Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,r>mint alma magházában a négerbarna mag,r>és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van,r>mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.r>De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,r>hogy minden összeomlott s elindul mint kísértet,r>kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,r>annak szép, könnyű léptű szívében megteremr>az érett és tűnődő kevés szavú alázat,r>az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,r>az már egy messze fénylő szabad jövő felé tör.r>r>Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,r>merengj el hát egy percre e gazdag életen;r>szívemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,r>a világ újraépül, ? s bár tiltják énekem,r>az új falak tövében felhangzik majd szavam;r>magamban élem át már mindazt, mi hátravan,r>nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engemr>sem emlék, sem varázslat, ? baljós a menny felettem;r>ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.r>Hol azelőtt az angyal állt a karddal, ?r>talán most senki sincs.
Édesanyám egyszer,r>Mikor felkelt,r>Mondotta a csodás létet,r>Melynek neve szerelem tüze.r>r>Gondolkoztam el mélyen,r>Mi is a szerelem?r>Tanakodtam, gyanakodtam,r>De semmire sem jutottam,r>Mint most voltam,r>Gyerekkorban.r>r>Hallgatom a galambom szavát,r>Halkan cseng,r>Éjben a szél hátán.r>Gondosan figyelem arra,r>Mert a szerelemben nincsen-e háború, hajsza?r>r>Édesanyám mosolyog,r>Tudja, hogy kíváncsi vagyok.r>Csak annyit mond erre:r>Megtudod, fiam, mi is a szerelem tüze.r>r>
Ó, ha a bérlet nincs a kezednél, s felmutatáskorr>kapkodsz tárca után, keresed zsebeidben,r>s néz szigorúan a közlekedési vállalat általr>felkent bérleteket figyelő sok strázsai őrző,r>és a tömegnek, mint folyamoknak torkolatában,r>lassul a sodra, és temiattad várnia kell, hogy r>bérlete felmutatása után már gyorsan a másikr>közlekedési eszközön álljon összeszorulva:r>várja a bolt vagy várja a cég őt, nincs pihenése, r>és így múlnak az évei, napjai szállnak a széllel, r>míg csak az élet-bérlete egyszer örökre le nem jár.r>
I. Vajda Julianna ismeretlen levele Csokonaihozr>r>Kedves Vitéz! Köszönöm a hozzám írott verseit.r>Köszönöm, hogy szeretett.r>Bocsássa meg, hogy rímek nélkül írok,r>de hát nem lehet mindenki olyan bolond,r>hogy poétává lesz Magyarországon...r>Ne haragudjon, hogy nem vártam meg Önt.r>Bocsásson meg a csalfa reményért.r>Bocsásson meg az elhervadt virágokért.r>Nem illettünk egymáshoz, ezt Ön is jól tudja.r>Keressen magának egy másik leányt,r>aki viszonozza majd érzéseit.r>Én is próbáltam, de nem tudtam.r>Ég áldja!r>Juliannar>r>II. Lilla ismeretlen naplójábólr>r>Megírtam Mihálynakr>Búcsúlevelemet,r>Szavaim még fájnakr>S tőlem idegenek.r>Nézem azt a szeplőt,r>Miről versét írta.r>Ez jelenti már őt...r>Nincsen többé Lilla.r>