap a kiszáradt fűre arany tűzet, ont.
Kósza szélroham, magasra sepri a port.
Az állat és az ember izzad, piheg, szomjúhozik,
Míg egy kisebb fuvallat aranytűzzel játszadozik.

Árnyat keres most, az ember és állat,
Hőség olyan, hogy vakolatot mállat!

Vecsés, 2014. január 21. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 6
Zakatol a vonat Balcsira, gőzmozdony fütyül,
Úttörőtáborban a rajvezető sípja szól.
Ballagok a folyóparton, fülembe szél fütyül,
Álmodok… régi álomképek, mind szívemből szól!

Vecsés, 2014. február 27. - Kustra Ferenc József – múltba veszett emlékek. Önéletrajzi írás.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 3
Hétköznapi pszichológia…

(Senrjon csokor, félhaiku láncban)
Gyere ki a napfényre,
Órád lejár, nincs ki … fölhúzza!
Nem dobj ki mindent…
*
Gyere ki a napfényre,
Emlékezz szerelemlángokra…
Emlék... ne veszítsd!
*
Gyere ki a napfényre,
Nyisd csak ki szívednek ajtaját!
Emlék: maradó!
*
Gyere ki a napfényre,
Hátha újra perzsel életláng!
Hosszabb így élet!
*
Gyere ki a napfényre,
Fújd élet parazsát, lobogjon!
Bűn hagyni magad!
*

(Leoninusban)
Lassú véget mutat az órád mutatója? Vajh’ már ezért nem hiszel szerelmes szóba?
Pedig szerelem a szíved motorja, ne hagyd, hogy öregedés önként, csak leállítsa!
Volt neked részed elégszer szerelem lángba? Most nincs... gyorsan elbújsz vak-sötét magányba?
Szedd össze magad, gondolj régi szépre, jóra, szerelmes múltra a fönnmaradt jó szóra…
Hamvadó parázs még biztos van benned, vak-sötét gondolatokat fontos elengedned…
A vak-sötét magányt el kell engedned! Győzz! Az öregedést ne éld meg végső terhednek!
*

(HIAQ)
Ki tudja mennyi van?
Egy életed van, azt még éld!
Lehet jó… ki ne dobd!
*

(Senrjú)
Szerelmes szó jő…
Lángtaposókon győzni!
Szerelmet várjad!
*

(10 szavas)
Szív hadd szárnyaljon! Jöjjön még szerelem…
Lélekszivárvány újra föl! Szeretem!

Vecsés, 2022. július 24. – Kustra Ferenc József – Kovács Jánosné Irénke, azonos c. versének az átirata, a szerző engedélyével!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 5
Szeretnélek szeretni szerelemmel,
szép szavakkal, szenvedéllyel.
Cirógató napsugárral, csókkal, mézzel,
édes eperrel, odaaadó öleléssel.

Reszkető kézzel, remegő szívvel,
szerelem örök hűségével.
Vihart álló fák erejével, széllel szemben,
napfelkelte aranyával az ezüst hold sugarával.

Szeretnélek szeretni, szerelemmel,
tengerek kékjével, rózsák szép színével.
Tavaszi esők életet adó hűs cseppjével,
folyókat árasztó, bő vizével.

Szeretnélek szeretni, szerelemmel,
ami nekem te vagy, itt a szívemben.
Amit szavakkal kifejezni sem lehet,
lelkemből született, csendes érzelmek.

2022.07.30
Beküldő: Zsellérné Perczel Hajnalka
Olvasták: 15
Kezdetben az ötlet,
s a nyers fogalmazás,
mielőtt kezdődhet
a komolyabb firkálás.

Sorok rendezése,
szavak választása,
egy hosszadalmas munka,
akár gyémánt csiszolása.

De ne add fel a harcot
gyors megelégedéssel.
Jobb túlzásba vinni
Szigorú ítéléssel.

Ha fénylik mint kristály,
ne csáb?tsd el magad,
mert büszkeségnek átka
könnyen hozzád tapad.

Oszd meg kivel tudod,
Értékeld a bókot,
és őrizd meg szívedben,
mint illedelmes csókot.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 5
Debreceni Zoltán - Elcsitult a nap...

Elcsitult a nap est borult a tájra.
Megtöri a csendet egy kutya ugatása.
Nem sokáig ugat szemét lefogja az álom.
Csak én bolyongok a puszta rónaságon.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Olvasták: 4
A kezdetben csak egy izzó,
folyékony és pörgő massza,
mely mint egy bolond kutya saját
farkat kergeti és a nap körül forog.

Ilyen volt kezdetben a földünk,
melynek lehűlése milliárd évek
hosszú folyamatán jött létre.
De hol volt akkor Isten képe?

Végül a tűz megkövesedett,
és a földünk megtestesedett.
Ki tudja a víznek eredetét,
Mely szűlte az élet leheletét?

A tény hogy víz nélkül
nincs se élet se tudat.
Talán a kő lelkében
valami titok megmaradt.

Nyüzsgű, zajos városokban
a köveknek nincsen hangja,
De ősies, csendes tájakon
A kő a szavát visszakapja.

Ott a földnek vén torkából,
mély morajlás megszólal,
és a merev, sötét kővek
örök szíve megdobban.
Beküldő: Kovacs Ivan
Olvasták: 3
A Nap felveszi bíbor köntösét,
Földre villantja uccsó mosolyát.
A Nap máshol kezdi új életét,
A Föld megkezd egy új éjszakát.

Erre mondjuk, hogy a naplemente
Minden este megelőzi az éjt.
Ebben gyönyörködik az ember szeme,
Majd elbúcsúzunk egymástól; jó éjt.

Budapest, 1997. december 9. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 15
Türelmetlenül battyog a kísérő szellemem,
Odatartja az arcát, hátha jól pofon verem...

Én csak tudom, hogy a lelkem fehéren, vattásan kemény,
Rajta meg én vagyok az örökös gombolatlan mellény.
A vágyam csak hajt, szorgalmaz, és szinte üldöz, velem küzd!
Hiába mondom neki, együtt vagyunk, testemet ne űzd!

Emeld az arcot,
Közönyöd, magadról le!
Béke, szeretet.
*

Vágy benne örök,
Már kívánom a jövőt!
Gátmentes létet.
*

Félsz a jövődtől?
Nem kell előítélet.
Bontsd le kőfalat.
*

Akadályon át!
Szeretetláng világit.
Virágpor illat.
*

Harc, mit vívni kell.
Szabadság. csata heve.
Előre, fénybe!
*

Mely dimenzió
Vagy árny vezérli létet?
Együtt, végtelen.
*

Már, hosszú a lét…
Sok teher! Évtizedek!
Csend magányában.

Lelkemben már szúette fává lett a kereszt,
Vívódok, hogyan tovább… de, lelkem nem ereszt.

Vecsés, 2014. szeptember 30.- Kustra Ferenc József – íródott: versben és Európai stílusú haikuban…
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 12
A tavasz, lélekderű fokozó,
Tél már elment, ő nem tiltakozó.
A léleknek utólagos adó
A tavasz… lélekderű fokozó.
Nagykabát nem kell már, derű terjed,
Meleg közeledik, mustként erjed.
Tél már elment, ő nem tiltakozó,
A tavasz, lélekderű fokozó…

Vecsés, 2019. március 28. – Kustra Ferenc – íródott: triolett versformában
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 9
Már mi sem nincsen, Margarita,
Már nincs szerelmesi praktika.
Köröttem fagyott lett
Minden, ez biz’ sorstett.
Elhagytál… lelkem kifosztása.

Volt jégvirágom, de elolvadt,
Sorsomban volt írva: elsorvadt.
Fagyos volt a létem,
Hiába volt hitem.
Picike boldogság… széthasadt.

Már mi sem nincsen, Margarita,
Nem süt rám lelked napsugara.
Emlékemben maradsz,
Ott is engem tagadsz…
Belöktél ördög karjaiba.

Vecsés, 2021. július 29. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 10
Öreg róka, nem vén róka,
Ő már nem menekül.
Szembenéz a puskacsővel…
Csak néz és leül…

Munkája volt a vadászat,
De már ez sem ingerli.
Vadásszanak inkább a fiatalok,
Őt a békesség érdekli.

Úgy mondjuk, ez volt a sorsa,
Keleten, hogy a karmája.
Élet kereke, lassan elgurul,
Ez is benne van a sorsába.

Evett, ivott, vadászott, megöregedett,
Élt egy kínkeserves életet.
Változtatni régin már nem lehet,
Miért rótt ki sors, ilyen életet?

Vecsés, 2005. október 26. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 15
Elmélkedés: HIAfo –ban…

Föld csak tovább forog.
Világmindenség a berke.
Ott hosszú életek!
*
Rossz, ne képzelegjél.
Nem minden függhet embertől.
Világűrünk örök.
*
Egy. Páratlan párban.
Egy vagy több dologgal együtt,
Az együttműködés.
*
A lényegre gondolj.
Szembejön és úgy ütközni?
Oly’ nagy gondatlanság!
*
A klónok világa.
Ő automata ember.
Vágd el az áramot!
*
Vegyesen jó vagy rossz.
Kerék helyett csak lánctalpak?
Volt ez már, együtt is.

Vecsés, 2017. november 27. – Kustra Ferenc – A HIAQ 3. sora följött első sornak, így először a konklúziót kell-lehet olvasni, aztán a két soros tárgyi leírást!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 6