Idő 
Értékelés 
Értékelés Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,r>Röhögjenek a részeg evezősre.r>Röpülj, hajóm,r>Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. r>r>Szállani, szállani, szállani egyre,r>Új, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre,r>Röpülj, hajóm,r>Szállani, szállani, szállani egyre. r>r>Új horizonok libegnek elébed,r>Minden percben új, félelmes az Élet,r>Röpülj, hajóm,r>Új horizonok libegnek elébed. r>r>Nem kellenek a megálmodott álmok,r>Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,r>Röpülj, hajóm,r>Nem kellenek a megálmodott álmok. r>r>Én nem leszek a szürkék hegedőse,r>Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze:r>Röpülj, hajóm,r>Én nem leszek a szürkék hegedőse.
Bárcsak éreznéd, mit érzekr>r>Bárcsak tudnád mennyire szeretlek!r>r>Bárcsak tudnád, hogy ez soha nem múlik el!
A város távol. Itt a dombtetőnr>Egy sírhalomnak márvány-homlokánr>Fáradt fejét lehajtva, reszketőn,r>Hűs esti fényben ül a szent Magány.r>Ölében szunnyad gyermeke, a Csend -r>Szelíd fűz árnya arca bársonyán . . .r>Csak néha sír fel: - föld göröngye lentr>Koporsókon ha dübörögve zeng.r>r>Merengve nézem holtak bús honát.r>A szent Magány vállán nyugszik fejem.r>Kezembe' lant. Mily zengő hangot ádr>E szellemektől népesült helyen! . . .r>Csodás varázs, mély elpihentetőr>Ölel körül . . . szent titki rejtelem . . .r>Ó mily beszédes vagy te dombtető,r>Sok néma hant, halotti szemfedő! . . .r>r>S amint merengve zengeném a daltr>A bíbor-árnyú alkonyég alatt:r>A szél panaszt völgyből sikongva hajt-r>Komor fönséggel gyászmenet halad-r>Fehér koporsó . . . rajta mirtusz-ág . . .r>Vadul viharzik tébolyult harag . . .r>Dübörgés hangzik, felsikolt a vádr>És perbe hívja létünk szent Urát.r>r>Leszáll az este. Hant alatt a holt.r>A gyásznép közt rőtt fáklya-láng lobog.r>Eloszlanak. Csend van. Felkél a hold,r>Sugara szét piros vérként csorog.r>Amott az új sír elhagyatva áll.r>Kigyúl az égbolt, könnyesen forogr>A párás légben, mely omolva száll . . .r>A lomb közül reám néz a halál . . .r>r>Milyen fönséges! . . . Szívszorongatór>Érezni őt! . . . eremben hűl a vér . . .r>S vonzó mégis, mint sima tükrű tó,r>Amely fölött nagy, titkos, néma éj-r>A Végtelen s a Rejtelem lebeg.r>Hatalmad, ó Halál, mondd meddig ér?r>Minő varázst rejt rám emelt szemed,r>Hogy szívem járja fájó döbbenet!? . . .r>r>Miként ladik sötét vizek fölöttr>Áll mozdulatlan, hosszan, csendesen,r>S alant egyszerre gyors ár hömpölyögr>És elragadja messze hirtelen:r>Sodorva lelkem száll csodás erőn,-r>Az ész eltörpül, fogja rejtelem,r>Titokba néz a szem - alél erőm -r>Az elmúlás tekint reám merőn.r>r>Arasznyi létünk változó színén,r>Halál, feltűnni gyakran láttalak!r>Titkon megülsz a holtak hűlt szívén,r>Majd látom lengni néma árnyadatr>Borítva ránk pestist, gyilkos ködöt,r>- Rontó erők, rontók mint tenmagad-r>S pusztítva míg jársz síró föld fölött:r>Csontos melledben vad gyönyör hörög.r>r>Erőd határa hatalmad körer>A végtelenbe korlátlan feszül:r>A mérhetetlen égnek fényköder>Homályosul, ha árnyad ráterül,r>A csillagok hadát kék éterenr>Villogtatod eltűnő ékszerül.r>E földi s másvilági terekenr>Minden tiéd - tiéd a Végtelen . . .r>r>. . . Míg tépelődöm: szendereg a föld,r>A mindenségnek karjain pihen.r>Fönt csillagok járják az égi körtr>Távol világok tiszta fényiben.r>Igézet árad, titkos sejtelemr>A légen át. S a földnek mélyibenr>- Míg fent a bűvös formákon szemem -r>Moraj támad, s zúg dörgedelmesen.r>r>A sírból mennyi drága, szent alakr>Emelkedik -, sok ismerős vonás!r>Te is közöttünk!? Nyisd fel ajkadatr>Dicsőült lény, magasztos, nagy, csodásr>Szellem! A kint, mit szívem mélyre hord:r>Szüntesd! Ó szólj, míg tart a látomás!r>Fájós keservem békességre oldd!r>Szavadra várok - nyugtass drága holt!r>r>Felelj: megismersz? Lélek, kérdezem:r>Mulandóság vár a sír éjibenr>Reám? Szebb létre támad szellemem! . . .r>Csak szólj! Ó szólj s kétségem elpihen.r>Hallasd rejtelmet oldó bölcs szavad,r>Illess kezeddel s elcsitul szívem -r>Hisz kínban ég -, egy üstökös darab,r>Mely bomlott pályán lángolón szalad . . .r>r>Ezüst harangként hangod csengve szállr>S csilingel ím a csillagok felé:r>"Ne csüggedezz! Lélekre nincs halálr>Vágyát ha tiszta jókra érlelé . . ."r>Még hangod zeng. A szent csapat dalolr>Mögötted. Indulsz a sereg elé.r>Kiáltanék: maradj! - de összefolyr>Árnyad velük, - s a hajnal kürtje szól . . .r>r>. . . A hajnalpír mély kábulatba' lel.r>Arany párázat ömlik szerteszét.r>Magasság, mélység új erőt lehel,r>Balzsamdús szellő ringat lágy zenét.r>A nap lobog, pacsirta légbe' zeng . . .r>A szent Magány lehajtja szép fejét,r>Riadtan ébred álmából a Csend -r>"A lét örök" - lantomnak húrja cseng . . .r> r>r>r> r>
Hosszú fel-felsírór>Sóhaj kél szüntelen;r>Búgnak a vén falak:r>S bár a sok bús betegr>Szeme könny, sebe vér:r>Mégis hisz mindegyik,r>Csak egyre hisz, remél.r>r>Itt a vén ember zihál,r>Amott gyermek zokog.r>Csitulj el halk panasz!r>Egy szív végsőt dobog.r>Oly mély s kínos e csönd . . .r>De kint dalol a szél,r>S ki élve maradt: mindr>Tovább hisz és remél.r>r>A halott szendereg.r>Szemünknek könnye gyűl -r>De megdöbbent szívünkr>Titkon ujjong, örül -r>A halott oly csöndes,r>Ki él: súgva beszél.r>Az az egy elpihent -r>A többi hisz, remél.r>r>Fel-felsír sóhajunk,r>Rajtunk halál lebeg,r>De oly szépek s nagyokr>Ott künn a zöld hegyek!r>Erő, hit, diadalr>Bennünk újulva kél -r>Jöhet száz elmúlás:r>A szív csak hisz, remél . . .r>
Ó térj be hozzám ifjú lány!r>Tavaszban áll a kertem,r>Legyen tiéd virága mind,r>Szedjük csokorba ketten.r>Mit ér nekem e sok virág,r>Szívén, ha nincs ki hordja?r>Kebledre fonj egy szép füzértr>És egyet homlokodra!r>- Mily sok virág! S ez mind enyém?r>Ó add csak jó barátom!r>Pompázhat-é szebben virág?r>Miként egy ifjú lányon?! . . .r>r>Ó térj be hozzám ifjú lány!r>Tiéd a birodalmam -r>A föld s az ég, nézd, pírban égr>És cseng a csermely dalban . . .r>Szebb itt a fény, zengőbb a dal,r>Bíborban kél az este -r>E sok szépség legyen tiéd,r>Fogadd be kis szívedbe! . . .r>- Enyém, enyém, e szép világ? . . .r>Mily jó barátra leltem!r>Költözz szívembe szent öröm,r>Legyen szebbé a lelkem! . . .r>r>Alvó virágok kelyhibőlr>Susogva kél az ábránd,r>Ezüst holdfényben áll a táj,r>Sóhaj lebegve száll rád,r>Erdő mélyén mereng a vágy . . .r>E bűvös holdas éjjelr>Megejti szíved - érzed-é? -r>Felzsongó halk beszéddel . . .r>- Látom szívemnek álmaitr>Lebegni át a tájon . . .r>Engedd, maradjak mindig itt,r>Hol szép a lét - egy álom.r>r>Maradj örökké hát. De lásd,r>Árván szívedre várva:r>Vágyó lelkem feléd reped -r>Szeret téged leányka.r>S bár szép e kert, ez éj, e táj,r>De sokkal szebb szerelmem:r>E sok széppel, mit látsz körül,r>Fogadj szívembe engem! . . .r>- Mily boldogság! Szerelmedetr>Mélyen magamba zárom.r>El nem hagylak többé sohar>Te áldott hű barátom . . .
