Borús éjjel szeplőtlen ég,r>Lopva oson a sötétség.r>Riogatnak titkos árnyak,r>Üres csendbe neszt dobálnak.r>r>Avar roppan, pára csöppen,r>Fekete szárny gyorsan röppen.r>Ágak között szurran a szél,r>Koppanva hull tépett levél.r>r>Ösztön résen penge élen,r>Tág pupilla vakon éber.r>Ismert ösvény láthatatlan,r>Eltakarja ködös paplan.r>r>A feszültség magasra hág,r>Elvarázsolt a valóság.r>Bagoly vijjog lidércesen,r>Lüktet a vér zsigerekben.r>r>Relytéjesen súg az erdő,r>Bokrok alatt félelem nő.r>A bátor is meg-megtorpan,r>Fülel, figyel alaposan.r>r>Szurkos lepel szinte tapad,r>Az ijedtség hozzáragad.r>Fantázia szörnye fújtat,r>Az inakba bele bújhat.r>r>Borzongató kormos éjjel,r>Tappancsával nagyot lépdel.r>Pattog az ág ahogy halad,r>Hajnalig még itt is marad.r>r>Belesüpped lápos tájba,r>Ott lesz majd a nyoszolyája.r>Mikor a nap reggel felkel,r>Sötét mumus el is nyergel.
Hanyatt esett napr>Arca dühében izzik,r>Kivörösödött.r>r>Ablakhoz tapadtr>Rozsdás levelek könnye,r>Elmúlást sirat.r>r>Méltóság fájar>Tócsának vizébe lép,r>őszi alkonyon.r>r>Suttogó ester>Fekete árnyék oson,r>Felhő-vonulás.r>r>Csillag szemű égr>Őrzi lucskos föld álmát...r>Éjjeli műszak.r>r>Lassan jár a Hold,r>Vigyázó tekintettel...r>Föld felügyel-ő!
Víz tükrében galagonya, s csipkebokor tüze ég,r>Mélyen ível a folyóra korhadozó öreg stég.r>Búcsút int a forró nyárnak, mindkettőnek közelg vég,r>Emléküket megőrzi majd Földnek lelke és az ég.r>Rendre forog az időnek láthatatlan kereke,r>Minden évszak büszke lehet, meg a maga szerepe.r>r>Ősz köszönt ránk nektár ízzel, tarkaságok serege,r>Színkavalkád közepette lehull a fák levele.r>Rázza a szél a friss paplant, elteríti szerteszét,r>Narancsos-nyár imádkozza morcos ősznek kegyelmét.r>Vénasszonyok huncutkodnak, a hőst musttal itatják,r>Megrészegült izzó szemmel nap sugarát kicsalják.r>r>Bekerül biz a sok termény, mire az ősz elgurul,r>Minden szorgos magyarokra letekint az ős turul.r>Oly mesés itt a természet, nincs is hozzá fogható,r>Összes évszak kíméletes, kellemesnek mondható.r>Rege szarvas csoda táját ölelik a Kárpátok,r>Megvédik zord éghajlattól, ősi földet áldjátok.
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(3 soros zárttükrös)
r>A félrenézés nem old meg semmilyen gondot!
r>Azzal elhatárolódsz, halmozod a mocskot…
r>A félrenézés nem old meg semmilyen gondot!
r>
r>(6 sorosban)
r>A pletyka vonalán kerítőket kerüld, ha jót akarsz,
r>Mert a pletyka maga a mocskolódás. Nem szükségeled…
r>A pletykázók nem tisztelnek, Te azért tekintélyt akarsz?
r>Nincs,
r>Mert a lényege, ha kipécéztek, jól kitolnak veled.
r>
r>Ne nyújts alkalmat, ha tudod, ésszel, hogy mikor, mit akarsz.
r>
r>(Senrjon)
r>Rájöttél, hogy becsaptak?
r>Neked is hazudtak! Te légy bölcs…
r>Ne magyarázkodj!
r>
r>Vecsés, 2018. december 14. – Kustra Ferenc József
r>
Hangulattalan poéta-történet
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
r>Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon...
r>A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba,
r>És papírra vetni, egy fölséges, verses mondanivalóba…
r>Meg kellene örvendeztetni a kedves olvasókat,
r>De, most nem találom a megfelelő gondolatokat.
r>*
r>
r>(Senrjú)
r>Gondolathiány
r>Ami fájdalmat okoz.
r>Sok, más probléma…
r>*
r>Bajok sarcolják
r>Az elmémet, folytában.
r>Lecövekeltem.
r>*
r>Poéta is csak
r>Emberből van, ha igaz!
r>Összeszedettség.
r>*
r>Nem lehet sorson
r>Túllépni, az, az élet.
r>Kire, mi róva…
r>*
r>És kikapcsolni?
r>Ki mondja, képmutató!
r>Nem övé… való!
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Mese nincsen, valahogy összeszedem magamat,
r>Megyek és idehozom az írólapokat.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Hú-hú… de jó, beugrott az első értelmes gondolatom.
r>Egyből minden jobb, rögtön terjed bennem a jó hangulatom.
r>Az új versem címe: „A csend sorai”, ezt akkor megírom…
r>
r>Vecsés, 2018. július 9. – Kustra Ferenc József
r>