Idő 
Értékelés 
Értékelés Kisfiú voltam álmomban, átöleltem nyakad. Közelről csodálatos szép volt az arcod. Nagyon boldog voltam.
A nagyapád vagyok,ahogy apa az apukád, én anyukád apja vagyok. Ereinkben azonos magyar vér folyik. Mindennél erősebb kapocs.
Két kis copfod repült, felkaptalak, s kiáltottam tréfás hangosan: Tudod-e ki szeret a világon legjobban? Válaszoltam is magamnak és a világnak nagy boldogan: Én, hát én szeretlek a világon legjobban!
Nagyon jó volt boldognak lenni,r>Volt értelme élni, remélni,r>Most meg üres minden,r>Unalmas, fájó, boldogtalan.r>r>Csak soha ne jutnál az eszembe,r>A csókod íze se lenner>Emlékeim gyöngyszeme,r>Nem tehetek róla, szenvedek.r>r>El kellene mennem innen,r>Messzire, ahol senki sem ismerr>És lesz talán aki igazán szeretner>Talán nekem is jobb lenne.
