Idő 
Értékelés 
Értékelés Van, hogy az őszidő is lejár, neki is biz? véges az ideje,r>A szép színes világnak -avar véggel- is eljön egyszer a vége!r>Az ősz is lejár, neki is véges ideje, biz? szabott a léte!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos is... szűkölő, redőny-ködfátyol,r>Ha látni akarunk, sohasem engedi, éppen bűvölő a fátyol.r>Bandukol már és pont erre a tél, az ember érzi a csontjaiban,r>Nem rossz majd a tél sem, (Juj, a nagy hideg!) de csak hógolyózás csatában.r>r>Van olyan kellemetlen, nedves-nyirkos nem átlátszó ködfátyol,r>Ha látni akarunk, soha nem engedi, akkor terül fátyol.r>Süvítő szél még leveri a zizzenő, maradék levélcsapatokat,r>Erdő meg tudja, hogy itt marad kopaszon, elejt fárasztott sóhajokat!r>r>Van munkája bőven az ősznek, most erdőkben, még kertekben, fasorokkal,r>Ha meg a tél ideér, átveszi a melót, és zenél a jégcsapokkal.r>Lesz akkor nemulass, nekünk is természetnek is, jéghideg holnapokkal!r>r>Van ez a hol kellemetlen, hol nyirkos őszidő de, neki is véges az ideje,r>Csinálja is, meg tudjuk is, hogy élvezkedik, ha a vastag ködfátyla kiterítve!r>Tudjuk, hogy becsületes a lelkem, mert színesre zsugorit majd' mindent, ami még zöld,r>De majd a fránya tél... néha ő is előveszi -csak hogy ne lássunk- azt ami a köd!r>r>Vecsés, 2013. október 30. ? Kustra Ferenc
Keringőjét falevélnek r>kíséri a napsugár.r>Nevetésre elcseréllek,r>gyermekmosoly mindig nyár!r>r>Elkapni a táncolókat,r>csókot is kap egynéhány.r>Simul a szél pírt cirógat,r>megpihen a szemhéján.r>r>Nevet a nap, mint a gyerek,r>vidám lesz az egész táj,r>kacagnak a tarka színek,r>ősz van itt, és mégis nyár.
Szín-kavalkádok, minden irányban máskéntr>Láttatják, hogy ősz színei, hogy változnak.r>A színek változásai mindenütt kissé máskéntr>Mutatják meg, hogy a fű, a növények, hogy változnak!r>r>(Senrjú)r>Színes ősz zizzen,r>Ahogy avarban lépek!r>Halkan recsegés.r>*r>Köd hull színekre,r>De színek nem bújnának?r>Köd, könyörtelen.r>*r>Síró, szitálór>Köd? még ő a magányos.r>Színek, párában!r>*r>r>Ködtől alig látható hajnalok,r>Színek eltűnve? bújt völgyhajlatok.r>Ősznek a csöndje is nézgélve, halk ködpárában hallgat,r>Látszik, hogy nem sikerül neki, de kínlódva farolgat.r>r>(Haiku)r>Köd sötét árnya,r>Árnyékmentességet fest.r>Láthatatlanság.r> *r>Szürkület, egetr>Nagyon ural, hajnalban.r>Kis ködszitálás.r> *r>Tejfölös fátyolr>Fehér bársonyként terül?r>Horizont elbújt!r> r>Vecsés, 2019. szeptember 13. Kustra Ferenc ? íródott a láthatóról?
(Septolet csokor)r>Távolban hegyek,r>Itt minek legyek?r>r>Ormok háta,r>Rajta: párar>Kabátja.r>Fúj, esik,r>Kalpagod leesik.r>*r>r>Napfény sugarak,r>Levegőben maradnak!r>r>Sáros pocsolyában,r>Nem melegít párban?r>Már áttetsző világ,r>Kapzsiság,r>Napvirág.r>*r>r>Elindulnál nyár után?r>Fújja esőt,r>A hidegedőt.r>r>Érzed a hűlést,r>Meleg eltűnést?r>Megtűrést!r>Béketűrést?r>*r>r>Őszi vihar éllel?r>Dobál levelekkel,r>Kiegészítő cserepekkel!r>r>Kisöpörte nyarat,r>Köddel fedte hegyhátat,r>Vágyat,r>Alkalmakat...r>*r>r>(3 soros-zárttükrös duó)r>Vágynék én meleg, selyem-sima nyári csendre,r>Ez kéne nekem, juj de vágyok epekedve?r>Vágynék én meleg, selyem-sima nyári csendre.r>r>Jó lenne, ha az ormok még visszavernék a fényt,r>Mert akkor nem látnánk itt az őszt, a kemény legényt?r>Jó lenne, ha az ormok még visszavernék a fényt.r>r>(Senrjú csokor)r>Fátyolos felhők,r>Meg is hozzák az esőt!r>Pára araszol.r>*r>Világ majd bujdos?r>Naptündöklés a ködben?r>Hegyhát is bújik.r>*r>Pocsolyák sokatr>Élvezkednek majd velünk.r>Cipőnk beázik?r>*r>r>Vettem egy új, drága ernyőt a vágyó asszonynak és elindult!r>Estére rettenetes volt az őszi szél, nagyon nekiindult!r>Mikor belépett, folyt a kabátjáról a víz,r>És láttam rajta, nem volt ez mulatság, mint TV kvíz?r>Induláskor glédába rakta a hajszálait,r>Most meg vizesen tapadva fedték vonásait.r>Arcán folyós-lefelé még a szemfestéke is,r>Nőm, hasonlított ázott madárijesztőre is?r>r>(HIAfo csokor)r>Szereti cserepet.r>Ez már nyártemetőr>Időszak, neszezése dühöng.r>*r>Vadludak serege.r>Fehér reggeleketr>Lehet már várni... hamarosan!r>*r>Gólya híja többit?r>Kiürültek fészkek,r>De az újbor, már nagyon készül!r>r>Vecsés, 2016. május 16. ? 2020. július 30. - Kustra Ferenc ? íródott: Alloiostrofikus versformában
A Nagy Háborúbanr>r>Thélis kapitány temetésén, mind ott voltak, körülvették a sírt,r>És a kemény lég-harcosoknak a szeme kivétel nélkül? kisírt.r>Amikor a szertartásnak vége volt, a repülőtérre mentek,r>Mert Herbillon zászlós és Maury hadnagy felderítő páros lettek?r>r>Jeges tűk nagyon szurkálták a zászlós félig fagyott ujjait.r>Bár próbálta összedörzsölni, csak, hogy csökkentse fájdalmait.r>Ellenséges terület felett voltak, és hogy csökkentsék a kockázatot,r>Hatezer méterben állapították meg a repülési magasságot.r>r>Viszont látta, az ismerős tájakat, a száznyolcas magaslatot,r>Azt ahol most az ellenség letáborozott, a rozsnyi fennsíkot.r>Ebből a magasságból nézve a föld vonalai alig mozdultak,r>A teljes sebességgel haladó gépben ők is csak alig mozogtak?r>r>Föntről a föld vékonyas, szürke szálakkal, országutakkal,r>Hol vékonyabb, hol kiszélesedő szálakkal, a folyókkalr>Volt kihímezve, mint valami direkt csodálni valókkal.r>r>Herbillon megfigyelő időnként felemelkedett az ülésből,r>Mert el is zsibbadt, de inkább csak megszokásból, mint meggyőződésből.r>A kábultság, olyan közönyőssé tette?r>A veszély gondolata meg elkerülte.r>r>Látott alant egy léggömböt. Maury egyszer csak hátrafordította a fejét,r>Ő gyors mozdulattal, a léggömb felé mutatott. Látta pilóta igenjét.r>r>A pilóta tartósan nézett lefele? ő is arra nézett,r>És meglátta, hogy a mélyből több folt nagyon gyorsan emelkedett?r>Olyan érzés uralta el, hogy egy vad darázsraj közeledett.r>r>Ezek a foltok, amelyek néha, csak felvillantak tükörként,r>Az acél tükröződése volt, a napfény rájuk vetültjeként.r>Nagyon úgy tűnt, egy német őrjárat várakozott rájuk.r>Összesen öt gép volt, ezzel jó is volt a számarányuk.r>r>A zászlós megtanulta a távolságokat felbecsülnir>És látta, tudta, hogy az ellenség el fogja őket érnir>Kivéve, ha ilyen magasságig nem tudnak felrepülni?r>r>Maury megkísérelt a légbe, még magasabbra fúródni,r>De a motor kihagyott, gép engedetlen mozdulatair>Megértették velük, itt nem lehet fölfelé menekülni?r>r>Közben a barna foltok folyvást-nagyon növekedtek,r>Igyekeztek és a légtérben magasságot nyertek.r>Jean látta a kurta szárnyakat, tömzsi profiljukat,r>És megértette, már repülik az újabb típusokat?r>r>Készenlétbe helyezte a géppuskáját,r>Precízen lesüllyesztette páncéltornyát,r>Közben tüdeje fájt, erőltette magát.r>r>A pilóta, aztán lejtette a gépet nagyon hamar,r>Ami a sűrűbb levegőben úgy zúgott, mint a vihar?r>Azt érezte a hideg majd' lefagyasztotta a kezeit,r>A zuhanás áramlata gátolta a lélegzeteit.r>r>A németek bíborvörös golyóir>Repülőjük oly' ad ugrálásai,r>A német gépek szédítő táncai?r>Közben, már felébredtek reményei?r>r>Hirtelen ?részegesen? csodálkozó örömöt érzett,r>Mert Maury a zuhanásban nem törte össze a gépet,r>Sőt túlhaladtak, az ellenséges vonalakon,r>Szerencse-palást beterítette őket, vakon.r>Nyugalom, azonban sosem tart hosszú ideig.r>Béke sohasem tart, csak nagyon rövid ideig?r>r>Három fekete-keresztes monoplán közeledett feléjük,r>Szembe, francia oldal felől jövet, szinte jöttek eléjük.r>Az öt harci gép hátulról is támadott? csak jöttek beléjük?r>r>Az ellenségtől nyüzsgő űr, Jeant elkápráztatta,r>Mert ez volt a kétágú rettenetes fogó? csapda.r>Látta, tudta, hogy ebből kimenekülni, csak vágya?r>r>Maury megkísérelt rést találni a repülő-falakon,r>Melyek gyors, töredezett mozdulattal voltak a nyakukon.r>Maury bármerre igyekezett, fordult, furakodott,r>Az ellenség rögtöni mozdulattal, parírozott.r>Minthogy ebben a szempillantásban újabb gép került éppen eléje,r>Egyetlen rántással ráirányította a gépét, hogy megy beléje?r>r>De ám,mégis? A kormánykerék vad lökése megreccsentette a gépet?r>Maury látta a pilótát, aki kormányt elengedve várta a véget?r>A sűrű levegő, elsuhantatta egymás mellett... két repülőgépet?r>r>Közben már a Marne folyó fölé értek,r>Melynek a túloldalán? megmenekültek.r>r>De a pilóta egy pillanatig habozott, gépét merre irányítsa,r>És ekkor legott, váratlan, erős fájdalom harapott az oldalába.r>Szívében most támadt fel a mentő életérzés... érezte csodálkozva.r>r>Fáradt volt már, remegő ajkaiba harapott, hogy legyőzze a gyengeségét,r>Hidegtől nagyon merev kézzel, görcsösen fogta emeltyűt, és levitte gépét?r>Ez az erő jelentette a halálküzdelem pillanataiban a létét.r>r>A landolás után, gép már a kemény, füves földön gurult,r>Hogy elkiáltsa őrjöngő örömét, Jean felé fordult.r>A hátsó kabinban a széllökések, egy élettelen fejet táncoltattak,r>Melynek a bal halántékából, a vöröses-rózsaszínes habok bugyogtak.r>r>A zászlósnak is kijárt? szép sírhely kellett.r>Ott nyugszik örökre? kapitánya mellett.r>r>-VÉGE-r>r>Vecsés, 2015. augusztus 19. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
