Elhalkulnak már a szavak,r>a csend beszél majdan tovább,r>s hagyom, hogy álmodozzanakr>alkonyukban, fenn a Golgotán.r>r>Szemem derűs ragyogásar>néma szürkeségbe vált,r>az emberekbe vetett hitem,r>ím, mégis megváltásért kiált!r>r>Ó, mentsd meg őket, Atyám!r>Csak harminc ezüst az ára;r>könnye hullott el bánatán,r>s kötelet dobott egy fára.r>r>Hiszem; hogy egykor majdr>többé már nem aláznak,r>hiszem, hogy egykor majdr>Tehozzád találnak!r>r>Elhalkulnak már a szavak,r>a csend beszél majdan tovább,r>s hagyom, hogy álmodozzakr>majd én is a Golgotán.
Hallgass magadra,
r>Hallgass a múltadra,
r>Bízd magad bizalmadra.
r>Építs belső tudatodra,
r>Fölöset ne vegyél válladra,
r>Ne hagyd tenmagad a fájdalmadra.
r>Ülj ki bátran az életkarzatodra,
r>Jobban hagyatkozz a belső sugallatra,
r>Ha baj ér, veszteséged van, fogd magad hadra.
r>Állj ki, és ne hagyd, hogy belelökjenek fagylaltba,
r>Már megvan és nem csap be téged, hallgass a múltadra,
r>Emlékezz a múltban, már összegyűlt sok tapasztalatra.
r>
r>Vecsés,2018. június 27. –Kustra Ferenc József - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet "A".
r>
A bíboros alkonyatról
r>
r>Bíbor horizont
r>Festi be a tófelszínt.
r>Lassú sötétség…
r>*
r>Este, bronzszínű
r>Leplet húz magára ég.
r>Sötét láthatár…
r>*
r>Megnyúlt árnyékok,
r>Bíbor színűek lettek.
r>Fent felhőtlenség.
r>*
r>Bíbor csendesség,
r>Hosszan, mélán, felettünk!
r>Rohanó alkony…
r>*
r>Égszínkék világ,
r>Az esti bíbor égbolt….
r>Csend és alkonyat.
r>*
r>Habkönnyű szellő
r>Rét füvét fésülgeti.
r>Bíborló este.
r>*
r>Bíbor kimonót
r>Már felöltötte az ég.
r>Sötétség, közel.
r>*
r>Augusztus is
r>Lángol, esti fény, meleg.
r>Bíbor horizont.
r>*
r>Napsugár fénye,
r>Lassan horizontra ér.
r>Sötét-bíboros.
r>*
r>Esthajnalcsillag
r>Felébredt, lilás égkék.
r>Felhőtlen égbolt.
r>*
r>Alkonyóra már
r>Üti az esti felet!
r>Bíbor-mutató!
r>*
r>Lomhán elballag
r>Árnyék, bíborból éjbe.
r>Beesteledett.
r>
r>Vecsés, 2017. május 25. Kustra Ferenc – íródott senrjú csokorban.
r>
Nyári eső
r>
r>Éji holdfényben
r>Csillagport gyűjt az erdő.
r>Hajnalra… esik.
r>*
r>A reggeli fényt,
r>Megtöri, vizes levél.
r>Délben, tűz a Nap.
r>*
r>Felhőgomolyok
r>Gördülnek, esőt szórva.
r>Sötétes árnyak.
r>*
r>Eső kopogtat
r>Az ablakon. Zivatar.
r>Párkányon folyik…
r>*
r>Zivatar vize
r>Az ablakokat veri.
r>Párkányon folyik.
r>*
r>Kihalt utcában,
r>Vígan szakadó eső.
r>Vizes a beton.
r>*
r>Fuvallat simít,
r>Gyors zápor, így várható.
r>Szántás-ivólé…
r>*
r>Gyümölcstől duzzadt
r>Faágak, csak lógnak le.
r>Lemosó eső.
r>*
r>Csepegő eső
r>Monoton dallamra hull.
r>Nincsen villámlás.
r>*
r>Meleg cseppekben
r>Esik, gyorsan egy zápor.
r>Tócsákban, napfény.
r>*
r>Még kicsit csepeg,
r>De, szivárvány, már látszik.
r>Ég, acélkék lesz.
r>*
r>Az ég hosszában
r>Szomorú felhő mereng.
r>Szertefoszlóban.
r>
r>Vecsés, 2016. december 20. – Kustra Ferenc József- írtam: haikuban, eredeti Baso féle stílusban…
r>
A nap túlhaladt
r>A delelőjén, csak süt.
r>Mezőn, délibáb.
r>*
r>A tiszta égbolt,
r>Végtelen napfény-tenger.
r>Felhőzet nincsen.
r>*
r>Szép kék az égbolt,
r>Elöntő napfény-tenger.
r>Felhőzet nincsen.
r>*
r>Szépség a kék ég,
r>Felhő nem mutatkozik!
r>Égő napsugár!
r>*
r>Uralkodó lett
r>A napfény, mind a tájon.
r>Messzeség vibrál.
r>*
r>Naptűztől izzik
r>A szomjazó, forró táj.
r>Mint gyilkos katlan.
r>*
r>Meleg napsütés,
r>Strandon, vizet fröcskölnek.
r>Árnyékban, hőség.
r>*
r>Nap sugarai
r>Bokrok közt keringőznek.
r>Páran, faágon.
r>*
r>Napfény, csak kotor…
r>Lombok közé bebújik.
r>Árnyékot, üldöz.
r>*
r>Jegenye szomjas,
r>Nagy hőség ostromolja.
r>Izzó levegő.
r>*
r>Kimerészkedett
r>A Nap a mezők fölé.
r>Virág ékesség.
r>*
r>Napsugár nézi,
r>Víz, folyóból hová lett.
r>Köves a meder.
r>
r>Vecsés, 2020. július 18. – Kustra Ferenc József– a csokor eredeti Baso féle stílusban és senrjú –ban íródott
r>

Értékelés 

