Idő 
Értékelés 
Értékelés Felnőttek a gyermekeim… versben és európai stílusú haikuban.
r>
r>Van még itt egy hely?
r>Ünnepi murin lenni.
r>Cukrosnak süti?
r>*
r>Terítékem van?
r>Jó lesz a kutyával is!
r>Csak ott lehessek...
r>*
r>Nagy tripla ünnep,
r>Lesz, három külön torta?
r>Édesítővel?
r>*
r>Akár az ujjak közül kifolyó homok,
r>Az élet is lassan a múltba elcsorog.
r>Nyújtózkodik idő… mókuskerék forog…
r>
r>Volt, hogy idő múlásért, mormogtál az orrod alatt?
r>De aztán utadon a léted, eszed után haladt?
r>Hamar megbékültél magaddal… ami rossz, elszakadt?
r>
r>Már negyven vagy, itt az emlékezés vizit,
r>Csak úgy megy az idő, hozzád szólók kicsit,
r>Álljunk meg, eszméljünk, emlékezzünk picit.
r>
r>Érzed már a válladon az évek múló érzéseit?
r>Ugye azért volt, mitől széppé lettek múló éveid?
r>
r>Van már bizony, két oly' szép gyermeked
r>Őket Te ügyesen felneveled…
r>Jó, ha korlátaid letördeled…
r>
r>Regina lányod, még nem oly' régen… elmúlt tizennyolc éves
r>A kicsi Alexandra meg nemsokára lesz már két éves.
r>*
r>Van párod, együtt
r>Éltek, gyerekekkel is.
r>Mosolygó szemek
r>*
r>Te tanultál sokat, ruhaipari technikus lettél,
r>Szeretted csinálni, munkában rendesen elmerültél.
r>*
r>Folytasd csak tovább,
r>De néha, pihenni állj!
r>Ezt rótta rád, sors!
r>
r>Jó, ha szíved ütemre dobog
r>És jó, ha a szemed mosolyog.
r>Ez a kettő együtt... nagydolog.
r>
r>Légy boldog, kívánjuk, ez mit mindenki akar,
r>Bár az este alkonya, van, amikor takar…
r>De jön az új hajnal, derűt az arcodra varr!
r>
r>Igyekezz, jó, ha korlátaidat sorban letöröd,
r>Folyvást nézzél körbe, és talán segít látóköröd.
r>
r>Nagyjából az életed felénél jársz,
r>Kívánjuk, hogy teljesüljön, mit elvársz...
r>
r>Figyeld csak meg a rímek harsányló csengését…
r>Kérünk, vedd át gondolatok zúgó zengését.
r>Légy mindig boldog, igen-nagyon megelégedett,
r>A mi Istenünk még ennyit éltessen tégedet!
r>*
r>Legszebb korban vagy,
r>Örülök, gratulálok!
r>Isten éltesen!
r>
r>Vecsés, 2016. szeptember 2. – Kustra Ferenc
r>
Vágyódok szerelmesen… (Hívogató!)
r>
r>Folyvást eszemben jársz, Elvira!
r>Ez továbbélésem záloga.
r>Veled élnem? Döfi…
r>Üres élet? Krigli…
r>Felejthetetlen vagy Elvira.
r>
r>Kapcsolatunk felett borult ég,
r>Másnak tán’… nekem nem semmiség.
r>Erdőn-mezőn látlak,
r>Délibábként hívlak…
r>Bandukolok semmiben, ez vég.
r>
r>Bánatból van az életutam,
r>Épp’, hogy aludtam… csak vonzódtam…
r>Hiányzol mim bánat,
r>Ne döntsd életfámat.
r>Szerelmetes Drágám, Te vágyam…
r>
r>Vecsés, 2020. október 8. – Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor.
r>
Életbe hatolnék, de nincsen és nem volt trójai faló,
r>Ha lett volna, akkor én lettem volna az élethabzsoló…
r>Az élet, sokszor pont olyan, mint egy patkolatlan, sánta ló!
r>
r>A várakozás ott csap be, ahol a legtöbbet ígéri!
r>A remény meg addig hiteget, amíg a váró igényli!
r>Saját sorsának csalódottját, a balsorsa sem kíméli!
r>A szabadság hívője, folyton a szabadságot reméli…
r>
r>(3 soros-zártükrös)
r>Élet szórakozik, van, akit folyton csak gáncsol, mint egy rossz gyerek,
r>Ilyenem volt elég… már nem akarnám, hogy még ilyenek legyenek…
r>Élet szórakozik, van, akit folyton csak gáncsol, mint egy rossz gyerek.
r>
r>Vecsés, 2016. június 12. – Kustra Ferenc
r>
Kérdések…
r>
r>(Senrjon)
r>Kék madár - illúzió?
r>Boldogság van-e egyáltalán?
r>Mindenki rá vár?
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Ha
r>Nincs dicsőség,
r>Van betegség?
r>
r>Léleknek van-e lobogása,
r>Szárnyalása…
r>Miért nincs termőtalajom?
r>Létembe… vakoskodom?
r>*
r>
r>Kék madár,
r>Tán’
r>Haragszik már?
r>
r>Fölém sem száll,
r>Igaz, így nem ágál.
r>Jajgatás?
r>Siránkozás?
r>*
r>
r>Padlószint alatt,
r>Támasztom falat.
r>
r>Magam zártam padló alá?
r>Mennék… hová?
r>Keresném kék madarat.
r>Alkonyat
r>Háborgat?
r>*
r>
r>(Senrjonix)
r>Vaj’ csak múló pillanat?
r>Voltam boldog… leszek-e vala?
r>Kék madár, hol jársz?
r>Keresd boldogságod… Fogd kezét,
r>Bújj hozzá! Élvezd jelenlétét.
r>Boldogság minden ember álma,
r>Ha rád talál, vigyázz reája.
r>
r>Vecsés, 2019. április 24. – Szabadka, 2021. január 21. Kustra Ferenc – a Septolet csokrot én írtam, a Senrjon és a Senrjonix, Jurisin Sz. Margit munkája. A Senrjon továbbfejlesztés, Kustra Ferenc által. Szótagszám; 7-9-5 Rímképlet = x – Senrjonix szótagszám; 7-9-5-9-9 Rímképlet= xxxAA
r>Cím: Kék madár, avagy boldogság?
r>
(Septolet!)
r>Összetalálkoztunk,
r>Nem ocsúdtunk,
r>Végül csalódtunk…
r>
r>Bálint nap is hatott,
r>Szerelmünk virágzott.
r>Világlott,
r>Lassan elmúlott.
r>
r>(Senrjon)
r>Tán’ tévútra kerültünk
r>És megoldást, messze kerültünk.
r>Gyönyörű… múlott!
r>
r>(3 soros zárttükrös)
r>Mikor kezedet fogtam a szívem is beleremegett,
r>Sokszor biztosítottalak, hogy bírod a szerelmemet…
r>Mikor kezedet fogtam a szívem is beleremegett.
r>
r>Te voltál a közös cselekedet,
r>Én vagyok már nekünk emlékezet…
r>Te voltál a közös cselekedet.
r>
r>Pedig én emlékszem, hogy szép napokat éltünk meg,
r>Az a fránya sors ellenünk volt, nem könyörült meg.
r>Mikor szemedbe néztem lelkem szárnyalt élvezettel, sőt repdesett,
r>Ezt szerettem volna folyton átélni, de fránya, ilyt' nem engedett…
r>
r>Mosolyod még ma is az íriszemen táncol,
r>De már nem vagy, hanem mentél... már távol, máshol...
r>Eltávolodtál, szerelmünk igazságától.
r>
r>Pedig lehettem volna csak a Te poétád,
r>Versben írhattam volna meg neked tirádát.
r>A fránya úttalan útra kényszerített minket…
r>A fránya, végső magányba kényszerített minket!
r>
r>(3 soros zárttükrös)
r>Jön már a Bálint nap, de rád, már csak emlékezni tudok,
r>Szerelmünk elmúlt, rád szeretettel emlékezni fogok…
r>Jön már a Bálint nap, de rád, már csak emlékezni tudok.
r>*
r>(Senrjon)
r>Kapcsolat belém égett,
r>Szívembe örökre benne laksz!
r>Sorsom, ezt írta…
r>
r>Vecsés, 2019. február 8. – Kustra Ferenc – íródott Alloiostrofikus versformában.
r>
