Idő 
Értékelés 
Értékelés Most azon muszáj elmerengnem: r>hogyha te nem szeretnél engem, r>kiolthatnám drága szenem, r>lehunyhatnám fáradt szemem. r>r>Mert jó meghalni. Tán örülnék, r>ha nem szeretnél így. Kiülnék r>a fehérhabú zöld egek, r>fecsegő csillagfellegek r>r>mellé a nyugalom partjára, r>a nem üres űr egy martjára, r>szemlélni a világokat, r>mint bokron a virágokat. r>r>Hajósinas koromban, nyáron, r>a zörgő, vontató Tatáron, r>egy szép napon munkátlanul, r>mint aki örömöt tanul, r>r>bámultam a Dunát, megáradt, r>libegtetett leveles ágat, r>úgy kanyarított sok fodort, r>deszkát harapdált és sodort r>r>olyan sok szép villogó dinnyét r>a sárga ár, hogy el se hinnéd r>és én se hinném el talán, r>ha nem tenéked mondanám. r>r>Piros almák is ringatóztak, r>zöld paprikák bicegve úsztak, r>most ez, majd az lett volna jó. r>S állt és bólintott a hajó. r>r>Ilyen lenne az űri szemle. r>Milyen szép! - bólintva mindenre, r>meglátnám, milyen kéken ég r>az ég, mely hozzád illenék. r>r>Mert a mindenség ráadás csak, r>az élet mint az áradás csap r>a halál partszegélyein r>túl, űrök, szívek mélyein r>r>túl, túl a hallgatag határon, r>akár a Duna akkor nyáron... r>Mert szeretsz s nyugton alhatom, r>neked én be is vallhatom r>r>az elmulástól tetten érten, r>hogy önmagamba én se fértem, r>a lelkem azért közvagyon r>s azért szeretlek ily nagyon.
Midőn a hajnal elveri álmomat, r>S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe, r>Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe, r>S ah, gyúladni érzem régi lángomat. r>r>Ez ő! ez ő! kiáltom, s csókomat r>A képnek hányom részegűlt hevembe. r>Így szólott, így járt, így mozgott, ölembe r>Így sűlyede, elfogadván jobbomat. r>r>S most ezzel folynak, mint egykor vele, r>A titkos, édes, boldog suttogások, r>Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások. r>r>S midőn ezt űzöm, mint egykor vele, r>Kél a nap, s bélő a jaloux-nyiláson, r>S sugárival körűle glóriát von. r>r>1811
Lilim! csoport öröm között r>Tőltöm most éltemet. r>Szívembe bú nem kőltözött, r>Nem rág az engemet. r>Sem könnyeket nem hullatok, r>Sem nem sohajtok, jajgatok. r>r>A szent barátság csillaga r>Egemre felderűlt, r>A tiszta boldogság maga r>Felkent fejemre űlt: r>De kedvem egybe sem lelem, r>Mert nincs az én Lillám velem. r>r>Ha nincs az én Lilim velem: r>Mi nékem a világ! r>Sokszor magamban képzelem, r>Hogy a halál kivág. r>Az élet édessége mi? r>Mit érsz, öröm? ha nincs Lili. r>r>A szem, fül és egyéb tagok r>Múlathatnak talám: r>Igen, de szív nélkűl magok r>Gyarlón örűlnek ám. r>Tudod pedig, szép rózsaszál! r>Szívem csupán tenálad áll. r>r>Te bírod, óh tudod magad, r>Szép Lilla! szívemet: r>Azért te is helyette add r>Cserébe szívedet. r>Enyím maradjon semmi sem, r>Csak a tiédet add nekem. r>r>De mit könyörgök íly nagyon r>Galambi szívedért? r>Úgy-é, hogy az nálam vagyon r>Cserébe szívemért? r>Nohát, ha megvan, ami kén': r>Többé nem is terhellek én. - r>r>Ha már enyím az, akié r>Vagyok, szólj, Cipria! r>Olyan szerencsés több van-é? r>Van-é? s ha van, ki a'? r>Nincs, Cipri, nincs... De kémlel itt r>Nehány irígy - csitt, Cipri, csitt! r>r>Ne szólj te erről senkinek, r>Mi nem szólunk, mi se; r>Hogy a világ irígyinek r>Vakúljon a szeme. r>Mi majd, ha boldog célt lelünk, r>Tenéked oltárt szentelünk. r>r>Én téji versbe foglalom r>Érzékeny éneked, r>S mellettem e szép angyalom r>Hárfázni fog neked: r>Így kötnek öszve új csomók, r>S mi lesz Lilim jutalma? - Csók!
Szivedet Isten belátáshoz r>Százszor segítse: r>Egy kurta évig élek tán még, r>Tán még eddig se. r>r>Mit kezdenék sok-sok más nővel? r>Hajrázva, újra r>Csinálnám a régi játékot r>Vágyva, borulva. r>r>De ha szám-íze régi volna r>S egy alkonyatkor r>Érezném ízét a te szádnak, r>Mi lenne akkor? r>r>Jaj, hogyha téged más pótolna r>Egyetlen egyszer, r>Te, de meg én is, be megjárnók r>Ily szerelemmel. r>r>Nekem, tudom, bármely nagy csók is r>Semmit se adna. r>De neked, szegény, szegény asszony, r>Jaj, mi maradna?r>
Kedvesem betegen r>szunnyad e hajnalon. r>Nyugodj most, szerelem, r>szeress most, nyugalom. r>r>Az okos gyermeket r>facsarja buta láz r>s vele nem szenvedek, r>engem csak megaláz. r>r>Mint aki orvosért r>vágtat vad utakon, r>ugy dobog a szivem. r>Hallgatom, hallgatom. r>r>Mért fekszel betegen? r>Mi kéne? Két pofon? r>Nyugalom, szerelem. r>Szerelem, nyugalom.
