Idő 
Értékelés 
Értékelés Ötszáz évvel később vagyunk…
r>
r>Jött a török, csak jött, mint áradat,
r>Fehér habbá hajszolták lovakat.
r>Szpáhik, akindzsik, a janicsárok,
r>Kezükben pajzsok és jatagánok.
r>
r>Országot foglalni nem hagyhatjuk,
r>Sereggel hadba szállt: király urunk.
r>Lovakat nyergelték, megitatták,
r>Egész nemességet hadba hívták.
r>
r>A véres kard eredménye az lett,
r>Mohácsnál véres, vesztett csata lett.
r>Széthúzott a magyar, nem ment oda,
r>Sereg másik része nem; nem, oda…
r>
r>Tizennégyben a főurak összefogtak, ez örömteli tény
r>Lenne... de, azért, hogy Dózsát leverjék, mi volt nekik kelevény..
r>Elit széthúzása megmaradt, ezen, Dózsa sem változtatott,
r>Magyarság tele van, olyan tényekkel, mi minket lejáratott.
r>
r>A főurak, elit acsarkodott,
r>A hatalomért csak viaskodott.
r>Egy része tűrte, többi ölését,
r>Nem akarta barát ölelését.
r>
r>Odaveszett jó királyunk, meghalt!
r>Az ország ez után szinte elhalt…
r>Patakba fulladt, mondták királyra,
r>Ám orvul meggyilkolták csatában?!
r>
r>Elit dőzsölt, de ország szétesett,
r>Senki nem figyelte magyar szívet.
r>Úr, ránk is mérte a büntetését!
r>In tolerálta uraink kedvét.
r>
r>Ország tönkrement, úgy van az óta?
r>Ország sors tán’ változott, az óta?
r>Vesztes ország lettünk, urak tették,
r>Magyarok identitást vesztették.
r>
r>Ötszáz éve honunkat vesztettük,
r>Akkor uraink alá rendeltük.
r>Nem török a hibás, élet ilyen,
r>Tudni kéne, igaz elit milyen.
r>
r>Itt a mi dolgaink, soha nem mentek úgy, ahogy kellett volna,
r>Itt mindenki többség akadályozásával volt elfoglalva?!
r>Vesztes csatánk van a történelmünkben jó bőven.
r>Mi erre tanítjuk a nebulókat... veszően?
r>
r>Mutassuk fel most is, mint akkor rég' véres kardot?
r>Átalakult a világ, csak arcodba kapsz karcot…
r>Új világban azzal törődj, hogy megments sok arcot!
r>
r>Nagy bévőn mostanság elregéltem néktök, ezen krónikában,
r>Szórjátok, mint magot, hírt, ha Ti nem valák restök meghallásban.
r>Tisztes, nemes embereknél és a köznép tudomást tudjanak,
r>Sarjaddzon a nagy hír, mint a vetés, hogy ne légyen, nem tudtanak…
r>A háznépnek dobold, hírdösd ki!
r>A famíliának kürtöld ki!
r>
r>Vecsés, 2014. május 12. – Kustra Ferenc József – íródott a történelmünkről...
r>
Közöny, irgalom,
r>Nem épp’ édestestvérek.
r>Élet, középút!
r>*
r>Lélek is szorong,
r>Ha már a bűn az érték.
r>Mivé lesz világ?
r>*
r>Szép lett a csúnya!
r>Döntésképtelen nyerő!
r>Világ, fejem áll…
r>*
r>Csoda várása!
r>Káprázat, csodás varázs!
r>Kaleidoszkóp.
r>*
r>A kálváriám
r>Keresztje, magával von…
r>Megdicsőült sors.
r>*
r>Harang, halkan kong,
r>A szava, hitre hívó!
r>Megdicsőülés.
r>*
r>Kilátástalan
r>Remény is van, romokon.
r>A vágy, vágy marad!
r>*
r>Végtelen sorba
r>Beálltam, búcsúzkodni.
r>Elegáns legyen…
r>*
r>Nyomorult élet,
r>Nem kellesz, ugyan menj már.
r>Magány, örökös.
r>*
r>Élet rabja, lét!
r>Lét rabsága, örökös.
r>Szabadulásvágy.
r>*
r>Kőszív is gördül,
r>A saját célok felé.
r>Kimérten halad.
r>*
r>Nincs feloldódás!
r>Sáros vízben mosdani?
r>Boldog eb ugat!
r>*
r>Csillagot, begyűjt
r>Lélek, de csak délibáb!
r>Érzékcsalódás.
r>*
r>Forgószél port szór,
r>Lelket, tisztára csiszol!
r>Erényt, visszaad?
r>*
r>Házat dönt vihar!
r>Éjcsend, lelket simogat!
r>Sírós a magány.
r>*
r>Lélek viharát,
r>Természet csillapítja?
r>Öngyógyulás kell!
r>*
r>Perc hajszolása!
r>Élő test! Halott világ!
r>Vágy áradata!
r>*
r>Sóhaja lombnak,
r>Levélzizegés! Lélek.
r>Felüdülés! Szél.
r>*
r>Éltet zizegés,
r>Lombsóhaj, hogyha csendes.
r>Relaxáció.
r>*
r>Élet gúzsba köt!
r>Enged érvényesülni?
r>Lánc! Szabadulni...
r>*
r>Élet, hasztalan,
r>Ha sikertelen és matt.
r>Sorskerék forog…
r>*
r>Elkínzott lélek,
r>Megfáradt testben kószál…
r>Virul arc, és sír…
r>*
r>Lét húsába vág
r>Élet szomjúhozása…
r>Rossz körülmények.
r>*
r>A szép szó csendül
r>És lélek szaván rágódsz?
r>Reményed marad!
r>
r>Vecsés, 2015. március 22. – Kustra Ferenc József – íródott: Senrjúban.
r>
Csókoljuk tegnapot… epedjük holnapot…
r>Azt még nem tudjuk, gyógyít lelkivilágot?
r>A múltunk már régen elmúlt, azt átéltük,
r>A jövőnk meg lesz-e és azt hogyan éljük?
r>
r>Az élet pillanatokból áll, de azok nem állnak meg,
r>Velük persze a fájdalom el nem megy, így nem szűnik meg.
r>Maradok... itt élem világfájdalmam, állandóra meg.
r>
r>Vecsés, 2013. október 4. – Kustra Ferenc József
r>
Hinném, hogy boldog világban is élhettek,
r>De, hol vannak ehhez, hatályos légyegek?
r>Emberek élnek úgy, ahogy hit, vezető,
r>Mindenki boldogságot keres… ez első!
r>Hinném, hogy boldog világban is élhettek,
r>De, hol vannak ehhez, hatályos légyegek?
r>Szeretném… boldog elégedett lehetek,
r>Hinném, hogy boldog világban is élhettek.
r>
r>Vecsés, 2019. február 19. – Kustra Ferenc József – íródott: triolett versformában.
r>
Finoman sárga a fény, ha megindul a napfelkelte,
r>Gyúló fénye átfesti a természetet nagy remekre…
r>Fárad éjnek sötét színe, mint levetett pelerinje…
r>
r>Reggel van, felébredtem, kávéztam, túl vagyok az őrült álmokon,
r>Elmúlt, már nincsen, mi éji rettenetes örvénybe vissza húzzon
r>Kimegyek, és az udvarban nincs, de elücsörgök egy ködzsámolyon.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Álom gyötörte lelkem vészterhes, nem is tudja, mi legyen, így hajnaltájt,
r>Az éjjeli emlékeket tartsa melegen? Még azokat is, ami fájt?
r>Álom gyötörte lelkem vészterhes nem is tudja, mi legyen, így hajnaltájt.
r>
r>(Septolet)
r>Hajnal burokban
r>Éled, azonban
r>Felébred életburokban.
r>
r>Egyenes út
r>Mára kihalt!
r>Peng a csend,
r>Esend?
r>
r>(HIAQ)
r>Hajnalban nyomorog
r>Lelkem: éjjel volt gyötrelem.
r>Szép nap sárga hajnal!
r>
r>(Anaforás, belső visszatérő rímes, önrímes)
r>Az új, sárga fényben, erdős sötétben bolyongok,
r>Az új, sárga fényben, magányomban csak bolyongok.
r>Az új, sárga fényben, vaksötétemben bolyongok,
r>Az új, sárga fényben, még emlékekben bolyongok!
r>
r>(Senrjú)
r>Gyönyörködök én
r>Mai szépséges napban.
r>Nap-sárgult világ.
r>
r>(Anaforás, belső visszatérő rímes, önrímes)
r>Finoman sárga a fény, sem felhő, de, még köd nincsen,
r>Finoman sárga a fény, köd- takarta felhő nincsen.
r>Finoman sárga a fény, sajnos, boldogság se... nincsen!
r>
r>Vecsés, 2016. július 1. – Kustra Ferenc József – Alloiostrofikus versformában íródott.
r>
