Idő 
Értékelés 
Értékelés (Anaforás, trió belső rímekkel, bokorrímmel)
r>Imádlak, mint hídpillér a folyó sodrását, de most a meder száraz, ó Hildegárd!
r>Imádlak, mint hídpillér a víz zubogását, de most a parti szélnek szól; fújdogáld!
r>Imádlak, mint hídpillér a víz rombolását, de most csak autókban; még, rohangáld!
r>
r>(LIMERIK)
r>Megőrölök, kedves Hildegárd!
r>Szerelmünk olyan, mint egy nomád?
r>Elkerüljük egymást,
r>Mint isis, iskolát...
r>Kapcsolatunk, mint életlen bárd...
r>
r>(Bokorrímes)
r>Szerelmünk tetőfokára nagyon vágyok,
r>Ha akarod, ezért mindent megcsinálok!
r>Gyere, szeretetből beléd palántázok...
r>
r>(Septolet)
r>Gyere, hozd szerelmet,
r>Nekem kegyelmet,
r>Eleget!
r>
r>Feleresztem vágyam füstoszlopát,
r>Építem totemoszlopát!
r>Magány halálsikolya,
r>Futásba...
r>
r>(Senrjú)
r>Ragyoghatna már
r>Lelked nekem, árny nélkül!
r>Vágyom... fényedet.
r>
r>(Sedoka)
r>Vágylak, mint vad szél,
r>Fák lombjait borzolni,
r>Mint zápor meglocsolni!
r>
r>Vágylak, szerelmes
r>Szívvel, megsimítani,
r>Lelkedbe behatolni!
r>
r>(HIAfo)
r>Nagyon szeretnélek!
r>Nélküled nincs élet,
r>Így életem, rothadt mocsár.
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Gyere Cicuskám, ne várakoztass,
r>Esténként engemet el, Te altass...
r>Gyere Cicuskám, ne várakoztass!
r>
r>Vecsés, 2020. október 13. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>
Minden szerelmet,
r>Mint minden tűzet,
r>Éleszteni kell.
r>
r>Együttlét felold,
r>Energiát ad,
r>Ezért tenni kell.
r>
r>Ad önbizalmat,
r>Mint javadalmat,
r>Ez az, ami kell.
r>
r>Több ágyba bújás,
r>Sok bujálkodás,
r>Ez mi sokszor kell.
r>
r>Újból és újra,
r>Kell biz' a társa...
r>Szerelemhez kell.
r>
r>Összeborulás,
r>Több mint bármi más...
r>Csak akarni kell.
r>
r>Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc
r>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
r>Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon,
r>Mint madárdal, berepülnék a lélekbe fogadó, lélek ajtódon…
r>Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon.
r>
r>(anaforás)
r>Szeretnélek, mint hegytetőn a jelzőfüst a parazsát,
r>Szeretnélek, együtt élnénk át a szerelem mámorát…
r>Szeretnélek, messzire odáznánk a lelkek halálát.
r>
r>(Septolet)
r>Szeretnélek,
r>Ölelnélek,
r>Dédelgetnélek…
r>
r>Szeretnélek, de nagyon,
r>Ölelnélek, de nagyon,
r>Dédelgetnélek, de nagyon…
r>De… nagyon!
r>
r>(HIAQ)
r>Hívnálak lelkembe,
r>Az eszembe bevésődnél…
r>Magányunk elfutna!
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A lelked nyugalmába bevinném a csendem,
r>Te meg közben, csendben szeretgethetnél engem!
r>Ez nekem csak álom, vagy a lehetetlenem?
r>
r>Vecsés, 2020. október 15. – Kustra Ferenc – a szerelemről íródott: Alloiostrofikus versformában.
r>
Társaságban… humor.
r>
r>Megbotlott a kezem…
r>Poharamat elengedtem, jól kilöttyent,
r>A nadrágomra víz csöppent.
r>
r>Úgy néztem ki, mint aki
r>Részegen, maga alatt –fekve- volt, pisiléskor…
r>Pedig ilyen, nem történt… máskor.
r>
r>Társaságból észrevették,
r>Hahotát vadul elkezdték, nem kérdeztek, csak nevettek,
r>Jókedvvel ellátva… így szerettek!
r>
r>Vecsés, 2018. október 30. – Kustra Ferenc – íródott: farkasfog versformában.
r>
Sáros lett a kamáslim
r>És piszkos lett a vádlim.
r>Belestem én egy nagy gödörbe,
r>Négykézláb másztam ki belőle.
r>
r>Éppen úton voltam a nőmhöz,
r>Most érzem, közeledek csődhöz.
r>Majd mondom neki, töltsön vizet a lavórba,
r>Lemosom vádlim… biz’ csak nem alszok akolba!
r>
r>Oda sántikáltam, örült, hogy meglátott,
r>Nézte, de vádlimon semmi koszt nem látott.
r>Ő mondta, hogy a kamásli biz’ elszakadt,
r>Mikor ezt megtudtam, szívem majd’ megszakadt.
r>
r>Így aztán este én meztélláb mentem a mulatságba,
r>Folyton bújtam mögé, beleszakadtam nyugtalanságba.
r>Örültem, hogy már nem koszos a vádlim.
r>Olyan nagyon sajnáltam a kamáslim…
r>
r>Vecsés, 2013. december 1. – Kustra Ferenc
r>
