A Nagy Háborúbanr>r>A repülősök a köd ellenére, parancsot kaptak felderítésre?r>A zászlós, könyörögve nézett a kapitányra, de nem ment bevetésre.r>Most Thélis még nem tartotta alkalmasnak ilyen időben repülésre.r>r>Bevetésen, Neuville volt a pilóta, Berthier meg a társa.r>A pilóta két éve volt már a repülő osztag oszlopos tagja.r>Bevetések előtt izgatott volt, mint szülésnél a bába,r>De soha sem közelítette meg a halál gondolata.r>r>A német lövészárkok fölé értek, a köd és a föld között,r>Egy sötétes, folyosó-szerű nyilasban, az ellenség fölött.r>A gép, teljes sebességgel, csak belevetette magát,r>Német gyalogosok csak nézték a távolodó farkát.r>Olyan közel voltak a földhöz, hogy látták a lövészárkok belsejét,r>És teljesen ki lehetett venni az árok-mellvédek reliefjét.r>r>Legfeljebb tizenöt méter, gondolta Neuville, összeszorított foggal,r>Bizonyára lőnek is ránk, meg talán ordítanak nekünk, teli torokkal.r>A gyakorlott pilóta keze, azonban erősen fogta a kormányt,r>A gép így határozottan tört előre, keverve a köd-állományt.r>r>A pilóta még nem félt ajkát bevonta... köd ízetlen nedvessége,r>Az ellenzőt is belepte a köd, vastag, harmatszerű sűrűsége.r>A szél dühödten korbácsolta szabadon hagyott homlokát,r>A gép meg maga előtt, csak hajtotta-tolta a köd falát.r>r>Neuville, előkelő származása okán, nem akart lövészárokba menni,r>Így ajánlották, bár nagyon veszélyes, de ha tetszik, próbáljon meg pilóta lenni.r>Küzdelem tombolt az akaratereje és gyávasága között... Nem látta senki?r>r>Ujjaival görcsösen markolta a magassági kormányt,r>És a lövészárkok rendszere fölött, tartotta az iránytr>Ahogy közeledtek a célhelyhez, a köd csak erősödött,r>És csak alig látszott a lövészárkok rajza a föld fölött...r>r>Berthier is izgult, egészen másért, bár már ő is két éve szolgált,r>Félt, mint mindig, ha úgy vélte, hogy nem tudja ellátni a szolgálatát.r>r>Végigrepülték a frontot, Soissons és Reims között,r>De végül is nem láttak semmi jelentőst sem, köd mögött.r>Így Berthier az ujjával, hazafelé irányt bökött.r>r>A repülőtéren Thélis kapitány, fel és alá járkált hosszan,r>Jean zászlós is ott várta a gépet, izgultak... egyre csak jobban.r>A Veste felől, a ködvattától tompítva, mormogás hallatszott,r>De a zászlós nem tudtam megkülönböztetni, szél fújt, vagy mást hallott.r>r>A kétfedelű, hirtelen vált ki, megjelent a ködből,r>Neuville mesterien tette le a széles ívből.r>A hangárhoz gurult, a pilóta a kabinjából kiszállt.r>Berthier meg mozdulatlanul ült tovább, semmit sem csinált.r>r>A kapitány odament, megrázta, de a keze leesett?r>Berthier egyenruhája a bal válla alatt volt tépett?r>Rögtön kórházba bevitték, de útközben már nem lélegzett?r>r>Neuville nem tudta megmondani, rájuk lőttek-e,r>A motor és a szélzúgásba, ő nem hallott semmit se?r>r>Vecsés, 2015. július 27. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
A Nagy Háborúbanr>r>Első világháborús kétfedelűek nem voltak gyorsakr>És csak alig hatezer méter magasságban csúcsosodtak?.r>r>Az aviatikusok, akkoriban inkább felderítésre repültek,r>Persze volt náluk egy rögzített földi géppuska, meg fényképező gépek.r>A gépen pilóta, maga a kapitány lett,r>Ő volt a tábor parancsnoka, kinevezett.r>Hátul ült a zászlós, aki csak tegnap érkezett a táborba,r>Miután az aviatikus iskolát, ügyesen kijárta.r>r>Ahogy úsztak a légben a német állások felé, hogy ne mondjanak panaszt,r>A kapitány visszafordult és mutatta, az ujjával, húzza meg a ravaszt.r>A zászlós megértette, hogy most ki kell próbálni a fegyvert.r>Lőtt egy hosszú sorozatot, így próbálta ki a gépfegyvert.r>r>Lenézett a tiszta légben, le a földre, de nem tudta, hol vannak,r>Pedig iskolában tanulta, eleget tett a feladatoknak.r>Elővette a térképet, lázasan kereste, a tájékozódási pontot,r>Ekkor a homloka köré, a koszorúba kötött büszkeségen, gyorsan bontott.r>r>A fülke ellenzője mögé lehajtotta a fejét, hogy a szélben lássa a térképet,r>Aztán nagy nehezen felismerte a táj, váltakozó körvonalait és fellélegzett.r>Az országutak, mint frissen mázolt, gyönyörű pántok kígyóztak mezőkön és erdőben,r>Aztán felismerte a száznyolcas magaslatot, és úgy érezte, bent vannak a révben.r>r>Közben a tágas és kopár tét körülöttük maradt, de a fiatal fiú úgy érezte,r>Most nagyon boldog, ezt vágyta, és a látóhatárt elborító alkonyat csendjét élvezte.r>A föld is lassan rózsaszínűvé vált, a lövészárkok, halálos, kék patakként folydogáltak.r>A reims-i katedrális és az őt körülvevő házak népei még egyszer megcsillantak?r>Az volt az érzése, mintha a kis, törékeny repülőgép csak állna a levegőben,r>És együttesen, elmerengve néznék a nap haldoklását...sötétedő, lázas légben.r>r>A zászlós arra riadt fel, hogy egy elfojtott, szétoszló zaj csapja meg a fülét,r>És lenézve látta, a gép alatt puhán himbálódzó füstgolyó közelségét.r>A zászlós nem ijedt meg, még csak ez volt az első bevetése,r>Minden tetszett neki, a gránátfüst meg, mint virág ékessége?r>r>A kapitány tudta, hogy ebben a magasságban lelőhetik és már sötétedett.r>A gépet így hazafelé fordította, a zászlós készített már felvételeket.r>r>Az est, sötétedő kék hamuja, mint fénylő por lepte be a földet.r>Az est hűvösségében lassan el is érték messzi repülőteret.r>A zászlós túl volt egy bevetésen, az elsőn és lőtte a légteret?r>r>Vecsés, 2015. július 18. ? Kustra Ferenc - Joseph Kessel: ?A repülőtiszt? c. regénye ihletésével írtam.
A témát, haikuban és apevában dolgozta föl a szerzőpáros?r>r>Öröm ködfátyolr>Ereszkedik a szemre!r>Halálos ágyon.r>r>Búsr>Örömr>Életem.r>A nászágyamr>Langyos koporsó.r>*r>A sárban, porbanr>Élni! Még retkes ól sincs.r>Ó, édes otthon?r>r>Mily?r>Melegr>Családir>Lak. Egyedül,r>Fagyos híd alatt.r>*r>Remény, csak beles?r>Itt nem lesz honfoglalás!r>Nincsen már fényem?r>r>Gyérr>Reményr>Csillan. Nemr>Adom hazám!r>Harc? Elfáradtam...r>*r>Bátor szívemben,r>Halkan dúdol, gyávaság.r>Az erősebb győz!r>r>Lép,r>Gyávar>Bátorság,r>Hajtja. Párbajr>Üres fegyverrel.r>*r>Borúra derű,r>A léleknek nyugalom.r>Vita, nem csitul.r>r>Jór>reggelt!r>Száll pofon.r>Könnyes szemmelr>Nevetve lelép...r>r>*r>Esti mindenségr>Boldogságot sugároz.r>Nagy veszekedés!r>r>Szó,r>Szót vált,r>Derűt szít.r>Egy-két pofon,r>Családi idill...r>*r>Arcsimogatór>A viharos széltömeg.r>Kalapot sodor.r>r>Milyr>Kellem,r>Hátba döf,r>Majdhogy főllök,r>Kisded szélvihar.r>*r>Új iskolaév.r>Gyerek ezt nem szereti.r>Menni de, muszáj.r>r>Har>Muszájr>Nem nehéz.r>Öröm lesz ar>Sok-sok csínytevés.r>*r>Csendben hallgatnir>A jó és a halk zenét.r>Diszkó dübörög.r>r>Létr>Pihen,r>Csendrobajr>Hallik. Csendben,r>Zúzza vágy szívem.r>*r>Holnap? Utána?r>Akkor is kell még élnir>Ma, biztos kéne?r>r>Mitr>Számít,r>Hogy halottr>Vagy. Legyen mégr>Sok szülinapod!r>*r>Lelket roncsoljar>Utolsó reményvesztés.r>Őrült kacajok.r>r>Egyr>Pohárr>Méreg, oldr>Lelki harcot.r>Hisztis röhögés.r>*r>Lélekben, csendben,r>Utolsó reményvesztés.r>Hangos kacagás?r>r>Csendr>Honolr>Lelkemben,r>Mérget iszom,r>Jó lét! Ha ha ha!!!r>r>Vecsés, 2017. augusztus 15. ? Szabadka, 2017. augusztus 20. ? Kustra Ferenc ? Íródott: oximoronban. A haikukat én írtam, alá az apeva csokrot, szerző és poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A csokor címe: ,,Gyönyörű élet? meghalni jobb!??
Az élet nehézségeiről, a családról, TANQ- ban írt a szerzőpáros?r>r>Hóesésben mulatr>A család apraja, nagyja?r>Újabb születésnap.r>Tél volt, esett és havazott,r>Ő tartott, születésnapot.r> *r>Legény, ismeretlen,r>De udvarias, jó táncos.r>Kapcsolat indulhat?r>Akkor még nem is ismertem,r>Táncra kért és beszélt velem.r>*r>Kapcsolat elmélyült,r>Szív, nagyon hallatta hangját.r>Közös, időtöltés.r>Így kezdődött a szerelem,r>Együtt, nap, mint nap szüntelen.r> *r>Egész jól alakult,r>Tudták, hogy egy egész? két fél.r>Felek, egybeforrtak.r>Más a vége nem lehetett,r>Végül házasság köttetett.r>*r>A szív és a lélekr>Is egybevágyott! Úgy is lett!r>Életkötelék, kész!r>Örök fogadalmat tettünk,r>Igaz szerelembe hittünk.r> *r>Élettavasz bimbór>Kirügyezett, virággá lett!r>Kezdő, szaporodás!r>Évfordulóra ajándék,r>Egy kislány, az már nem játék.r>*r>Gyermek nevelése,r>Nagy feladat, sőt életcél.r>Szépen cseperedett.r>Szeretettel elhalmoztuk,r>Az időt rá nem sajnáltuk.r> *r>Nehézségek folytonr>Előkerülnek! Problémák?r>Hit és a bizalom!r>Nem volt túl pompás életünk,r>Viszont a hit megvolt bennünk.r>*r>Újabb rügyfakadás?r>Nő a második szirom is!r>Már dupla boldogság.r>Hét év után, jött a hatvány,r>Született még egy kicsi lány.r> *r>Mélyült együttérzésr>Segítette a napokat.r>Hit, béke, szeretet.r>Szeretet, boldogság s béke,r>Volt minden napnak a vége.r>*r>Néha, leesett egyr>Tányér és csúnyán összetört?r>Reccsenés hang? elmúlt.r>Szóváltás is előfordult,r>De a tisztelet nem csorbult.r> *r>Virágkezdeménybőlr>Nagyszerű, két virágszál lett!r>Boldogság, mosolyog.r>A két lány felcseperedett,r>Büszkeségünk, növekedett.r>*r>Virágszál felnőtt már.r>Jelezte, rügyet fakadna?r>Új cserépbe vágyott.r>Idősebb lányunk meglepett,r>Mert esküvőt rebesgetett.r>*r>Új cserép elkészült,r>Átköltözés-munka indult.r>Családi intézés.r>Készen állt a menyegzőre,r>Apjával ment esküvőre.r>*r>Időjárás, másul?r>Egyszer, mindennek vége van!r>Még békés létnek is.r>Béke s nyugalom, elvesztek,r>Szüleim lebetegedtek.r>*r>Változnak az időkr>És változnak a helyzetek.r>Nagy átvariálás!r>Hozzánk költöztek mindketten,r>Így könnyebben segíthettem.r>*r>Már minden feléled,r>Új reményben, új az öröm.r>Gólya már kelepel.r>Gólyahírt hozott a vejünk,r>Jókedvtől tágra nyílt szemünk.r>*r>Azúrkék odaföntr>A kék ég! Madárcsicsergés?r>Rügyek, pattanóak.r>Mindannyiunk örömére,r>Ami nőt ötszörösére.r>*r>A papuska gólyar>Fönt kelepel a kéményen.r>Új híreket ad le.r>Fiú unokánk született,r>Kapott is sok szeretetet.r> *r>Gólyapár már megjött,r>Régi fészkét felújítja.r>Újulás a kezdet.r>Apja, anyja szeme fénye,r>A mi szívünk tüneménye.r>*r>Idő, lassan elment,r>Változás kitört, mint vihar?r>Nem minden új, jó is?r>Mint perc, hat év tovasuhant,r>Egy pillanat...sorsfordulat.r> *r>Baj, csak úgy történik!r>Segítségkérés folyamat.r>Rikoltó sziréna.r>A mentőkocsi vijjogott...r>Orvos tudomány megbukott.r>*r>A csendet megtörőr>Villámlás, a réten lecsap.r>Egy kiégett fűfolt?r>Mint villám a derűs égből,r>Csapás hullott rám az égből.r> *r>A napfénynek tánca,r>Tó tükrén? megszűnt csillogni!r>Felhő, szomorún sír?r>Szívem párját elvesztettem,r>Gyászba borult az életem.r>r>Szabadka, 2017. április 13. - Jurisin (Szőke) Margit --- Vecsés, 2017. április 22. - A vers, az én önéletrajzi írásom! A HIAQ -kat elé, szerző- és poétatársam Kustra Ferenc írta.
(Bokorrím)r>Egyszer majd, én is átélem a halál titkát?r>Ember, mikor elfoglalja az örök sírját.r>Be is fogom lakni, mint egy medve a vackát.r>r> Ar>Halálr>Értem isr>Eljön egyszer.r>Megfejtem titkát...?r>*r>r>(3 soros-zárttükrős)r>Bizony van, hogy fránya halál a legszebb,r>Ha körülmény lehető legelegebb?r>Bizony van, hogy fránya halál a legszebb.r>r>Ar>Halálr>Megváltó,r>Ha az életr>Már élhetetlen.r>*r>r>(10 szavas)r>Halál van, hogy szenvedés, a kínok kínja!r>Kinek ily? sorsa?r>r>Vanr>Kinekr>Kivárnir>Kín a halált.r>Kinek mi sorsa...r>*r>r>Életemben mindig lánglelkű zápor verte a hátam,r>A bársony finom éjszaka, csendben kerülte a házam?r>Életemben a vágyam, vad vörös lánggal folyvást látszott,r>De a teljesületlenül üres ágyban, mállás látszott.r>r>Sokr>Vágyamr>Bennszorult.r>Átvirrasztott,r>Magányos éjben.r>*r>r>Életem, tüzesen forró életcsókkal soha nem lepett meg,r>Gyötrő vihara, folyvást tarolta létem, nem átmenetileg.r>r>Mitr>Vágytam,r>Híján volt.r>Létem silány,r>Csupasz virágszál. r>*r>r>(3 soros-zárttükrős)r>Ezüstös mosollyal kacsint, felhősödött hold matt-fényes udvara,r>Semmivé tűnik, ha felhő eltakarja, szép ezüstős alakja?r>Ezüstös mosollyal kacsint, felhősödött hold matt-fényes udvara,r>r>Vecsés, 2010. június 1. ? Szabadka, 2018. július 16. ?Kustra Ferenc ? Az alapokat én írtam, alájuk az apevákat, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe: ??Kinek mi a sorsa...??