Idő 
Értékelés 
Értékelés A kertbe voltunk. Halkan és szelidenr>Susogtak még a nyárfalevelekr>S mi elmerengve szedtünk bokrétábar>Ábrándot, álmot, bus emlékeket.r>r>Ledőlt a nap a nyárfák tetejérer>Szomorun szórta rájuk sugarátr>Mint egy király, ki haldokolva szórjar>Jobbágyi közé minden aranyát.r>r>Miről beszéltünk? Tudja a jó Istenr>Egyszer csak ajkunk szótlan, néma lettr>S kigyulladt szivünk csendes lobogással,r>Mint hunyó nap - ott a fák felett!
A felséges nép szent nevébenr>Iszik és ordit a tömeg,r>Aki legjobban győzi borral,r>Az lesz a szeretett követ.r>r>A felséges nép büszke elve,r>Meggyőződése eladó,r>Aki legjobban győzi pénzzel,r>Azé a legtöbb szavazó.r>r>Mi bánja azt Nép ő felsége,r>Ki mit beszél, ki mit igér?r>Üres beszédnél, jelszavaknálr>A csengő tallér többet ér!r>r>A felséges nép igy is, ugy isr>Tovább is huzza az igát,r>Ez egy napon, mig megbecsülik,r>Leissza legalább magát.r>r>... Ki elveket vesz, okos ember,r>De, aki elád, az buta;r>Óh, nem való még jog e népnek,r>Hanem rabszij és kancsuka!
Száll, száll az ifjuság felettem,r>Az én világom romba dülr>S a mérhetetlen pusztaságon,r>Hol nincsen ösvény, csak halálnyom,r>Emléked áll még egyedül.r>r>Köröskörül romok hevernek,r>Lassan a nap is búcsuzik,r>Nyugodt lelkemnek semmi vágya,r>De míg csak lesz egy lobbanása,r>Terólad mindig álmodik.r>r>Hajó, ha elmerült a mélybe,r>Az ár felette összecsap,r>De lelke, a tű mozdulatlan,r>A mélységben változatlanr>Egyetlen pont felé mutat . . .
1. Szép ajakod és szép szemed r>Tevék raboddá szívemet. r>r>2. Keblednek gyúladásiról r>Ajkad hallgat, de szemed szól. r>r>3. Szól a szem, bár hallgat a száj, r>És beszéli, belől mi fáj. r>r>4. Egy pár szép szem, egy mosolygás, r>Mit tesz, inkább tudom, mint más. r>r>5. Szembe véled r>Szívem éled. r>r>8. Közel hozzád, távol tőled, r>Gondolatom csak felőled. r>r>10. Tudom én, mit cselekedném - r>Amit tetszik ha merhetném. r>r>13. Rosszat mondanak felőled, r>De én el nem állok tőled. r>r>15. Kis lábad az asztal alatt. r>Egy csizmán zsámolyra akadt. r>r>16. Repdes, repdes egy pár szép szem, r>Csak azon, akit szeret, nem. r>r>23. Fűzz virágot homlokomra, r>Lányka, míg tart a tavasz; r>Míg egy-két csókot kerűlünk, r>Nézz körűl s elreppen az. r>r>r>1828
Szép asszonyom, a szerelem r>Ötlettelen és ócska jószág, r>És mégis, hidd el, ez az egy r>Hajszás valamink: a valóság. r>r>Az ember mindent elfeled, r>Élni, hazudni, halni, adni, r>De csók-kérő daganata r>A sírban sem fog lelohadni. r>r>Drágám, az évek és napok, r>Hidd el, nem lesznek sohse szebbek: r>Holnap s mindig az emberek r>Ölelnek, szűlnek és temetnek. r>r>Valahogyan, valahogyan r>Ezt kellene feledni máma. r>Ez a kicsi kis feledés: r>Ez az emberek boldogsága. r>r>Édes, ugye, mi feledünk? r>Drágám, ugye, a napok évek r>Nem rontják meg a mámorunk, r>Nem rontnak meg engem s téged? r>r>Olyan mindegy, mint szeretünk, r>Olyan mindegy, csókunk mifajta, r>Olyan közeli a Halál r>S olyan nagyszerü győzni rajta.
