Ezüst ruhát öltött a Hold,r>Nemsokára kereket old.r>Az éjszaka félig már holt.r>Csillagokat homályba tolt.r>r>Hajnal pírja dereng lassan,r>Gyöngy csillan meg madár dalban.r>Szellő leng mint könnyed paplan,r>Illanó perc zizzen halkan.r>r>A sötétség kékbe osont,r>Nap sugara színeket bont.r>Ég aljára fénycsipkét font,r>Tarka réten harmatot olt.r>r>Minden ablak tárva-nyitva,r>Üde reggelt ház is issza.r>Város, falu optimista-r>Nem lesz ma nagy kánikula?r>r>Cseppnyi pára illan gyorsanr>Tikkadó föld marad szomjan.r>Száraz felhőn a Nap lobban,r>Tűzzel izzik a távolban.r>Hőhullám front szinte robban.
Mint egy kar úgy óv a hegy.r>Lent a táj sík, ám pár domb is van.r>Hun, tót, dák, szláv nép él itt.r>Dús a rét, és friss a víz.r>Szép a völgy, és jó az íz.r>r>Most itt nincs bús sors,r>Old fel a bűnt, bajt mi bánt... r>Nem lesz gát a múlt.r>r>Áldd; mily szép e föld.r>Hol jó szív, s tett van ott mind hont lel.r>Nem kell a csel sem a per.r>Itt mind csak nyer, nincs ki veszt.r>Telt a kert, hol kéz nem rest.r>r>Bár több nyelv szól itt,r>De egy a sors mi ránk vár.r>Nem hat ár e föld...r>r>Ma már más szél fúj;r>Ép ész kell, hisz kincs a társ-r>Új tényt ír a kor.r>Lásd a jelt, mert int a menny,r>Vészt hoz a harc, s dúl a szenny.r>r>Ne árts, és jót vess!r>Egy az Úr és nem hagy el-r>Út, s bölcs szer-e-tett!
Szellő szökken a víz felett r>fodrot ereget,r>Fáknak lombja eltakarja r>Ragyogó eget.r>Erdő mélyén, patak partján r>folyik az idő,r>Lélekbe száll természetből r>az ősi erő.r>r>Párás árnyék nyugalmában r>a szív meditál,r>Csakrák ívén kapu tárul r>békét aktivál.r>Úr temploma lombok alattr>A menny átölel,r>Ima sem kell csak alázat,r>Istenhez közel.
(leoninus duó)
r>Rám, ha borong a fájó lelkem, a boldogságom sírján… pechem!
r>Majd eszembe jut, bár már olyan halvány, szép-szenvedő kisleány…
r>Szívembe érzem beszállnak a kínok, mint sötét hollószárnyak
r>S magát rám borulja, a szenvedésem vaksötét éjszakája…
r>
r>(tíz szavas duó páros)
r>A lelkem fölött holló kering,
r>A múltból fájó emlék dereng.
r>
r>A könnyem árnyán emlék lobban,
r>Szerelem halt meg csendben, titokban.
r>*
r>Míg rajtam csüng jeges felhőként ez a bánat nagyon nyomasztóként,
r>Keblemben nagyon fájó érzés föltámad, bús sejtelem… megérzés!
r>Haszontalan már minden könnyem, esdő sóhajtásom… minek maradásom?
r>Immár, sohasem éled föl többé, tört... elveszett boldogságom lett köddé.
r>
r>Felhő száll rám, bánat űz,
r>A könnyem halk reményt fűz.
r>
r>Már nem segít a sóhajom,
r>Múltból él a bús fájdalom.
r>*
r>
r>Vecsés, 2022. június 4. – Siófok, 2025. július 4. Kustra Ferenc József- írtuk: kétszerzősnek, Szendrői Holozsnyay Cyirill(?) „ismeretlen” szerző „Ha elborong” c. verse romantikus átirata-ként. (Közzé tette: Toni: 2022.06.02.) A tíz szavasokat Gránicz Éva írta.
r>
A Balaton biz’ haragvó is…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Vízterhesek a vad, vészterhes felhők
r>Nagyocska esőt várják erdők, mezők…
r>Vízterhesek a vad, vészterhes felhők.
r>
r>(tíz szavas)
r>Özönt hoz, vihar dobol fennen,
r>Mező, erdő várja csendben, türelemben.
r>
r>(Septolet)
r>Most kezd
r>A vihar… ébred,
r>Föléled!
r>
r>Rímeit csettintgeti,
r>Mező füvét ledöntögeti.
r>Vaksötét fellegi,
r>Megöntözi!
r>
r>(apeva)
r>Szél
r>Zeng már,
r>Fény sehol,
r>Felleg zuhan,
r>Fű remeg alatt.
r>*
r>(3 soros, bokorrímes)
r>Vasárnap délután mi kint üljük a szokásos délutánt a parton,
r>Meleg van… árnyék nincsen, de van vadiúj esernyő… árnyat ad padon.
r>Sok fürdőző jól leég, vizesek, ó, de az esernyőnk nem eladó!
r>
r>(Kínai csi-csüe versforma 4×7 szótag. Versképlet: aaxa.)
r>Vasárnap parton ülünk,
r>Meleg van, árnyék velünk.
r>Sok fürdőző jól leég,
r>Van esernyőnk... hűsülünk.
r>*
r>(tíz szavas trió)
r>Mi itt csak pihengetünk… jó nekünk!
r>Megyünk, lekváros lángost eszünk…
r>
r>Tudjuk ez német mintára van,
r>Nekem most erre kostólom… van.
r>
r>Meg is kávéztunk, az idő meg ment,
r>Kint vészterhes megjelent…
r>
r>(leoninus)
r>Pihenni jöttünk, nekünk part a nyár, kézben lekváros lángos csoda vár.
r>Kávé után már az ég is borul, vészterhes felleg az alkonyba hull.
r>*
r>(HIAQ- féltucat)
r>Míg mi lakomáztunk,
r>Fekete felhő ideért.
r>Eső is már csöpög.
r>
r>Mi máris indultunk,
r>Viharos eső ránk zúdult…
r>Ernyőt kinyitottam!
r>
r>A vihar, hej… ütött,
r>Engem majdnem arcra lökött.
r>Kezemből ernyőt ki…
r>
r>Társam Éva fogott,
r>Igy arcra esés… nem volt meg.
r>Éva térdre esett.
r>
r>Zuhogó esőben
r>Segítettem sántikálni…
r>Jó tett helyébe, jót…
r>
r>Ő meg az ernyőnk kis
r>Maradékát erő… fogta.
r>Otthon a kukába…
r>
r>(Kínai, dielianhua vers. 2×5 soros versszak, 7-4-5-7-7 szótaggal. Rímképlet: a x a a a.)
r>Az esőben elbotlott,
r>Támogattam,
r>Térdére rogyott.
r>Ő csak felém kacagott,
r>A jótett jót hozott.
r>
r>Esernyőnket markolta,
r>Eső zúdult,
r>A szél forgatta.
r>Rongyos már, mégis fogta,
r>Otthon kukába dobta.
r>
r>(leoninus)
r>Hazaértünk, mint ázott ürgék, esősen megesett… nem volt fék!
r>Lerohantuk a fürdőt, én a hátát moshattam, mint ingerlőt.
r>Kinéztem az ablakon, esés már nem volt -száradó- balkonon...
r>Fönt a vészterhesek erősen múltak, miután megtréfáltak!
r>
r>(sedoka)
r>Cipőnk elázott.
r>Mindenünk csupa sáros,
r>Mostam őt... bűvös páros.
r>
r>Álltam csendesen.
r>A párás üveg mögött,
r>Lám, felhő elköltözött.
r>
r>Vecsés, 2019. február 21. – Siófok, 2025. július 3. -Kustra Ferenc József- írtuk: kétszerzősnek, szívünk taváról, alloiostrofikus verses formában. Szerző-, és poétatársam Gránicz Éva közremű-ködésével.
r>

Értékelés 

