Költők szerint
Gránicz Éva (23)
József Attila (44)
Babits Mihály (3)
Horváth Gréta (0)
Juhász Gyula (25)
A nap verse
BUDAPEST
Annyi minden felkavar
A belváros nyugtalan
Forgatagában, éjjeli bárok
Fényei, a villamos nyikorgása...
Mulatnak! Éjjeli szerenádok
Hangjai hatnak rám, csendes lelkemben
Kavarognak még a hajdani Budapest
Régi macskaköves utcái.
A Móricz Zsigmondi megálló,
Ponyvaregény, a könyvszekrények,
Gyertyák leégett csonkjai.
Az a pince még talán azóta is engem vár!
Az ottfelejtett álmok, éjszakai látomások
Hangjai visszhangoznak a múlton
Keresztül, és én a jelenben kapom el...
Sorokká formálom, ez egy régi álmom.
Mindig megihlet ez a város,
Lélekben Budapest utcáin járok...
Az éjszaka fényei ilyenkor a legszebbek,
Most is hív, látom már, felvette fényes ruháit.
Énekek, dalok szólnak, szerenádok
A szívekbe lopnak a jelenből a
Múltba áthaladó régi, szép emléket.
S én csak nézek, már értem a fényeket.
Amik megigéznek, a most gyönyörű
Pillanataiba átnyúl a jövő, s talán a
Képeken látjuk majd múltunkat és a
Jelenünk ép felvillanó fényeit.
Elkapjuk, s rútul vad élményeket
Temetünk el, mik ott voltak,
De igazán senkit meg nem hatottak.
Azok a régi emlékekbe temetve ottmaradtak.
A belváros nyugtalan
Forgatagában, éjjeli bárok
Fényei, a villamos nyikorgása...
Mulatnak! Éjjeli szerenádok
Hangjai hatnak rám, csendes lelkemben
Kavarognak még a hajdani Budapest
Régi macskaköves utcái.
A Móricz Zsigmondi megálló,
Ponyvaregény, a könyvszekrények,
Gyertyák leégett csonkjai.
Az a pince még talán azóta is engem vár!
Az ottfelejtett álmok, éjszakai látomások
Hangjai visszhangoznak a múlton
Keresztül, és én a jelenben kapom el...
Sorokká formálom, ez egy régi álmom.
Mindig megihlet ez a város,
Lélekben Budapest utcáin járok...
Az éjszaka fényei ilyenkor a legszebbek,
Most is hív, látom már, felvette fényes ruháit.
Énekek, dalok szólnak, szerenádok
A szívekbe lopnak a jelenből a
Múltba áthaladó régi, szép emléket.
S én csak nézek, már értem a fényeket.
Amik megigéznek, a most gyönyörű
Pillanataiba átnyúl a jövő, s talán a
Képeken látjuk majd múltunkat és a
Jelenünk ép felvillanó fényeit.
Elkapjuk, s rútul vad élményeket
Temetünk el, mik ott voltak,
De igazán senkit meg nem hatottak.
Azok a régi emlékekbe temetve ottmaradtak.
Legújabb versek
Tél hullajtott könny
Februári langyos eső.
Közelgő tavasz.
Csatornákból tél
Csepeg, bokrokról harmat.
Hólepel-bánat!
Zöldelő határ;
Nyulaknak víg napja van.
Rikkant a tavasz!
Dunatőkés, 2024.február27.
Íródott: haiku csokorban.
Februári langyos eső.
Közelgő tavasz.
Csatornákból tél
Csepeg, bokrokról harmat.
Hólepel-bánat!
Zöldelő határ;
Nyulaknak víg napja van.
Rikkant a tavasz!
Dunatőkés, 2024.február27.
Íródott: haiku csokorban.
Az élet célja,
Jól öltözött diadal.
Meztelen halál!
Dunatőkés. 2024.február 27.
Íródott: szenrju-ban.
Jól öltözött diadal.
Meztelen halál!
Dunatőkés. 2024.február 27.
Íródott: szenrju-ban.
Ősi szudoku
Szám-pótló gondolatok.
Elmét-csiszoló.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrjú-ban.
Szám-pótló gondolatok.
Elmét-csiszoló.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrjú-ban.
Húr feszültségben
A várakozó dallam
Idő a csendnek.
Idő a csendnek
Feszültségdermedésben-
Céltudatosság.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrju-ban.
A várakozó dallam
Idő a csendnek.
Idő a csendnek
Feszültségdermedésben-
Céltudatosság.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrju-ban.
Íj feszültségben
A nyíl mozdulatlanság-
Lét-halál küszöb.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrjú-ban.
A nyíl mozdulatlanság-
Lét-halál küszöb.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: senrjú-ban.
Távolság körös-körbe...
Ég, és föld lapos szögbe.
Síkság varázsa békés,
Boldog, szárnyaló érzés.
Lélek nyugtató hajlam,
Vibráló ultra-hangban.
A szabadság szele hív,
Kedv itt nem marad passzív.
Körös-körbe távolság,
A horizontig nyíltság.
Dunatőkés, 2024. Február 27. - Íródott: 7 szótagos páros rím formában.
Ég, és föld lapos szögbe.
Síkság varázsa békés,
Boldog, szárnyaló érzés.
Lélek nyugtató hajlam,
Vibráló ultra-hangban.
A szabadság szele hív,
Kedv itt nem marad passzív.
Körös-körbe távolság,
A horizontig nyíltság.
Dunatőkés, 2024. Február 27. - Íródott: 7 szótagos páros rím formában.
Gubózott elme
Egyedül, fapadon ül.
Magány-megosztás!
Dunatőkés, 2024.február 24. - Íródott: senrjú - ban.
Egyedül, fapadon ül.
Magány-megosztás!
Dunatőkés, 2024.február 24. - Íródott: senrjú - ban.
Fák nyújtózkodva
Hajlongnak, széllökésre.
Felnyög az erdő.
Gyökérrel markolnak sárt,
Kíméletlen erő árt.
Dunatőkés, 2024.február 26. - Íródott: tanka formában.
Hajlongnak, széllökésre.
Felnyög az erdő.
Gyökérrel markolnak sárt,
Kíméletlen erő árt.
Dunatőkés, 2024.február 26. - Íródott: tanka formában.
Prüszkölve rohan a táj percekbe,
Esőcseppek csapkodják szeletbe.
Tömörödnek a kilométerek,
A szélvédőn olvadt képkeretek.
Dugó pukkant...indul a hosszú sor.
Figyelem!-hiány halált szült sokszor!
Villogó fények sürgetnek időt,
Nem válthatják vissza az elmenőt!
Lassan járj tovább - hiábavaló!
Pár perc előny - elhitte megváltó.
Ártatlan életek, nincs vétketek!
Valaki bűne vette létetek!
Dunatőkés, 2024.március 7. Íródott: tíz szótagos páros rím formában.
Esőcseppek csapkodják szeletbe.
Tömörödnek a kilométerek,
A szélvédőn olvadt képkeretek.
Dugó pukkant...indul a hosszú sor.
Figyelem!-hiány halált szült sokszor!
Villogó fények sürgetnek időt,
Nem válthatják vissza az elmenőt!
Lassan járj tovább - hiábavaló!
Pár perc előny - elhitte megváltó.
Ártatlan életek, nincs vétketek!
Valaki bűne vette létetek!
Dunatőkés, 2024.március 7. Íródott: tíz szótagos páros rím formában.
Holnap, hogyha kelek,
Csak a kertbe megyek.
Megnyírom a vesszőt,
Várom a jövendőt.
Ha az ég kegyes lesz,
Kosárba szőlőt tesz.
Kenyeret asztalra,
Marad is holnapra.
Most kis tervet szövök,
Ne legyenek rögök,
A holnap úgy jobb lesz,
Ha az ember ma tesz!
Most kell a jó alap,
Amíg van... a kalap.
A szép terv fél siker,
Hidd csak el-holt zicher.
Ahogy esik-puffan,
Akkor csak a zűr van.
Tervvel a holnapra,
Nem kerülsz kis padra!
Dunatőkés, 2024.március 6. Íródott: 6 szótagos páros rím formában.
Csak a kertbe megyek.
Megnyírom a vesszőt,
Várom a jövendőt.
Ha az ég kegyes lesz,
Kosárba szőlőt tesz.
Kenyeret asztalra,
Marad is holnapra.
Most kis tervet szövök,
Ne legyenek rögök,
A holnap úgy jobb lesz,
Ha az ember ma tesz!
Most kell a jó alap,
Amíg van... a kalap.
A szép terv fél siker,
Hidd csak el-holt zicher.
Ahogy esik-puffan,
Akkor csak a zűr van.
Tervvel a holnapra,
Nem kerülsz kis padra!
Dunatőkés, 2024.március 6. Íródott: 6 szótagos páros rím formában.
A naplemente
Elevenedett ecset.
Ős-természetes.
Szűkülő foszlány
A távoli fák alatt.
Az est mocorog.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: haiku formában.
Elevenedett ecset.
Ős-természetes.
Szűkülő foszlány
A távoli fák alatt.
Az est mocorog.
Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: haiku formában.
Szűkülő fény-foszlány
A távoli fasor alatt.
Éjszaka közeleg.
Szemfüles bagoly felhuhog,
Fák közt szárnyalása suhog.
Dunatőkés, 2024február 26.
Íródott: TANQ formában szótag 68688.
A távoli fasor alatt.
Éjszaka közeleg.
Szemfüles bagoly felhuhog,
Fák közt szárnyalása suhog.
Dunatőkés, 2024február 26.
Íródott: TANQ formában szótag 68688.
Valószínűleg
Isten van természetben.
Színültig való.
Az anyatermészetben
Isten mindenütt Jelen!
Dunatőkés, 2024február 24. - Íródott: tankú formában.
Isten van természetben.
Színültig való.
Az anyatermészetben
Isten mindenütt Jelen!
Dunatőkés, 2024február 24. - Íródott: tankú formában.
Ta-tanka prérin;
Farkasokkal táncoló.
Díjazott bölény!
Vér áztatta hadisarc
Civilizáció-harc.
K.Kostner főszereplésével a "Farkasokkal táncoló" c. filmből -részlet.
Tatanka= bölény ,az indiánok nyelvén.
Dunatőkés, 2024.február 24.
Íródott: senrjonix formában.
Farkasokkal táncoló.
Díjazott bölény!
Vér áztatta hadisarc
Civilizáció-harc.
K.Kostner főszereplésével a "Farkasokkal táncoló" c. filmből -részlet.
Tatanka= bölény ,az indiánok nyelvén.
Dunatőkés, 2024.február 24.
Íródott: senrjonix formában.
Ébresztő reggel,
Rigófüttyös vidámság.
Hangulat-hozó!
Harmatos fűszálon gyöngy
Csillog, szívben nincs göröngy.
Virágos a rét,
Már százszorszépek nyílnak.
Szép színkavalkád!
Vidám korai séta
Pezsdítő, egész napra.
Jó stratégia
Hasznos, egészség védő.
Kórmegelőzés!
Ép testtel, és lélekkel
Stressz oldó ez - képlettel!
Dunatőkés, 2024 február 25.
Íródott: tanka csokorban.
Rigófüttyös vidámság.
Hangulat-hozó!
Harmatos fűszálon gyöngy
Csillog, szívben nincs göröngy.
Virágos a rét,
Már százszorszépek nyílnak.
Szép színkavalkád!
Vidám korai séta
Pezsdítő, egész napra.
Jó stratégia
Hasznos, egészség védő.
Kórmegelőzés!
Ép testtel, és lélekkel
Stressz oldó ez - képlettel!
Dunatőkés, 2024 február 25.
Íródott: tanka csokorban.
Szép szó megnyugtat,
Az írás békét adó.
Elmecsiszolás.
Költők szava írott kincs,
Szebb ajándék ennél nincs!
Drága adomány,
Csak csecse-becse érték.
Idő állótlan!
Szóban szellem lakozik,
Tudás tovább utazik!
Dunatőkés, 2024.február 25. Íródott: senrjonix formában.
Az írás békét adó.
Elmecsiszolás.
Költők szava írott kincs,
Szebb ajándék ennél nincs!
Drága adomány,
Csak csecse-becse érték.
Idő állótlan!
Szóban szellem lakozik,
Tudás tovább utazik!
Dunatőkés, 2024.február 25. Íródott: senrjonix formában.
Leomlott kőszikla
Utamat elállja.
Tornyos-szirt, szakadék...
Mit is választhatnék?
Lefelé zuhanás...
Fentről is puffanás.
Előttem megrekedt,
Hátra idő nem vezet.
Megtorpant a léptem,
Hova is tévedtem?
Érdes kő sebet ejt,
Lelkem fájdalmat rejt!
A köveket hordom,
Ez lett most a sorsom.
Csak előre mehet
Gyötrő, kínos menet.
Egyszer elfogy...talán,
Az omladék falán
Rés nyílik, kis ösvény.
Így szól a lét-törvény.
Dunatőkés, 2024.március 5.
Íródott: 6 szótagos páros rím formában.
Utamat elállja.
Tornyos-szirt, szakadék...
Mit is választhatnék?
Lefelé zuhanás...
Fentről is puffanás.
Előttem megrekedt,
Hátra idő nem vezet.
Megtorpant a léptem,
Hova is tévedtem?
Érdes kő sebet ejt,
Lelkem fájdalmat rejt!
A köveket hordom,
Ez lett most a sorsom.
Csak előre mehet
Gyötrő, kínos menet.
Egyszer elfogy...talán,
Az omladék falán
Rés nyílik, kis ösvény.
Így szól a lét-törvény.
Dunatőkés, 2024.március 5.
Íródott: 6 szótagos páros rím formában.
Március kettő.
Az idő múlt ezredi...
Volt egy születés!
Épp tavaszodott a kor,
Milyen idő volt akkor?
Csöppen egy élet;
Első lélegzet-vétel.
Felsír a világ!
Tengerben egy lét csak csepp,
Isten kegyelméből lett.
Dunatőkés, 2024.március 2. Írodott: senrjonix formában.
Az idő múlt ezredi...
Volt egy születés!
Épp tavaszodott a kor,
Milyen idő volt akkor?
Csöppen egy élet;
Első lélegzet-vétel.
Felsír a világ!
Tengerben egy lét csak csepp,
Isten kegyelméből lett.
Dunatőkés, 2024.március 2. Írodott: senrjonix formában.
Lég sűrűjében
Tárt szárnnyal sikló sólyom.
Felhajtóerő!
A szél szárnyán száll,
Aerodinamikus!
Jól megtervezett!
Sólyomnak röpte
Szép, erős ragadozó.
Madár-herceg!
Dunatőkés, 2024.március 4. Íródott: senrju csokorban.
Tárt szárnnyal sikló sólyom.
Felhajtóerő!
A szél szárnyán száll,
Aerodinamikus!
Jól megtervezett!
Sólyomnak röpte
Szép, erős ragadozó.
Madár-herceg!
Dunatőkés, 2024.március 4. Íródott: senrju csokorban.
Görcsös-fűz virul,
Ezüstös nyárfák között.
Biztos véletlen?
Nem oda való,
Hozzá hasonló itt nincs.
Hivalkodó kép!
Különc a látvány...
Láthatatlan elődök.
Csoda-ritkaság.
Lombja zöldellő,
Minden más fa még kopasz.
Rokontalanság.
Szem-csábító erő
Vonz, ékes koronája...
Figyelemkeltés!
Dunatőkés, 2024.március 3. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrju csokorban.
Ezüstös nyárfák között.
Biztos véletlen?
Nem oda való,
Hozzá hasonló itt nincs.
Hivalkodó kép!
Különc a látvány...
Láthatatlan elődök.
Csoda-ritkaság.
Lombja zöldellő,
Minden más fa még kopasz.
Rokontalanság.
Szem-csábító erő
Vonz, ékes koronája...
Figyelemkeltés!
Dunatőkés, 2024.március 3. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrju csokorban.
Karmester beint...
A kakas kukorékol,
Indul a koncert!
Tyúk kotkodácsol,
Ritmust kapar körmével,
Szünet-jel-nélkül.
Gólya kelepel,
Kerepel hozzá harkály.
Daluk fahangú.
Rigó jól fütyül,
Fülemüle trillázik.
Tavaszi zengés.
Veréb csipogó,
A csuszka vígan csacsog.
Laza-csendélet.
Fecske csivitel,
A tengelic csattogó.
Nyár-csilingelő.
Cinke pistyogó,
Rozsdafarkú csak csetteg.
Sztereóhangzás.
Vadkacsa giggant,
Tó partján vadlúd sziszeg.
Gágogó banda.
Kukkant a kakukk,
Reptében vércse vijjog,
Figyelem-keltő.
Kerregő szarka
Tolvaj, károg a varjú.
Csel-mesterek!
A fogoly rikkant,
Riadt fácán kerregő.
Egérút-ütem.
Galamb turbékol,
Pacsirta dala csobog,
Napfény-pianó.
Sirály sipítoz,
Csóka csattog ércesen.
Rezesbanda klub.
Krákogó hollók,
És fémes pulyka ricsaj...
Rekedt-kórus-hang.
A bagoly huhog,
Bíbic buggyant szaggatva.
Dong, zúg-búg az est.
Vidéki koncert,
Nyitott fülnek csemege.
Ingyenjegyes nap!
Dunatőkés, 2024.március 2. -Ostrozánsky Gellért - íródott: senrju csokorban.
A kakas kukorékol,
Indul a koncert!
Tyúk kotkodácsol,
Ritmust kapar körmével,
Szünet-jel-nélkül.
Gólya kelepel,
Kerepel hozzá harkály.
Daluk fahangú.
Rigó jól fütyül,
Fülemüle trillázik.
Tavaszi zengés.
Veréb csipogó,
A csuszka vígan csacsog.
Laza-csendélet.
Fecske csivitel,
A tengelic csattogó.
Nyár-csilingelő.
Cinke pistyogó,
Rozsdafarkú csak csetteg.
Sztereóhangzás.
Vadkacsa giggant,
Tó partján vadlúd sziszeg.
Gágogó banda.
Kukkant a kakukk,
Reptében vércse vijjog,
Figyelem-keltő.
Kerregő szarka
Tolvaj, károg a varjú.
Csel-mesterek!
A fogoly rikkant,
Riadt fácán kerregő.
Egérút-ütem.
Galamb turbékol,
Pacsirta dala csobog,
Napfény-pianó.
Sirály sipítoz,
Csóka csattog ércesen.
Rezesbanda klub.
Krákogó hollók,
És fémes pulyka ricsaj...
Rekedt-kórus-hang.
A bagoly huhog,
Bíbic buggyant szaggatva.
Dong, zúg-búg az est.
Vidéki koncert,
Nyitott fülnek csemege.
Ingyenjegyes nap!
Dunatőkés, 2024.március 2. -Ostrozánsky Gellért - íródott: senrju csokorban.
Öregszek?
(Septolet csokor)
Időben, hogy
Ne maradjak le,
Mert fogy,
Üstöke kezembe!
Nyeregbe, seregbe?
Eszembe, fejembe?
Egekbe?
*
Rokonnak hinni?
Barátban bízni?
Testvértől kérni?
Munkahelyen komázni?
Hazafele kocsmázni?
Támadód anyázni?
Idegent benyálazni?
*
Vénülés, szélütés, enyhülés,
Repülés, fütyülés, meghűlés.
Öldöklés, lincselés, büntetés.
Sürgés,
Nyüzsgés,
Csipkés-ölelés,
Nagy nyögés?
*
(Senrjon)
Ezekre kén? felelet,
Üstökét fogni meddig lehet?
Nap felhő mögött.
*
(10 szavas)
Öregember is csak keresi válaszokat,
Vagy tudja, vagy hallat mordulásokat?
*
(3 soros-zárttükrös)
Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről,
Ez ráadásul, nem egy rakás szén, amit gyorsan ki-köböl?
Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről.
Időben lemaradni, akkor bizony sokból kimaradni,
De itt is van baj, hogy ember nem évelő? újra fakadni?
Visszakapni? Kitartani? Haladva, így-úgy megmaradni?
Vecsés, 2019. május 4. ? Kustra Ferenc József ? íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
(Septolet csokor)
Időben, hogy
Ne maradjak le,
Mert fogy,
Üstöke kezembe!
Nyeregbe, seregbe?
Eszembe, fejembe?
Egekbe?
*
Rokonnak hinni?
Barátban bízni?
Testvértől kérni?
Munkahelyen komázni?
Hazafele kocsmázni?
Támadód anyázni?
Idegent benyálazni?
*
Vénülés, szélütés, enyhülés,
Repülés, fütyülés, meghűlés.
Öldöklés, lincselés, büntetés.
Sürgés,
Nyüzsgés,
Csipkés-ölelés,
Nagy nyögés?
*
(Senrjon)
Ezekre kén? felelet,
Üstökét fogni meddig lehet?
Nap felhő mögött.
*
(10 szavas)
Öregember is csak keresi válaszokat,
Vagy tudja, vagy hallat mordulásokat?
*
(3 soros-zárttükrös)
Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről,
Ez ráadásul, nem egy rakás szén, amit gyorsan ki-köböl?
Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről.
Időben lemaradni, akkor bizony sokból kimaradni,
De itt is van baj, hogy ember nem évelő? újra fakadni?
Visszakapni? Kitartani? Haladva, így-úgy megmaradni?
Vecsés, 2019. május 4. ? Kustra Ferenc József ? íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
(Anaforás, 3 soros zártükrös, háromszoros belső rímes)
Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok,
Nincs mese, sokszor lejátszottam már fejben, de csak a koldusa vagyok…
Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok.
*
(Bokorrímes, belsőrímes)
Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak,
Oly’ az egész, mintha a reménység alagútjai csukódnának…
Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak.
*
(10 szavas)
Az alagút sötétje, milyen reményt adhat?
Lelkem, milyen reményt kaphat?
*
(Bokorrímes)
Alagút sötétjében ropognak lábam alatt, sóder-kavicsok,
Bár én inkább göröngyöt rugdosnák, de itt, ha vennék is nem kapok…
Bőszen taposom kavicsot, félek, hogy sötétben, pofont is kapok.
*
(3 soros-zárttükrös, önrímes.)
Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg,
Hangja behatol az agyamba csak azért, mert egyedül benne hetyeg…
Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg.
*
(Septolet)
Hogy szemet ne nyissak,
Mit se lássak?
Nyafogjak?
Sírjak?
Alagút… remény,
Te kemény
Eszmény…
*
Fényre sóvárgás értelemtelen,
Alagút kijárat? Értelmetlen.
Ha jól hallom a hegyoldalban röhögcsél a halál,
Ebből már tudom, hogy várja, mikor éltem már elmáll…
Reményalagút falán kitapogattam, ott olcsó képek…
Meg vannak giszszobrok is, mint sötétben nem is élő lények.
*
(Senrjon)
Kapuk nem nyílnak már meg,
De mögöttem, záródik élet!
Remény alagút?
*
(Senrjú)
Életem romlás,
Szürkeség és papolás.
Vaksötét egy lét…
*
KÍNAI= ’Vágyódás délre’: Tizenhat szótag "Shiliuziling"; 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végte-len)
Már
Én nem jutok ki hamar…
Vakablak,
Értelemzavar.
*
KÍNAI=’Vágyódás délre’: Huszonhét szótag "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa (x = végtelen)
Mint, rideg
Sírban, nincs fényben…
Koldus vagyok, lepelben,
Morzsák! Vad könyörgésben…
Elfoszló ködben?
*
(Apeva)
A
Setét
Nem múlós!
Remény nyúlós…
Hitvány az éltem.
*
(HIAQ)
Pókhálós alagút
Szeretetet, nem-igen ad…
Remény is kifakad.
*
Ebbe a remény-sötétbe, sötét rongyba tekert, sötét létem van,
Azt persze nem tudom, hogy elmeséléssel, most akkor igazam van?
Ha-ha! És még mennyien vannak, akik errefelé kóricálnak,
Ők is az én sorosomat élik, hogy még kicsit éljenek mának…
Kilátástalan a remény labirintusa, sötétbe csak jobban belemerülők,
Itt kapálózok sok mássokkal együtt, de ez nem vigasz, én lassan beleőrülök…
(Anaforás, önrímes)
Érzem már, hogy a remény a hitem meggyalázója, pedig én hű voltam,
Érzem, hogy zsibbadt szám tovább is csak imázik, pedig föltétlen hű voltam!
Vecsés, 2016. szeptember 5. - Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok,
Nincs mese, sokszor lejátszottam már fejben, de csak a koldusa vagyok…
Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok.
*
(Bokorrímes, belsőrímes)
Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak,
Oly’ az egész, mintha a reménység alagútjai csukódnának…
Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak.
*
(10 szavas)
Az alagút sötétje, milyen reményt adhat?
Lelkem, milyen reményt kaphat?
*
(Bokorrímes)
Alagút sötétjében ropognak lábam alatt, sóder-kavicsok,
Bár én inkább göröngyöt rugdosnák, de itt, ha vennék is nem kapok…
Bőszen taposom kavicsot, félek, hogy sötétben, pofont is kapok.
*
(3 soros-zárttükrös, önrímes.)
Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg,
Hangja behatol az agyamba csak azért, mert egyedül benne hetyeg…
Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg.
*
(Septolet)
Hogy szemet ne nyissak,
Mit se lássak?
Nyafogjak?
Sírjak?
Alagút… remény,
Te kemény
Eszmény…
*
Fényre sóvárgás értelemtelen,
Alagút kijárat? Értelmetlen.
Ha jól hallom a hegyoldalban röhögcsél a halál,
Ebből már tudom, hogy várja, mikor éltem már elmáll…
Reményalagút falán kitapogattam, ott olcsó képek…
Meg vannak giszszobrok is, mint sötétben nem is élő lények.
*
(Senrjon)
Kapuk nem nyílnak már meg,
De mögöttem, záródik élet!
Remény alagút?
*
(Senrjú)
Életem romlás,
Szürkeség és papolás.
Vaksötét egy lét…
*
KÍNAI= ’Vágyódás délre’: Tizenhat szótag "Shiliuziling"; 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végte-len)
Már
Én nem jutok ki hamar…
Vakablak,
Értelemzavar.
*
KÍNAI=’Vágyódás délre’: Huszonhét szótag "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa (x = végtelen)
Mint, rideg
Sírban, nincs fényben…
Koldus vagyok, lepelben,
Morzsák! Vad könyörgésben…
Elfoszló ködben?
*
(Apeva)
A
Setét
Nem múlós!
Remény nyúlós…
Hitvány az éltem.
*
(HIAQ)
Pókhálós alagút
Szeretetet, nem-igen ad…
Remény is kifakad.
*
Ebbe a remény-sötétbe, sötét rongyba tekert, sötét létem van,
Azt persze nem tudom, hogy elmeséléssel, most akkor igazam van?
Ha-ha! És még mennyien vannak, akik errefelé kóricálnak,
Ők is az én sorosomat élik, hogy még kicsit éljenek mának…
Kilátástalan a remény labirintusa, sötétbe csak jobban belemerülők,
Itt kapálózok sok mássokkal együtt, de ez nem vigasz, én lassan beleőrülök…
(Anaforás, önrímes)
Érzem már, hogy a remény a hitem meggyalázója, pedig én hű voltam,
Érzem, hogy zsibbadt szám tovább is csak imázik, pedig föltétlen hű voltam!
Vecsés, 2016. szeptember 5. - Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
Vénségemre felismerést tettem,
És már talán, kicsit bölcs is lettem.
Emberek sem nem szépek, se nem jók,
De, ha kell bárkivel jó-pofizok.
Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
Az utazó homokóra... pereg monotonon.
*
Élet kezdődik,
Folytatódik, véget ér.
Sors? Élet maga!
*
Elindul élet,
És alakul valahogy.
Mindenható sors!
*
Élet megkezdve,
Folytatódik végéig…
Életünk… sorsunk!
Vecsés, 2014. december 2. – Kustra Ferenc József- íródott: versben és senrjúban, önéletrajzi írásként
És már talán, kicsit bölcs is lettem.
Emberek sem nem szépek, se nem jók,
De, ha kell bárkivel jó-pofizok.
Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
Az utazó homokóra... pereg monotonon.
*
Élet kezdődik,
Folytatódik, véget ér.
Sors? Élet maga!
*
Elindul élet,
És alakul valahogy.
Mindenható sors!
*
Élet megkezdve,
Folytatódik végéig…
Életünk… sorsunk!
Vecsés, 2014. december 2. – Kustra Ferenc József- íródott: versben és senrjúban, önéletrajzi írásként
Nem látszik semmi, vaksötét van,
Áll az óra az éjszakában.
Nincs, ki indítsa mutatókat,
Így aztán nem lesz már virradat.
Tapogatódzok, nincs kijárat,
Csak fogdosom nedves falakat.
Pókháló terül az arcomra,
Denevér akad a hajamba.
Megyek csak, mint vak ló a falnak,
Nem lelem helyét a jászolnak.
Megbotlottam, már térdre estem,
Falba marok! Így emelkedjem?
Bugyutábbakat is pártolnak,
Sőt van gyökerük is a fáknak.
Gyökértelenül élni faként,
Nem megy. Vagy én nem tudom miként?
Nincs támaszom és táptalajom,
Így hogyan küzdjem végig harcom?
Mind’ csatának vége van egyszer,
Küzdelmem is véget ér egyszer…
Vecsés, 2000. március 14. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
Áll az óra az éjszakában.
Nincs, ki indítsa mutatókat,
Így aztán nem lesz már virradat.
Tapogatódzok, nincs kijárat,
Csak fogdosom nedves falakat.
Pókháló terül az arcomra,
Denevér akad a hajamba.
Megyek csak, mint vak ló a falnak,
Nem lelem helyét a jászolnak.
Megbotlottam, már térdre estem,
Falba marok! Így emelkedjem?
Bugyutábbakat is pártolnak,
Sőt van gyökerük is a fáknak.
Gyökértelenül élni faként,
Nem megy. Vagy én nem tudom miként?
Nincs támaszom és táptalajom,
Így hogyan küzdjem végig harcom?
Mind’ csatának vége van egyszer,
Küzdelmem is véget ér egyszer…
Vecsés, 2000. március 14. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.