Idő 
Értékelés 
Értékelés Tavasz és szerelem, a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros.
r>
r>Rózsaszirmokkal
r>Teleszórt ágy hívogat.
r>Szerelmi mámor.
r>Férfiak, van rózsátok?
r>Gondozzátok, óvjátok!
r> *
r>Lebeg langymeleg
r>Légóceán. Átölel.
r>Hűség reménye.
r>Gyönyörű, akár a Nő,
r>Lesz kertedben, királynő.
r> *
r>Szenvedély nyílik…
r>Lélekben, dalol a kéj.
r>Elvarázsoltság.
r>Amíg zsenge fiatal,
r>Vonz, csábít illatával.
r> *
r> A fák és bokrok
r>Zöldeknek, szellő derűs.
r>Patak csörgedez.
r>Embert, Napot elbájol,
r>Téged levesz lábadról.
r> *
r>Tarka réten már,
r>Lepkék szállnak, játszanak.
r>Boldogságlátvány.
r>Minden reggel és este
r>Szeretettel bánj vele.
r> *
r>Érzelemvetés
r>Ideje dívik, már most.
r>Szerelem is új!
r>Öntözgesd, őrizd féltve,
r>Lenyűgöz szépségével.
r> *
r>Kertbe a jó idő,
r>A hajnallal lopódzott.
r>Rózsa, virágzik.
r>Csodás rózsává válik,
r>Büszkeséged lesz váltig.
r> *
r>Gyümölcsfa éled,
r>Dús cseresznyefa virág.
r>Nap is rávirít.
r>Ha el nem hanyagolod,
r>Új rügy lesz ajándékod.
r> *
r>Remeteségnek
r>Vége, lét nem hallódik.
r>Felhő megáll… néz…
r>Ne hagyd, hogy gaz belepje,
r>Erejét tönkre tegye.
r> *
r>Csodaszép élet.
r>Egész világ szerelem.
r>Természet virul.
r>Szétszórtságod torolja,
r>Tövissel kezed szúrja.
r> *
r>Mocsár kiszárad,
r>Éltető fél, újra él.
r>Boldogságfolyam.
r>Varázsa vonzza lelked,
r>Leld meg benne örömed.
r> *
r>Lágy fuvallatok
r>Hozzák a megújulást.
r>Szerelem szellő.
r>Időd jusson rá mindig,
r>Veled marad mindvégig.
r>
r>Vecsés, 2017. március 10. - Szabadka, 2017. március 9-én - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a tanka verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe: Vigyázz a „rózsádra”!
r>
Fent sötét van és csend, együtt ölik meg az elemnő fény lelkét,
r>Csak szórja, csak hinti le égi porát, saját lelke sötétjét.
r>*
r>
r>(HIAQ)
r>A kéklő hegyeket...
r>Lenyugvó napkorong még fest.
r>Bíbor, a csúcs színe!
r>*
r>A bíboros palást,
r>Alkony elől elmenekül.
r>Messzi a láthatár.
r>*
r>Fény, föld mögé borul,
r>Naplemente vége után.
r>Bíbor, befeketül.
r>*
r>
r>Uram! Reggel, majd hagyd, hogy új nap viruljon nekünk az égen,
r>Még legyen meg a hitem, valósuljon meg minden reményem,
r>*
r>
r>Napsugarak még a
r>Patakfelszínt beszínezik.
r>Arany-szín hullámok.
r>*
r>Nesztelen bíbor szín
r>Fedi-borítja a tájat.
r>Csend már uralkodik.
r>*
r>Domboldalakra is
r>Tűz, a hőgutás napsütés.
r>Bíbor-meleg az est.
r>*
r>
r>Estiségbe ér véget a nap,
r>Esti imát elmondja a pap,
r>Elülnek a japán tyúkok,
r>Hazamennek az ittasok.
r>Én itt vagyok, merthogy itt kell lennem
r>Reggel is itt leszek, itt kell tennem.
r>Érzem és vagyok, érzem is ezt néha,
r>Megfogom, ütemesen ver a véna.
r>A mai fény, olyan, mint kismadár, este van ágra leszáll,
r>De holnap reggel jő a másik fény, az egekbe is felszáll.
r>*
r>
r>Ég, már aranyszínű...
r>Nap, oldalazva messzi megy.
r>Alvásnak ideje.
r>*
r>Szemben, az alkonyon
r>Csüngve, világos-sötét est.
r>Esti álmodozás.
r>*
r>A fény, vörösesen,
r>Jól lefröccsenti a tájat.
r>Éjben, meleg a szél.
r>*
r>Víztükör föllángol,
r>A lemenő bíbor napban.
r>Vaksötét lesz éjjel.
r>*
r>Est, bérc mögé, a Nap,
r>Még bíborfényébe bújik.
r>Orom csak sziluett!
r>*
r>Aranylók a fények,
r>Szétterülnek a lombokon.
r>Eltávozó napfény...
r>*
r>Csupasz az ég széle,
r>Lassan már koromfekete.
r>Bíbor eltűnőben…
r>*
r>Nap, már alig csillan...
r>Bíborfény-este rezgése.
r>Minden vaksötét lesz.
r>
r>Vecsés, 2016. március 3. – Kustra Ferenc József – íródott: versben, HIAQ –ban.
r>
(Septolet)
r>Ballagunk…
r>Elballagunk…
r>Életbe beballagunk!
r>
r>Gyerekkor,
r>Fiatalkor…
r>Minden múlik, minden változik,
r>Életében ember, sokszor álmodik!
r>*
r>(Senrjon)
r>Életszakasz ideje,
r>Lejárt, már újabb szelek fújnak.
r>Még esernyő sincs…
r>*
r>(Apeva)
r>Ma
r>Már csak
r>Ilyesmi:
r>Hogy ballagás.
r>Minden múlt polcán!
r>*
r>(HIAQ)
r>Elballagás, múlás.
r>Ezen időszaknak vége.
r>Létrész már elmúlás.
r>*
r>(Senrjú)
r>A homokóra
r>Sem áll meg! Ballag tovább…
r>Elballagunk mind.
r>*
r>(Sedoka)
r>Isinek vége,
r>Ballagás van, búcsúzunk.
r>Életünk megváltozik.
r>
r>Isinek vége
r>És tanulásnak. Megyünk
r>A felnőtt jövő felé…
r>*
r>(10 szavas duó)
r>Ide, vissza, csak látogatóba jövünk.
r>Sok év múlva, majd rákészülünk.
r>
r>Lesznek talán majd, osztálytalálkozók,
r>Ott meg leszünk mi, múltban gondolkozók…
r>
r>Vecsés, 2021. május 3. – Kustra Ferenc József – íródott: ballagás-ábrázolásnak, alloiostrofikus versformában.
r>
Most
r>Ballag
r>Sok gyerek…
r>Tanároktól,
r>Isitől, búcsú!
r>*
r>Ott
r>Vannak
r>A szülők,
r>Barátok és
r>A rokonság.
r>*
r>Lét
r>Ketyeg.
r>Lét múlik.
r>Öregedés.
r>Ballagás… emlék!
r>
r>Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József - íródott apeva csokorban, a ballagásról.
r>
r>
A gyarló ember önképét, hit éri, vagy ölelés, megrezzen,
r>Alig pislákoló zsarátnokom felett, korom fátyla lebben.
r>A zsarátnokom kormot árasztva, kicsit is világol helyén?
r>Élet legyen szelíd, vagy vad, érzelem lángol a tűz rejtekén…
r>
r>Mennék én előre,
r>De nagy kérdés, merre?
r>Ha zsarátnokom nagy lánggá fújom,
r>Lesz értelme, hogy vívom a harcom?
r>
r>Vecsés, 2014. február 10. - Kustra Ferenc József
r>
