Idő 
Értékelés 
Értékelés Simogat az érzés, mint egy puha paplan, beteríti testem,r>az Égre nézek, és csak a csillagokat lesem.r>Melyik világít nekem?r>Melyik vezérli lelkem?r>Vajon az Ég küldte,r>vagy csak buta álmaim egyike?r>Táncolnék az esőben, fejest ugranék a mélységébe!r>Érzékeny, látó szellem, már elsőre meglátta lelkem.r>Igaz valóság vagy hamis ábránd csupán?r>Az Eget kérdezem és segítségét várom immár.r>Bár lelkem mélyén mégsem hiszek benne,r>annyi fájdalom ért, hogy nem tudom, elhihetem-e.r>De ez úgyis a jövő zenéje.
Megremegve vágylak, ó, Jolán!
r>Lehet, hogy enyém lennél talán?
r>Levetkőztetnélek,
r>Megszeretgetnélek...
r>Ezt lehetne mielőbb, netán?
r>
r>Jolánkám, te vagy a vágyottam!
r>Mondanám; testeddel játszottam!
r>Kihúznék én mindent,
r>Orgazmust, kéjt, mindet...
r>Kufircolnánk… nem csak álmomban.
r>
r>Add át magad, izzadj, csókolj meg,
r>Altestedben kéjt, éljük csak meg!
r>Orgazmusod vágyam,
r>Maga varázsában...
r>Csodás mozgással is lepjél meg!
r>
r>Vecsés, 2019. január 17. – Kustra Ferenc József – Erotikus LIMERIK csokor.
r>
Mindig óvtál, oltalmaztál, r>Ha kellett fájdalmat csillapítottál.r>Ha beteg voltam, mellettem voltál,r>Lelket, megszakadt szívet gyógyítottál.r>r>Sok rossztól megóvtál,r>Hogyha féltem, bátorítottál, r>Vagy éppen alibit biztosítottál. r>Könnyet töröltél, védtél, vigasztaltál.r>r>Számíthattam segítségedre,r>Ha nehézség telepedett szívemre.r> Hitted, tudtad mire van szükségem,r>Anyai szíved érezte minden rezdülésem. r>r>Jó, hogy hittél bennem,r>És sikerült ennyi mindent elérnem.r>De ha kell, sírhatunk is egymás vállán,r> Hisz mi együtt utazunk a szeretet vonatán.r>r>Hálás vagyok mindenért,r> Törődésért, léleksimogatásért.r>Köszönetet így mondok most Néked,r>Mi tőlem telik, megteszem én is Érted.r>r>r>2021. május 2.
Istenem, hogy kellene megszabadulnom a generált reménytől, ez egy csaló!
r>Ő a megtestesült ellenségem, ámítóm, hitegetőm! Ő a porba sújtó…
r>Istenem, hogy kellene megszabadulnom a generált reménytől, ez egy csaló!
r>*
r>(Senrjon)
r>Már elmúlt hetven éve,
r>Hogy hithűn reménykedek! Minek?
r>Ő csak mosolyog…
r>*
r>(Bapeva)
r>Hazug
r>A remény,
r>De lesz ez még
r>Akár rosszabb is!
r>Fogadalmam mindig
r>Van! Óhajtom, végre már
r>Én járjak jól, idő eljött!
r>Ó, legalább egy gyertyafényt ha,
r>Mutatnál, de a pokolba lelöksz.
r>Jól kihasználod, szerető lelkemet...
r>*
r>Közel van már, így félek, hogy a szemfedőm sem tud megóvni tőled,
r>Mert nem fogsz elengedni, ilyen, vagy mint: hitegető ő felséged.
r>Hiába látod, hogy sok nagy könnycseppemet elpazarolom.
r>Hiába van, hogy a reményem marad, de közben elsírom…
r>*
r>(Apeva)
r>A
r>Remény,
r>Maga csőd!
r>Örök Uram
r>És parancsolóm!
r>*
r>(10 szavas duó)
r>Szívem esdik, remegve sokszor szárnyal,
r>De mindig lemaradok egy árnnyal…
r>
r>Sokszor fölsejlik, hogy na, most!
r>De lemaradok… mondom az átkozóst.
r>
r>Vecsés, 2021. március 18. – Kustra Ferenc József– íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>
