Idő 
Értékelés 
Értékelés Délibábos róna vidék!r>Te szép táj, ismersz-e még? . . .r>S te kis patak, hol fölöttedr>Ma is játszik,r>Ragyog a nap, kék az ég.r>r>Lelkem tükre vagy te ma is,r>Miként voltál egykoron,r>Számtalanszor fürödve ittr>Habjaid köztr>Lettem én veled rokon . . .r>r>Hogy ki földje ez a táj itt?r>Mellékes velünk szemben.r>De az érzés, a vonzalomr>Él közöttünk,r>Ez beszél százszor szebben . . .r>r>S ti zöld mezők, lombos erdők,r>Ismertek még engemet? . . .r>Azt a fiut, aki egykorr>Itt élt, játszott,r>Pillangókat kergetett? . . .r>r>Emlékszetek ti magas fák,r>Egykor annak idején!?r>Varjufészket, vércsefiatr>Zsákmányoltamr>Sudaratok tetején . . .r>r>Erdő, mező, virágos rét!r>Kismadárkák éneke,r>És köszöntelek benneteket,r>Szülő anyánkr>Rég nem látott gyermeke! . . .r>r>Ah, te vagy közöttümk! . . . - szól az erdőr>Te vagy rég nem látott testvérünk? . . .r>Hogy te tőlünk egykor bucsut vettélr>Őseink beszélték ezt nekünk . . .r>r>Tavaszon át a langyos szellővelr>Beszélték ezt a kék ibolyák,r>A gyöngyvirág és a liliomok,r>A szegfük, rózsák és orgonák . . .r>r>Lásd, mi mind itt vagyunk, de hol valálr>Te, aki minket ugy szerettél?r>Jer keblünkre s mond el élményidr>Amióta tőlünk elmentél . . .r>r>Élményim és szenvedésimet,r>Virágaim! - oh ne kérdjétek! . . .r>Egy iszonyu orkántól üzetver>Futottam, csakhogy ideérjek . . .r>r>Élményim? - jobb, ha el nem mondom,r>Mert ti ha azokat tudnátok,r>Hogy emberek közt mily pusztulás van?r>Ti mind könnyekre fakadnátok . . .r>r>Most, hadd élvezze hát szomjas lelkemr>Dus kelyhetek édes illatát:r>Hadd feledjem el e pillanatbanr>Ezt a nagy . . . világtragédiát . . .r>r>1915. május 16.
Régen, nagyon régen bucsuztam el tőle,r>Azóta még hirt se hallottam felőle.r>Haj pedig beh sokat gondoltam reája,r>Amióta megkezdődött életemnekr>A kálváriája . . .r>r>Sok-sok idő tünt le azóta mögöttem,r>És ime, mit látok! - való ez, vagy álom? . . .r>Az iskolánk, melybe egykor jártam én,r>Csak romjait látom . . .r>r>Fölmegyek, megállok a romok tetején,r>Ahol egykor mi voltunk itt ezek helyén:r>Én és társaim - itt voltak a padok,r>Itt ültünk mi együtt, ahol ma már ittenr>Csak én magam vagyok . . .r>r>A leányok padja itt volt átellenben,r>Az ablakok mellett a fiukkal szemben;r>S az ablakon által ki-ki nézegettünkr>Az erdőre, rétre, hol tanulás utánr>Játszadozva mentünk.r>r>Rég volt, hogy mi együtt játszadoztunk itten,r>Azóta már nagyon megváltozott minden;r>Itt e romok körül, régi tölgyek, nyárfák,r>Kiirtva mind és helyüket már ujak,r>Fiatalok állják . . .r>r>S amott, ahol egykor halastó volt régen,r>Magas füzek állnak ott az erdőszélen;r>S a Szentjános-szobor a nagy változással,r>Az is eltünt onnan, nem törődtek veler>Nem pótolták mással.r>r>De én e romokat még el nem hagyhatom,r>Jó tanítóm szavát vélem, hogy hallgatom;r>Gyermekeim tanuljatok! - szólott eképp,r>Amit itt tanultok, kinn az életben majdr>Hasznát veszitek még . . .r>r>Szólt és rámutatott egy könyvnek lapjára,r>Ez vezet bennünket, a betü fáklyája! . . .r>S e világnál én is elmondhatom bátran,r>Sok küzdelmek, gáncsok között a helyemetr>Mindenkor megálltam.r>r>De még itt nem végződik az én életem,r>Száguld a jövőbe, tova képzeletem;r>S látom, miként halad ott egy uj nemzedék,r>Ahol már a régi, ledült iskolánakr>Uj állja a helyét . . .
Kedves, jámbor olvasóm!r>Hogy megsebzett az élet,r>Abból tudomvan részedr>Velem együtt mondhatom.r>r>De ha gyógy írt venni mégysz,r>Sajgó, vérző sebedre,r>Végy jó könyvet kezedbe,r>Ezzel helyes utra lépsz.r>r>S ha forgatod lapjait,r>Meggyógyítja bánatod,r>Mert innen már láthatodr>Egy szebb jövő napjait.r>r>S kisérjen bár utadonr>Gyűlölet vagy szeretet;r>Célodhoz csak ez vezetr>A legnagyobb hatalom . . .
I.r>r>A hajnal ég a háztetőkön;r>A gyárba haj, előre!r>Megyünk vígan, de roskadozvar>Jövünk ki majd belőle.r>r>Megyünk. Könnyű kosár kezünkbe,r>Babos kendő nyakunkba,r>Amerre járunk felvidámul,r>Az utcza is nyomunkba.r>r>Minthogy egy virágos erdőr>Vonulna át az utczán,r>Vidám kaczaj, mint a száz madárdalr>Csendülne végig utján . . .r>r>De este mindig összetörve,r>Kéz, kézbe fogva, szótlanr>Megyünk hazáig álmadozvar>A csüggedt, néma sorban.r>r>A gondtalan, víg utcza néprer>Egy sóhaj, egy tekintet;r>Megyünk temetni, - eltemetnir>Bús, álmodó szivünket.r>r>II.r>r>Hány édes álom száll, viharzikr>Egy lomha, szürke gyárba!r>Oh, mennyi kincs van ott temetve,r>Hány ifju szívnek álma!r>r>És munka közt, mig rózsa hervadr>A gyári lány arczáról,r>Könyből, sóhajból, szőve készülr>A myrtusz-ág, a fátyol . . .r>r>III.r>r>Mikor anyámat eltemettük,r>Hideg volt, téli nagy hideg.r>Üres maradt a ház utánar>És rongyosak a kicsinyek.r>r>A legnagyobb testvérkék köztr>S a kegidősebb én valék.r>Kenyeret adtam öt árvánakr>- Az enyém volt a maradék.r>r>Egy ideig csak ment a munka,r>Hanem egyszer csak érezém,r>Hogy elszorul a mellem néhar>A virrasztások éjjelén.r>r>Aztán kissé köhögni kezdtem,r>Majd láz gyötörte lelkemet,r>De félig élve, félig halvar>Átvánszorogtam a telet.r>r>Tavaszra neki piroskodtam,r>Panasz se kelt már ajkamon,r>Majd jött az orvos és szelid, der>Szigoru volt a tilalom:r>r>- A varrást abba fogja hagyni,r>Dolgozni önnek nem szabad!r>Vigyázni kell magára gyermek,r>Nagyon nagy lesz az áldozat!r>r>- Ne dolgozzam? s ezek az árvákr>Hogyan élnek meg nélkülemr>Az orvos rám nézett szeliden:r>- Csak türelem, csak türelem!r>r>Oh, türelem a lány erénye,r>Aki szegénynek születik:r>Jó fegyver az koldusoknak,r>Mert senkit meg nem sebesit.r>r>De vége volt a szenvedésnek,r>Ő lecsókolta könyemet.r>Ki megváltott a sirtól engem,r>Az elveszité lelkemet.r>r>Ti, akik becsülettel éltek,r>Ne dobjatok követ reám,r>A kicsinyek, ha nagyra nőnekr>Majd megbocsátanak talán.r>r>A kicsinyek jók, szépek lesznek,r>Fehérek mint az angyalok;r>Ha imádkozni megtanulnakr>Majd üdvözűlök általok.r>r>IV.r>r>Szombat ester>r>Harang kondul az udvar alján:r>A heti munka véget ért.r>A hét robotja elfeledver>A szombat este üdveért.r>r>Aki szegényebb, elhagyottabb,r>Szombatra az is felderűl:r>Csicsereg mind a gyár előtt, mintr>Fecskék a templomház körül.r>r>S amíg hosszu széles útonr>Tova sietnek párosan,r>Szivükre könnyü bűvölet száll:r>Ma este, szombat este van.r>r>S a külvárosban, ott ahol márr>Alacsonyabbak az ablakok,r>Vár mindenkire, vár egy ifjur>S szemük nevetve felragyog.r>r>Találkoznak s kéz kézbe fogvar>Mennek hazáig csendesenr>A kapuban egy kézszoritás:r>- Holnap vasárnap, kedvesem!r>r>V.r>r>Vasárnapr>r>Jer, hagyjuk itt a fényes palotákat,r>Hol egész héten küzdünk, dolgozunk,r>Vedd kékvirágos karton kis ruhádat,r>Ez az egy nap, csak ez a mi napunk.r>r>Kalapod csokrát megkötöm bokorra,r>Virágot tűzök a hajad közér>S a könyet is lecsókolom mind sorra,r>Mi hat napig orczáid öntözé.r>r>Ki az erdőre! Lombok enyhe árnyar>Fölénk borul és hűs árnyékot ad,r>Feledjük el egy kurta délutánrar>A hétköznapi szürke gondokat.r>r>Oh, nincs nekünk, nincs nagyratörő vágyunk,r>Az ünnepünk is egyszerű nagyon:r>Egy-két virág, mit mindenütt találunk,r>Sütkérezés a sugaras napon.r>r>Ah, holnap reggel uj robotba állunkr>És hat napig kenyérért fáradunkr>S mig hat napig a hetedikre várunk,r>Verőfényről és dalról álmodunk.r>r>VI.r>r>Az ég azurja a magasbanr>Nyugodt derűvel mosolyog.r>Járunk virággal tarka fűbenr>Mi koldusok, mi boldogok.r>r>A remegő kék levegőbenr>Egy kis csicsergő lény lebegr>S fürösztve szárnyát napsugárbanr>Zeng a mezőnek éneket.r>r>Mi nem dalolhatunk. Lezártar>Egy csók a szánkat csendesenr>És dalra nyitni ajkainkatr>Te nem tudod, - én nem merem . . .r>r>VII.r>r>Ha munka közbe megkap egy-egy ábrándr>S szemedbe forró köny gyűl hirtelen,r>Töröld le titkon, hogy ne lássa senki,r>S folytasd tovább a munkát csendesen.r>r>Szegény leánynak nem való az ábránd,r>Szegény leányhoz csak a munka jó,r>Mert, hogyha fáj is durvasága néha,r>Becsületes a goromba való.r>r>VIII.r>r>Ha fényes utczán visz az utam néha,r>Sietve járok s szivem feldobog:r>A gazdagok, kik itt nevetve járnak,r>És istenem, beh szépek, boldogok!r>r>De sáros lesz a koldus szive itt csak,r>Míg ragyogásról, fényről álmodik,r>Sietni kell itt mindig a szegénynek:r>Ki lassan jár, az hamar elbukik.r>r>r>r>r>r>
Ha elmegyek e vén falak megett,r>Vigasztalan sejtelmet érezek.r>Nem kell az nap se bor, se szó, se játék,r>Ugy érzem, mintha a jövőbe látnék.r>r>Ez az utolsó! Mind ide jövünk,r>Kik lehetetlen álmokat szövünk.r>Amit virágos kis falunkba kezdtünk,r>Hajh! Itt kell azt mind egykor befejeznünk!r>r>Előre jó fiuk! Ne féljetek!r>Hiába azért mégsem éltetek!r>Akik lenéznek, kik sohsem szerettek,r>Majd megbocsátnak, hogyha eltemetnek!r>r>Mi vagyunk, akik ébren álmodunk,r>Mi vagyunk, akik élni nem tudunk.r>- Nekünk, kik e szép földön mitsem érünk,r>Ez a vén ház legyen a büszkeségünk!r>r>Nem hősi halál a mi végzetünk,r>Szabadságért mi nem vérezhetünk,r>Nem hullhatunk el harczok viharában:r>Mi itt nem halunk meg - festetlen faágyban.r>r>Hanem azért, fiuk, daloljatok!r>Hová lehet, virágot szórjatok!r>Legyen elég, ha napunk lemenőben,r>Egy ingyen sír - a régi temetőben!
