Idő 
Értékelés 
Értékelés Beteg szívem tőrbe esett, r>Forrnak minden ereim, r>Békességem elenyészett, r>Hervadnak kellemeim. r>Nem bír magával kebelem, r>Sebeimet nem rejthetem, r>Hullnak néma könnyeim. r>r>Ne légy kemény, édes Nacám! r>Törüld le bús cseppjeit, r>S vedd szívedre halvány orcám r>Titkos esdekléseit. r>Szakaszd le a kinyílt rózsát, r>Míg el nem veszti illatját r>S fodra bíbor díszeit. r>r>A szerelem az Istenség r>Jóltévő lehellete; r>Boldog, akiben tisztán ég, r>S rokon lelket lelhete, r>Kivel magát vegyítheti, r>Lelkét lelkébe öntheti: r>Éden annak élete. r>r>Jövel, te nekem születtél, r>Érzi minden csepp vérem, r>Miolta rám tekintettél, r>Nyugalmam nem esmérem; r>Benned élek, benned halok, r>S hogyha tőled elszakadok, r>A koporsó lesz bérem. r>r>[1800-1804 között]
Veled való múlatásom r>Táplálta életemet, r>Tőled való elválásom r>Sietteti végemet. r>Ámelim! míg öleltelek, r>Haláltól tudtam félni, r>Miolta elvesztettelek, r>Félek azóta élni. r>Gondolám: e fa enyhébe r>Hogy majd nyugalmam lelem r>S ím könnyebbülés helyébe r>Még kínomat terhelem. r>E hely szerelmünk kezdését r>Juttatja bús eszembe, r>Hallom egy galamb nyögését, r>S könnyek gyűlnek szemembe, r>Amott, ahol a vízesés r>Az ekhót fecsegteti, r>Úgy tetszik, a csergedezés r>Nevedet emlegeti. r>De csak hasztalan lesem, r>Senki sem száll ölembe; r>Mivel Ámeli kedvesem! r>Nem vagy itt, csak szívembe. r>Nálad nélkül nem találom r>E világban kedvemet, r>S érzem, hogy a végső álom r>Már altatja véremet. r>De akkor is, édes hívem! r>Ha éltem kell végezni, r>Hogy szeret, azt fogja szívem r>Utóljára érezni.
Kicsim, holnap már elmész s itt marad r>A Halálból egy oly kicsiny darab, r>Amennyi voltál nékem: r>Cirogató, édes asszonyfiók r>S csókoló ellenségem. r>r>Kis, kék dereglyém, várnak a vizek. r>Csókokat adtál s nem tudtad, kinek r>Adod majd igaz párját. r>Vasút-kocsidban megigazítom r>Siratón, hajh, a párnád. r>r>Suta és tarka emberek között r>Be jó volt itt a te kék köntösöd, r>Kis, fitos, kék dereglye, r>Majd a nagy-nagy örvényes vizeken r>Jussak tán az eszedbe. r>r>Most multam falják éhes, bús habok r>S jelenemet eljövő pillanatok. r>Megcsókolom kis orcád, r>Hogy új csókok s új pírok azután r>Irigyen bitorolják. r>r>Jaj, csak kis szerelem az, ami öl, r>Készülj, kicsim, a gőzös már fütyöl r>S haldoklik szívünk kedve: r>Csókos és boldog álmokat vigyél, r>Édes, kis, kék dereglye.
Nézz, Drágám, kincseimre, r>Lázáros, szomorú nincseimre, r>Nézz egy hű, igaz élet sorsára r>S őszülő tincseimre. r>r>Nem mentem erre-arra, r>Búsan büszke voltam a magyarra r>S ezért is, hajh, sokszor kerültem r>Sok hajhra, jajra, bajra. r>r>Jó voltam szerelemben: r>Egy Isten sem gondolhatná szebben, r>Ahogy én gyermekül elgondoltam r>S nézz lázban, vérben, sebben. r>r>Ha te nem jöttél vóna, r>Ma már tán panaszló szám se szólna r>S gunyolói hivő életeknek r>Raknak a koporsóba. r>r>Nézz, Drágám, rám szeretve, r>Téged találtalak menekedve r>S ha van még kedv ez aljas világban: r>Te vagy a szívem kedve. r>r>Nézz, Drágám, kincseimre, r>Lázáros, szomorú nincseimre r>S legyenek neked sötétek, ifjak: r>Őszülő tincseimre.r>
Megszoktalak, akár a levegőt, r>bármerre nézek, mindenütt te vagy, r>szekrényem alján, a fiókjaimban, r>az agyvelőmben, és nem veszlek észre. r>De múltkor este, amikor bejöttél r>szobámba, s mondtál valamit nekem, r>sok év után egyszerre ráocsudtam, r>hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve r>ámulva néztelek. Szemem lehunytam. r>Ezt hajtogattam csöndesen magamban: r>"Megszoktam őt, akár a levegőt, r>Ő adja nékem a lélegzetet."
