Szófelhő » R » 948. oldal
Idő    Értékelés
Az én drága ki unokámr>úgy hív engem: Tata,r>olykor azt is hozzáteszi, r>hogy Te nagyon buta.r>r>Buta lennék? Talán, lehet,r>korom nyomokat hagy,r>elszáll néha a gondolat,r>akkor kihagy az agy.r>r>Feleségem meghallotta,r>hogy hív az unoka,r>eszébe jutott hát Nekir>egy hasonló csoda.r>r>Ösztönösen, vagy akarvar>azt mondta: Te Tatu,r>én pedig azt mondtam Neki,r>akkor Te vagy Mamu.r>r>Játszadozunk, diskurálunk,r>egymást mosolyogjuk,r>szórakozunk, mint két gyerek,r>egymás kezét fogjuk.r>r>Nemrég múltam el tizennyolc,r>fiatal a korom,r>ilyen az én Tata sorsom,r>ezt örömmel mondom.
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1929
Az erő, mely, ha néha enyhül,r>Ha néha mégis elgyengül,r>Akkor se hagyd el magadr>Mert küzdeni kell,- hogy légy szabad!r>r>Hagyd el a régi rosszat,r>Hogy többet soha ne okozza r>Fájdalmad velejét!r>r>Engedd el hát, ne figyelj rár>Legyél mindig jó és vidám!r>Hagyd a bút a búsba,r>Hogy téged soha ne kössön gúzsba!r>r>Örülj hát, minden apró jónak!r>Örülj, hogy fetrenghetsz a hóba!r>Vagy, ahogy láthatod a nap sugarátr>Érezheted a föld talaját.r>r>Engedd, hogy segítő kéz elérjen!r>Légy vidám hogy ezt megtette!r>Felrázott és felemeltr>S ezt mind igénybe vehetted!r>r>Keresd meg magadban a jótr>S engedd látatni a valótr>Mutasd meg ki is vagy igazánr>Engedd, hogy megismerjen a világ!r>r>S ezek után légy büszke magadrar>Hogy igen is, amit akartamr>Küzdelem,- s annyi idő utánr>Bármit elérhetsz, amit akarsz igazán!r>
Beküldő: Magyar Csilla
Olvasták: 3981
Sokfélék vagyunk, olyan különbözők,r>éljük a múltunkat, s a már szebb jövőt.r>A Ma-ra már régen elfogyott az erőnk,r>elveszett a Most, ezért nincs rá időnk.r>r>A pillanat öröme már nem létezik!r>Mi volt, s mi lesz majd? Az ész ábrándozik.r>Küszködünk, harcolunk, nem a Ma-t éljük,r>a Most-ot a múltra, s jövőre cseréljük.r>r>Nem vesszük észre az \\'apró\\' csodákat,r>szivárványt az égen, s az égig érő fákat.r>Elszalad mellettünk ez a rövid élet,r>Köd borítja már lelkünkben a szépet.r>r>Testünk és lelkünk egy új napra vár,r>lelkünkben még ott él a reménysugár.r>Felejtsük a múltat, hagyjuk a jövőt,r>adjuk a Ma-nak a testi, lelki erőt.r>r>Éljünk a jelenben, igaz szeretetben,r>fürdessük egymást a tiszta Égi Fényben.
Beküldő: Schmidt Károly
Olvasták: 1440
Az ősz bús szele márr>Ringatja a sárgott leveletr>Holló ruhás asszonyok r>A templomba gyűlnekr> r>Gyász könnyel áztatjákr>Az ódon templom kövétr>Egy leány van ott csupánr>Kinek arcán már nyugalom ülr>r>Sírnak mind az asszonyok,r>Miképpen sírt a leány isr>Gyászoló szívnek megnyugvástr>Már semmi sem adatikr>r>Hitt és reméltr>Bízott a csodábanr>Mégis ő fekszik holtanr>Lágy-őszpiros ruhájábanr>r>Az ősz bús szele márr>Ringatja a sárgott leveletr>Holló ruhás asszonyokr>A temetőbe gyűlnek r>r>Rózsák fája alattr>Már ott tátong a sírr>Pihenj meg szép-kedvesem!r>Álmod legyen csodaszép!r>r>
Nem igazán értem, s ezért kérdem, miért nemr>lehet elcserélnem az életem az álmomra.r>Mert az jobb volna számomra, ha valaki valami csodával áthozna, azon csodálkozna, mért van a változás csodás hatása, lelkiismerettel kárhozva.r>Hisz vihet bárhova az út, a fény az alagút végén még soha ki nem hunyt. Hiába kezdesz háborút, hiába bátorítasz kiskorút vagy nagykorút, az ember soha el nem téved, várja őt a nagykörút. Az örökös körforgás. r>r>Már pár terved felborult. Mint forgács, hullik szét a bogrács, a bomlás és a romlás lesz úrrá majd mindenen, emberek milliói kérdik : Mért tetted ezt istenem?! De nem ő volt a hibás, így hát nincs más megoldás, minthogy segítek másokon, még ha nincs is erre más okom, csak hogy megmentsem a világot, mit egy féreg vagy az ördög, nevezzem bárhogy, kirágott! Akkor is meg kérdezem a sérülttől hogy ki bántott. r>r>Ez lesz az az állapot, beláthatod, az érvládát bezárhatod és áldhatod azt a napot, mikor önként, isten hírnökeként egy kis hitet át adok, amíg bele nem fáradok, amíg még felállhatok, legyen bármekkora az árok, felállok, a gödörből kimászok, és betemetem, a magokat elültetem, benn a földben a jövő, mint facsemete megterem, míg fejlődik figyelgetem, öntözöm és megmetszem, pár szélvihar elkerülhetetlen, azoktól is megmentem, és ha mindent megtettem, hagyom had növekedjen, magától bontson lombot egy fejlettebb életben.
Beküldő: Kovács András
Olvasták: 1505