Idő 
Értékelés 
Értékelés Gomolyog felhőkkel a hajnali pára,r>bújik a hegycsúcs, mint puha paplanába.r>Lebbenti, űzi szél, nem kell még rejtőzni,r>hisz csak most kezdődik, s jó itt elidőzni.r>Szárít őszi vigasz, mert csupa könny a zöld,r>bús melankóliára napszíneket ölt.r>Vöröses árnyalat élekre, fonákra,r>mind egy emlékezés a nyár mosolyára.
Kopasz ágon őszapó ül,r>zajonganak cinegék.r>Tudják, az ősz menni készül,r>búcsúztatják zöldikék.r>r>Mátyásszajkó rikoltozik,r>ül az ágon, mint egy csősz.r>Kopasz ágon tollászkodik,r>figyeli egy szelíd őz.r>r>Van lakoma a fa alatt,r>lehullott a sok dió,r>ami széttört, kettéhasadt,r>madár vendég fogadó.
Van, hogy az őszidő is lejár, neki is biz? véges az ideje,r>A szép színes világnak -avar véggel- is eljön egyszer a vége!r>Az ősz is lejár, neki is véges ideje, biz? szabott a léte!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos is... szűkölő, redőny-ködfátyol,r>Ha látni akarunk, sohasem engedi, éppen bűvölő a fátyol.r>Bandukol már és pont erre a tél, az ember érzi a csontjaiban,r>Nem rossz majd a tél sem, (Juj, a nagy hideg!) de csak hógolyózás csatában.r>r>Van olyan kellemetlen, nedves-nyirkos nem átlátszó ködfátyol,r>Ha látni akarunk, soha nem engedi, akkor terül fátyol.r>Süvítő szél még leveri a zizzenő, maradék levélcsapatokat,r>Erdő meg tudja, hogy itt marad kopaszon, elejt fárasztott sóhajokat!r>r>Van munkája bőven az ősznek, most erdőkben, még kertekben, fasorokkal,r>Ha meg a tél ideér, átveszi a melót, és zenél a jégcsapokkal.r>Lesz akkor nemulass, nekünk is természetnek is, jéghideg holnapokkal!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos őszidő de, neki is véges az ideje,r>Csinálja is, meg tudjuk is, hogy élvezkedik, ha a vastag ködfátyla kiterítve!r>Tudjuk, hogy becsületes a lelkem, mert színesre zsugorit majd' mindent, ami még zöld,r>De majd a fránya tél... néha ő is előveszi -csak hogy ne lássunk- azt ami a köd!r>r>Vecsés, 2013. október 30. ? Kustra Ferenc
Keringőjét falevélnek r>kíséri a napsugár.r>Nevetésre elcseréllek,r>gyermekmosoly mindig nyár!r>r>Elkapni a táncolókat,r>csókot is kap egynéhány.r>Simul a szél pírt cirógat,r>megpihen a szemhéján.r>r>Nevet a nap, mint a gyerek,r>vidám lesz az egész táj,r>kacagnak a tarka színek,r>ősz van itt, és mégis nyár.
Szín-kavalkádok, minden irányban máskéntr>Láttatják, hogy ősz színei, hogy változnak.r>A színek változásai mindenütt kissé máskéntr>Mutatják meg, hogy a fű, a növények, hogy változnak!r>r>(Senrjú)r>Színes ősz zizzen,r>Ahogy avarban lépek!r>Halkan recsegés.r>*r>Köd hull színekre,r>De színek nem bújnának?r>Köd, könyörtelen.r>*r>Síró, szitálór>Köd? még ő a magányos.r>Színek, párában!r>*r>r>Ködtől alig látható hajnalok,r>Színek eltűnve? bújt völgyhajlatok.r>Ősznek a csöndje is nézgélve, halk ködpárában hallgat,r>Látszik, hogy nem sikerül neki, de kínlódva farolgat.r>r>(Haiku)r>Köd sötét árnya,r>Árnyékmentességet fest.r>Láthatatlanság.r> *r>Szürkület, egetr>Nagyon ural, hajnalban.r>Kis ködszitálás.r> *r>Tejfölös fátyolr>Fehér bársonyként terül?r>Horizont elbújt!r> r>Vecsés, 2019. szeptember 13. Kustra Ferenc ? íródott a láthatóról?
