Idő 
Értékelés 
Értékelés Pacsirta szól fenn az égenr>Isten tudja milyen régen.r>Milyen régen sír már szegény,r>Hej, szívemből száll a remény.r>r>Megállok a keresztútnálr>Mint a végső búcsúzónálr>Mikor sírtam, kértem, vágytam,r>boldogságot nem találtam.r>r>Pacsirta szól a kék égenr>Isten tudja milyen régenr>Daloljon csak szépen, sokat,r>Dalolja a bánatomat.
Lassan és csendbenr>Eltűnik minden, minden ami szépr>Lassan és csendbenr>Fátyolba borul majd egy régi képr>r>Sohase látlakr>Halkul már a régi nóta, a nesz,r>Sohase látlakr>Halk eső, halk könny csendben permetez.r>r>Tán meg se történt,r>Tán befedi egyszer gond és moha,r>Tán meg se történtr>S talán nem is történik meg soha.
Magasra csapkodnak a szilaj hullámokr>Genezáreth taván, Genezáreth tavánr>Álmomban egy hajón, rozzant bárkán járok.r>r>Alattam hullámzik, sikolt, kacag a tór>Genezáreth taván engem egy rév felér>Egy boldog rév felé viszen most a hajó.r>r>Hej, a hullámokat csak elcsitíthatnám,r>Hogy jöhetne végre boldogan utánamr>Egy másik nagy hajón az én Édesanyám.r>r>Én hívtam magamhoz, és ő jönne, jönne,r>Ha az a sok hullám Genezáreth tavánr>Köztünk nem csapkodna, közöttünk nem lenne.r>r>Pedig vele élni én nagyon szeretnék,r>De hullámok zúgnak, és én reszketek még,r>Vágyó, hívó szómba belesüvít az ég:r>r>"Romlatlan ősi-lelket leheltem én beléd,r>Neked adtam Ádám jobbik természetét,r>De elfordulsz tőlem: álmodozva, sírva.r>Mondod, hogy így van már a sorsod megírva,r>Izzadás, szenvedés, az nem kell már neked,r>Genezáreth taván hozzád hát nem megyek.r>r>A valóság nem kell, csábítanak az álmok,r>Csengések, sikolyok, vad bíborhullámok,r>Kell-e hát a kék ég? Madárdal? Természet)r>Kell-e a gyötrelem? Nesze a költészet . . .r>r>Ne lépd át hát többé Genezáreth tavát,r>Ne lásd sose többé a te Édesanyád,r>Sose legyen sehol szava reményednek,r>Dalolj csak, dalolj csak meg úgysem értenekr>És vigyázz, megfogan rajtad ez az átok,r>Mert álmokért dobtad el az ifjúságod . . ."r>r>Csend lett. Dühhel csaptak tovább a hullámok,r>Hiába lázadok, megfogant az átok,r>És ennek útjából én ki nem térhetek,r>Nyugalmat, pihenést nem remélhetek.r>Itt zúg, sír mellettem örökké az átkom:r>Álmokért dobtam el az én ifjúságom . . .
Az éjjel suhan szelíden,r>Az árnyban egy gyermek pihen.r>Távol kék hegyek, bólintó fákr>Nyögik az éjjel panaszát.r>r>A kert alatt egy dal kél csendben,r>Felszáll, és elhull megdermedten,r>Majd felsír. A gyermek hallgatagr>És a dal szökik a kert alatt.r>r>Márciusi estén,r>Ha fakadnak hívó, hívó nóták,r>S téged keresvénr>A vér, a nász himnuszát zokogják.r>Gyermekem pihenj,r>Itt tiszta éjjel fed el csendbenr>Ott sírokkal teli a földr>Itt tiszta víz foly hűs erekben,r>Ott beteg múzsa lantja költ.r>r>A nóta száll az éj során.r>A gyermek indul tétovánr>S távol kék hegyek, bólintó fákr>Nyögik el az éjjel panaszát.
Ahol senki sem látja itt a földön,r>Bizarr szobormű áll. Pedig nem is hittem,r>Talpazatja rengő fekete göröngyönr>Örök mementónak állította Isten.r>r>A szobor műve gyermeki, egyszerű,r>Sárból van gyúrva és nem szép márvány kőből,r>Gyermeket ábrázol, amint anyatejetr>akar szívni száraz, nedvtelen emlőből,r>r>Anyja takarja ruhájával szegényt,r>És a gyermek sírva néz rá: kérve, vágyva . . .r>Maga szenvedését is érzi az asszonyr>És kis gyermekéét kétszeresen látja.r>r>Az anya szemében lángok gyúlnak kir>Egy rózsa lugasra emlékszik bomoltan,r>Kendőjével könnyét törli gyermekének,r>És az rámosolyog könnyei közt holtan.
