Szófelhő » R » 689. oldal
Idő    Értékelés
Renga-láncversben az évszakokról r> r>Nyárias tavasz r>Befedi, mind’ a tájat. r>Hajnal, még hűvös! r>Borús az idő, r>Ónos eső csepereg. r>Az éjjel fagyott! r>Korai meleg r>Napok, nyarat ígérnek. r>Egy kicsit félő... r>Jégeső pereg, r>Felhőktől szürke az ég. r>Télies idő. r>Esőcsepp hullik, r>Levelek epekednek. r>Új lét locsolás. r>Napnak fénye nincs, r>Ónos felhők takarják. r>Látás homályos. r>Őzek, pataknál r>Isznak és nézelődnek. r>Nap süti őket. r>Ködös éjszaka... r>Bokrot zúzmara lepte. r>Higanyszál süllyed! r>Égi csatornák, r>Naptestvérrel éltetnek. r>Élet feltámadt. r>Hajnal már deres, r>Hideg északi szél fúj. r>Fagyos nappalok. r>Forgószél megjött, r>Tarolja virágokat. r>Palánta kicsi. r>Zúzmara fákon, r>Örökzöldeken csillan. r>Piciny jégcsapok. r>Kergetőzik két r>Bogár! Napocska lesüt. r>Hajnal, korán jő. r>Hódara hullik, r>Kert, mező hófehér lesz. r>Metsző hideg. r>Zuhog az eső, r>Már hömpölyög a patak. r>Minden megtisztul. r>Csillagos éjjelt, r>Hóvihar nem zavarja. r>Havon, fény csillog. r>Este szemerkél, r>Ágon, madárka csipog r>Cica közelít! r>A lehullott hó, r>Talpak alatt már csúszik. r>Fagyos hókristály. r>Meggyfa-lombok közt r>Előbukkan az este. r>Hangos, madárzaj. r>Csupasz ágakon r>Hótakaró, levél nincs. r>Kéreg képződmény. r>Madárka csipog, r>Ibolyák mosolyognak. r>Idő melegszik. r>Havas ágakon, r>Cinegék dideregnek. r>Elnémult dalok. r>Ligeti fák közt, r>Majdnem végtelen a tér. r>Vadkan kóricál. r>Fagyos udvaron, r>Kicsi csikó esik-kel. r>Állni képtelen. r>Madárraj csivit, r>Fészekről vitatkozás. r>Gyorsan felépül. r>Járdák csúszósak, r>Menni csak lassan lehet. r>Veszély fenyeget. r>Szél még nem meleg. r>Éjszaka, még oly’ hűvös! r>Fiatalodás... r>Szemerkélő hó, r>Metszőn hideg! Szép fehér. r>Ködös lélegzet. r>Hűs szellő sétál, r>A sarjadó-fűs réten. r>Zöld változása. r>Hóember készül, r>Szán siklik hegyoldalon. r>Nevetés hallik. r>Reccsenő ágnak, r>Nehéz volt régi élet. r>Ez már nem zöldül. r>Hóember dermed r>Egyedül az udvarban. r>Dermesztő hideg. r>A nádas ember r>Magasságú sűrűség. r>Zöld fűszigetek. r>Kékbe derült ég, r>Felhőtlen, tiszta égalj. r>Havas forgószél. r>Bimbó és szirom, r>Zöld levél száron, jó sok. r>Váza még üres... r>Éjnek békéjét, r>Hideg szél megzavarja. r>Hóbuckák, reggel... r>Cseresznyevirág r>Szirmok nagy fellegekben. r>Arany napsugár. r>Fákon, zúzmara r>Az úr, minden hófehér. r>Ág, mint szélhárfa. r>Nap süt a rétre r>Cinegékre, birkákra. r>Terjedő élet. r>Hideg, jeges szél r>Porhót fúj, szembe, szájba. r>Jeges fuvallat. r>Párás éjszaka, r>Illattalan esőszag. r>Matt színű sötét. r>Fagyos fuvallat r>Megrezzenti a nádast. r>Madárraj, riadt. r>Fűtakaróval r>Alszik, sok apró bogár. r>Zöldes napkelet. r>Havas bokrok r>Alatt, vaddisznó turkál. r>Föld kemény, fagyos. r>Zöldre váltanak r>Az eddig kopasz ágak. r>Madárdal harsog. r>Rögök, fehérbe r>Burkolóztak, megfagytak. r>Hófehér szántás. r>Seregély, eszi r>Gyümölcs kezdeményeket. r>Fiókák lesznek. r>Havas ugaron r>Fácánok kapirgálnak, r>Eledel hiány. r>Szellő polkázik, r>Kócolja erdő haját. r>Pókháló készül. r>Nyulacska fagyos r>Fakérget rágcsál, fű nincs. r>Végtelen fehér... r>Hajnal sugara r>Holdnak fényét elűzi. r>Szél is feltámad... r>Nyári-út havas, r>Kétfogatos szán csúszik. r>Csengő csilingel. r>Már kizöldelltek r>A fák, rétek, új fészkek. r>Virító virág. r>Nyuszi riad, fut, r>Megzavarta csengőszó. r>Úr a félelem! r>Idő derűs már, r>Faágak égbe nyúlnak. r>Égkékje virít! r>Kert ékes dísze r>Sok fenyő, mind fehérben. r>Esküvő-ruhák. r>Kakukk szava zeng. r>Erdő mélyén gyöngyvirág. r>Zöld a fűszőnyeg. r>Hónak súlya nagy, r>Tuják ága földet ér. r>Alázkodó fák... r>Erdő illata r>Édeskés vidékillat. r>Virágpor özön. r>Mohos a tölgyfa, r>Bent a sűrű erdőben. r>Hóborította. r>Örök éj vége! r>Patakokban, olvadt lé. r>Lélekfa nyílik. r>Havas fán mókus, r>Mogyorót tör serényen. r>Tartalék még van. r>Kertekbe oson r>És bimbókat kinyitja. r>Remény évszaka! r>Nap már alant jár, r>Jégcsapok az ereszen. r>Fagyos hajnal lesz. r>Pattanó rüggyel r>Kel a hajnali remény. r>Remény, állandó! r>Hideg szél szárnya r>Karcol jégvirágokat. r>Rózsás ablakok. r>Egy hulló levél r>Kacagva hull lefelé. r>Van sarjadó új... r>Kis madár a fán r>Didereg, eledelt vár. r>Fagyhalál közel. r>Szellő belengi r>Rügyező cseresznyefát. r>Sok virágszirom. r>Föld és ég fehér r>Csillag egy sem, hó szakad. r>Éjszaka... hideg. r>Rügyek duzzadnak r>Barackfán, lesz sok lekvár. r>Derűs virágzás. r>Meredélyeken r>Araszolni, holdfényben. r>Gyötrő túra hely. r>Illatos virág r>Csöndben hoz megújhodást. r>Levél zöldülés. r>Havas utakon, r>Hegyekben talpra lépni! r>Hold meg világít. r>Csermely csöndesen r>Csobog, fagyveszély megszűnt. r>Zöldülő erdők. r>Pirkad, kel a Nap, r>Sugara havon csillan. r>Verőfényes nap. r>Már az új vetés r>Is sarjadásnak indult. r>Lesz majd, új kenyér. r>Kergetőzve fúj r>Erős szél, havat hordja. r>Lesz hó mindenhol. r>Pataknak partján r>Csend honol. Rügypattanás. r>Langy szellő sétál. r>Derűs égbolton r>Szikráznak a csillagok, r>Dermesztő fagyok. r>Ligeti fák közt, r>Majdnem végtelen a tér. r>Vadkan kóricál. r>Éj sötétjében r>Forgószél kerekedik. r>Hófúvásveszély. r>Liget közepén, r>Terebélyes, nagy tölgyfa. r>Egyre kérgesebb. r>Őrjöng a vihar, r>Kéménybe beledudál. r>Kemence krahál. r>Telihold fénye, r>Megvilágítja erdőt. r>Ligetben, árnyak. r>Tör, zúz a vihar, r>Tetőcserép hóval száll. r>Kémény nem mozdul. r>Errügyezik, r>Zöld réten, virágillat. r>Lombok suhognak. r>Vad szél havat hord, r>Hótorlaszokat képez. r>Járhatatlan út. r>Erdőt és mezőt r>Bejárja, friss szelecske. r>Még nincs fülledtség. r>Szánkó sem segít, r>Nincs mivel közlekedni. r>Hórabság honol... r>Napsütötte szél r>Dúdol, erdő fái közt. r>Melegedést vár. r>Világosodik, r>Csendet tör egy hókotró. r>Hórabság vége. r>Árva virágmag, r>Szél kénye-kedvére száll. r>Élet rejteke. r>Napnak sugara, r>Hóbuckán fürgén táncol. r>Csendes téli nap. r>Pázsiton csillan, r>A sok-sok eső-gyöngyszem. r>Élet ébredés. r>Hólabda süvít, r>Légben gyerekkacaj száll. r>Boldogság árad. r>A levegőben r>Érezni, már langy is van. r>Nedves léghullám. r>Dombról szán csúszik, r>Korcsolya meg lesiklik. r>Testmozgás fontos. r>A kezdeti hit r>Lelkesíti világot. r>Élet, megfogant. r>Lanyhuló télben r>Rügyeznek rózsabokrok. r>Hold rávilágít... r> r>Vecsés – Szabadka, 2018. május 26. – 2018. május 30. -ig. – Kustra Ferenc József– 100 darabos Renga-láncvers eredeti stílusban. A tavaszi –páratlan- haikukat én írtam, a –páros- télieket szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit! r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 441
Az érzelmek síkján… r> r>Kedves Barátném, mutasd a kottád, r>Mit mutat nekem az ábrád? r> r>Kedvesem! r>Ne keresd kottám. r>Egy húron pendülünk már. r>Húrom pengesd, búj hozzám, r>Szeretlek! -mondám. r>* r> r>Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy, r>Aki bajban el nem hagy. r> r>Tudom jól, r>Egyetlen vagyok. r>Tűzön, vízen át együtt, r>Menni veled akarok, r>S végig... maradok! r>* r> r>Édes szerelmem mit mondasz, mindig édes, r>Finom, halk, fülbe csempészes… r> r>Édesem! r>Füledbe súgom: r>Imádlak, érted élek, r>A szerelmedben úszom. r>Karodba bújom! r>* r> r>Álmaink lépcsőjén hallgatom dalod… r>Nem fakó boldogság, remélem, hogy, akarod… r> r>Csak veled! r>Hallgasd a dalom, r>Simogató fuvallat, r>Szívből neked dalolom. r>Szeress, akarom! r>* r> r>Életem hangszere a Te szerelmed, r>Pengetem a húrjait, míg megengeded. r> r>Jöjj Édes! r>Tiéd szerelmem, r>Hangszered mért ne lenne? r>Pengesd, pengesd...élvezem. r>Játsszál még velem! r>* r> r>A mi napkelténk ébredezik horizont párnáján, r>Kávéját várja, napnak sugarán… r> r>Ébredni r>Édes kettesben, r>Meglesni nap felkeltét. r>Karjaink ölelésben, r>Meghitt békében. r>* r> r>Szerelmünk a mai napon is a régi, r>Közösségünket, napkelte fényli… r> r>Még ma is r>Minden a régi, r>Együtt várjuk a reggelt. r>Szerelmünk él, mennybéli, r>Nem fakult, égi... r>* r> r>Addig jó, míg remegő ujjaim cirógatnak, r>Mitől vágyaid, erőre kapnak… r> r>Vecsés, 2015. január 5. – Szabadka, 2018. június 7. - Kustra Ferenc- az erotikus 10 szavasokat én írtam, alá a kínai versformát= „Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vers címe:”Örök szerelem” r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 498
Az erotika szárnyán… r> r>Az ezüstös Hold nyitott ablakomon mosolyog be rám, r>A mosolyod várom, verset írnák, de eltompult pennám. r>Gondolatim nálad járnak, nem szül verset memóriám, r>Gyötrő vágyak feszítik testem, fogytán az energiám. r> r>(10 szavas) r>Csukott szemeid békét sugallnak… r>Közben meg benned a vágyak tombolnak r>* r> r>Üres és rideg az ágyam, belebújni borzong testem, r>Szívem magányos, hiányol, vágysóhajtól remeg keblem. r>Testem eped, hiányolja bársonykezed, jöjj Kedvesem! r>Ölelj, szeress, csitítsd a vágyam, hozz lázba, röpülj velem! r> r>(3 soros-zárttükrős) r>Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája. r>Dúl bennem a bizsergés, egyre nő... beteljesül két szív vágya... r>Jövök már, úton vagyok, mint közelgő erdő, zizzenő muzsikája. r>* r> r>Nincsen kínzó vágy, itt vagy velem, szorosan ölel kezed, r>Láz uralja énem, ingem gombolod, rólam leveszed. r>Rózsaszirmos ágyba viszel, hozzám simul izzó tested, r>Vágylázasan, erőteljesen csókolsz, számban a nyelved. r> r>(Limerick) r>Ez az, élvezem, hogy megjöttem, r>Oldalt fekszek, Te meg előttem. r>Kéj neszek... sóhajok, r>Bizsergést átadok. r>Vágy összeforraszt... téged, engem. r>* r> r>Kezed siklik nedves testemen, már gödreim keresed, r>Kérlek, amit vágysz, tegyed, élvezni akarom szerelmed. r>Testem fetreng kéjtől, vágytól, észveszejtő lenni veled, r>Sikoly tör ki ajkamon, egybeforr velem tested s lelked. r> r>Simogatlak, vicsorítok fogsorommal, torkomból hörgés tőr fel, r>Birkózók a tőled kapott, emelkedett érzéssel. Egy vagyok a kéjeddel. r>Az én testemben is tobzódik a vágy forrósága, sütkérezek kéjfényeddel. r>* r> r>Mintha már ezer év telt volna el, pedig most mentél el, r>Mutatókat nézem, szeretném, ha futnának ezerrel. r>Csoda jó veled, együttlétünkre vágyok, minden éjjel, r>Jöjj, siess hozzám! Röpülj velem újra az egekbe fel! r>* r> r>(Kínai: (erős) vágyakozás- „Ku- xiangsi” -7, 3, 3, 4, 5, 7, 3, 3 Rímképlet = axaxaxxa) r>Jövők újra, nem kések, r>Értelem? r>Kéj-éjek r>Elherdálva…? r>Éjjel, kéj-fények, r>Fognak világítani! r>Kéj, repdes… r>Kéj! Égek… r> r>Szabadka, 2018. június 29. – Vecsés, 2018. július 1. –Jurisin Szőke Margit– a verset én írtam, alá a 10 szavast, a 3 soros-zárttükrös –t, a limerik -t, a bokorrímest és a kínai formát, poéta-, és szerzőtársam Kustra Ferenc József. A vegyes címe: „Jövők újra, sietek…” r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 563
Gyöngyfény-színű ajkaid remélem a csókomra vágynak r>Ugyan, szeressük már izzadtra egymást… test és a vágyak… r>Még hiány van, nincs itt az ölelésed, pedig -csak miattad- felajzott vagyok, r>Fura mi? Pedig csak a szerelmi életünk teljesüléséért harcolok. r> r>Holdvilágos, magányos éjben szerelmedre vágyom, r>Testembe szorult vágyak a gyászom. r> r>Vágy r>Gyötri r>Testemet. r>Hiányod fáj! r>Katarzisra vár. r>* r> r>Szinte csak azon jár az eszem, hogy izzadt hasadon csúszkálok, r>Szádba meg csókot lehelek… de mikor? Erre is nagyon vágyok… r>Alkonyat mikorra elparázslik, itt már a karjaimban tarthatlak? r>Jó a szerelmes csend, de én kicsiholom belőled a kéj-hangokat! r> r>Vágymámoros, tüzelő tested kívánom, r>Forró csókjaid imádom, beteljesülésünkre úgy vágyom. r> r>Vágy r>Sóhaj r>Elhagyja r>Számat: Jöjj már! r>Téged akarlak! r>*** r> r>Csendes vágyainkban összeölelkezünk, r>Aztán nem bírjuk és bele heveskedünk, r>Fellobban a szerelem tüze, az izzó levegőben, r>Én, birtokollak, de a vágyak, még csak ide jövőben… r> r>Ölelésed gyöngéd... bársonyként csúszik kezed testemen, r>Érzem tested-tüzét, siklok testeden. r> r>Vágy r>Permed, r>Heves csók r>Tüzet csihol. r>Szerelmünk lángol. r>* r> r>Dobbangat a szív és hasra is fektetlek, r>Dobbangat a szív és beléd szeretgetek… r>Dobbangat a szív és már ő is leizzadt, r>Dobbangat a szív és akarat még akadt… r> r>Kéjben úszik testünk, mámor fedi eszünk r>Egymásba beleveszünk... égig repülünk. r> r>Méz r>Édes r>Élvezet, r>Égbe repit r>Immár bennünket. r>*** r> r>Kedveském, isteni voltál, nagyon mélyen éltelek, r>Kedveském, nagyon hatottak rám, finom rezdülések… r>Kedveském, márr az eszem, újra, mikor élhetlek? r> r>Kedvesem, veled lenni káprázat, r>Minden vágyam újraélni, ezt a szerelemlázat. r> r>Vágy r>Gyötör r>Pedig csak r>Most mentél el. r>Jó veled! Jöjj már! r> r>Vecsés, 2018. január 14. – Szabadka, 2018. június 22. – Kustra Ferenc József– a verset én írtam, alá a 10 szavasokat és az apevákat poéta és szerzőtársam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe:”Szárnyaló vágyak”. „Permed”, régi szó = fokozódik, emelkedik. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 500
Cél nélkül vándorlónak talán békésen nyájas az arca, r>De, ha ránézel orcájára, gonosz vigyor ülhet rajta. r>Éjszaka a párnámon, éber lelkem oly’ bús, bánatos, r>Mindenek cikáznak az agyamba… bolond gondolatos. r> r>Jaj, de nem érzi az eszem, hogy fekete a kedvem r>Várom, hogy majd kitisztul gondolatim. Ezt, remélem. r>Szerte szétszórt életem, talán így lehetne nyugodt. r>Ne járjak úgy, mint ki százért nyúl, de egyet sem fogott. r> r>Nyári nap már nem képes, tavaszi magasságán ragyogni, r>Nekem is, csak míg élek van időm dolgaim elvégezni. r> r>Hisszük vagy sem, haláli téboly az életünk, r>Rossz döntéssel, koppanva földet is érhetünk. r>Döcög, avagy vadul-örülten hajt veled a szekér, r>Előbb-utóbb élted, halálos sóhajjal földet ér! r> r>Vecsés, 2014. április 4. - Kustra Ferenc József r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 452