Idő 
Értékelés 
Értékelés Ó, Te drága picikém, Stefi,
r>A vágyam mindig készenléti.
r>Már padon ülhetnénk,
r>Kuncogva nevetnénk…
r>Simítanám kezed… isteni!
r>
r>Teliholdat, ó, ha már látnám,
r>Benne sziluetted, láthatnám.
r>Van egy erdei pad,
r>Néznénk vad, hogy halad.
r>Erdő padján, kezed puszilnám.
r>
r>Nagy belőled, valós hiányom,
r>Pótold ki kérem, erre vágyom.
r>Érzelmek fűtenek,
r>Feléd nem hűtlenek.
r>Éreznéd már izzadtság szagom...
r>
r>Vecsés, 2019. szeptember 8. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Tudod, kérlek, ha egész éltedben rendes voltál,
r>Családot, barátokat szeretted, imádkoztál,
r>Akkor majd megadatik Te számodra az öröklét…
r>Mindenki szívében tovább élsz… ez az öröklét.
r>
r>Vecsés, 2012. július 22. - Kustra Ferenc József
r>
Az erdő elhagyatott részén,
r>Mondhatnám, hogy elbújtság ölén,
r>Találtam korhadt, régi kis padot,
r>Alattam roskadt és hanyatt vágott.
r>
r>Édes csillagocskám, Neked mondom, úgy hiányoztál,
r>Mert ha ketten lettünk volna, és Te is hátasoztál
r>Volna, a nagy kacajban látnám, nem is riadoztál.
r>
r>Elhagyott ez a környék, és vizes, mert éjjel esett,
r>Ettől még persze nem vagy itt, keresem feleletet.
r>Szívem itt van velem, de mindketten magányosan vagyunk,
r>Kettőn szerelme már nincs, elmúlt, így már nem lobog hajunk...
r>
r>Egyedül estem a csatakos fűbe, mert Te már másik úton jársz,
r>Egyedül maradtam a bús életemben, de még szeretlek! Mást vársz?
r>Nemcsak a kispad omlott össze, de a szerelmünk... éltedből: kizársz!
r>
r>Nincs már, hogy a kapuban megvársz,
r>Nincs már, hogy velem erdőben jársz,
r>Nincs már, hogy a szívedbe bezársz,
r>Nincs már, értem-nálam: közbenjársz.
r>
r>Nincs, már mit tenni elmúlt a szívbéli szépség,
r>Szerelmünk, szögezzük le mi lett? Megholt vénség...
r>Pedig itt kóricálnak az őzek,
r>Madarak dalolnak, mind csőrösek...
r>Bennem még mindig dúlna a harckészség,
r>De sajnos, nem vagy te már a legénység...
r>
r>Vecsés, 2020. július 1. – Kustra Ferenc József – íródott: a szerelemről.
r>
Még meddig hitegetsz Borbála?
r>Döntésedet úgy vártam mára.
r>Beleegyezésed,
r>Mutatja készséged.
r>Ne nyomj a kétségek aljára!
r>
r>Lator az életem nélküled,
r>Álmodozok én… de csak veled.
r>Délibáb, mit látok,
r>Álmon futkorászok.
r>Ha lerázol, seb be nem heged.
r>
r>Vége szerelmem, engem emészt!
r>Pedig rád pazarolnám egészt…
r>Ó, de szeretnélek,
r>A jóba vinnélek…
r>Ha nem... Erős vágyam elemészt!
r>
r>Vecsés, 2019. augusztus 19. – Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK csokor
r>
Egy álomba csöppentem hirtelen,r>Nem is értettem, mi történik velem.r>De oly csodás lett az életem,r>Mit már remélni sem mertem.r>Kit megérint ez az érzelem,r>Feledni nem tudja sohasem.r>De az álom nem valóság,r>S véget is ér oly hirtelen.r>Ám az életem, nem leszr>Már többé a régi énnekem.
