Idő 
Értékelés 
Értékelés A szememben fény, köröttem csend.r>Csak hallanám, hogy mi megy odafent.r>Egyedül még, egyedül mindig.r>Ki kísér majd el az aranyközépútig. r>Itt a fejemben egy látomás.r>Mi szült neked egy vallomást.r>Magam ellen becsülettel küzdhetek.r>Jöhet a változás.r>Nem kérem, hogy megértsd.r>Nem akarom, hogy megbocsáss. r>Valaki más, majd rám talál s elvisz magával.r>Majd hárman megyünk tovább, ő és én, a magánnyal.
Te vagy a nap s égeted a testem.r>Te vagy a tét, amiért feladom mindenem.r>Te vagy az eső, mi lehűt csendesen.r>Te vagy a föld s porodtól létezem.r>Te vagy a szín mely kápráztatja a szemem. r>Te vagy a fal, amitől kétkedem.r>Te vagy a fény, ha más nem világít.r>Te vagy a hang, ami fejemben irányítr>Te vagy a végtelen, melyhez fogható nincsen.r>Te vagy a lét, ami nélkül semmi sincsen.
Beborítottad tejszínű lepelbe,r>kedves angyal járta tájakat.r>Köpenyed a valóságot belepte,r>nap fényéből varázsoltál árnyakat.r>r>Titkokkal szövöd át a tudottat,r>sejtelmes lett mi látott volt.r>Vetítesz ki álmokból lopottat,r>mit ködhullámod megrajzolt.
Erdős Sándor : Titkos szerelemr>r>Gyöngyházfényű tekintetedben fürdök.r>Beleremeg a lelkem,ha reám veted.r>Bús, szerelmes gondolatokat őrzök.r>De sohasem mondhatom el neked.r>r>Te csak délibáb vagy nékem a valóban.r>Megfoghatatlad,de létező csoda.r>Őrült, vad szerelmem tiéd titokban.r>Sajnos nem lehetsz enyém soha.
Háborúból hazafelé,éhezett a katona.r>Bárhová is kopogtatott,enni nem kapott soha.r>Bejárta az egész falut, adnának-e alamizsnát.r>De mit kapott nem fedezte szegény vacsoráját.r>r>El is határozta gyorsan, felkapva egy nagy követ.r>Főzök ebből levest én! Keresek olyan helyetr>Első falu első házán kopogott a katona.r>Gondolta, hogy itt lesz kőből mindjárt finom vacsora.r>r>Öregasszony nyitott ajtót. Köszöntötte a legény.r>Alamizsnát jöttem kérni bár nem vagyok én szegény.r>Vizet, s lábost tud-é adni?Főzni valót hoztam ám.r>Finomabbnál finomabb kővel teli a tarisznyám.r>r>Ámult-bámult a vénasszony. Kőből főzni lehet-e?r>Ha megtanul bizonyára gazdag lesz az élete.r>Gyere-gyere invitálta. Mutasd hogyan csinálod.r>Mindent adok mi kell hozzá, ahogy te csak kívánod.r>r>Lábost, vizet hozzon kend,tegye fel a tűz fölé.r>Mikor a víz már rotyogott, kavicsot dobott belé.r>Kevergette,kevergette.Az öregasszony meg csak leste.r>Finom leves lesz majd ebből, mire leszáll az este.r>r>Kóstolgatta,kóstolgatta.Csettintgetett nagyokat.r>Egy kanál zsír kéne belé, ha a háznál az akad.r>Hogyne lelkem akad az itt.Van kint a kis kamrában.r>Ha kell bele egy csipet só is, mondjad nekem csak bátran.r>r>Csipet só is,s egy kis krumpli édesíti a követ.r>Ha hozna bele, ha már megy, a kamrából jövet.r>Serény asszony lótott-futott. Hozott mindent, amit kért.r>A vidám obsitos az apróságért jó vacsorát ígért.r>r>Mondja hősünk:-nagyon finom, szinte kész is.r>Valami tán, egy kis kolbász kéne bele mégis.r>Hozom-hozom mondá szüle, s szinte suhan.r>Ahogy titkos kamrájába a kolbászért rohan.r>r>Kész is lett a kőleves. Jól laktak tőle nagyon.r>Gondolta az öregasszony, ez a kő egy vagyon.r>Sokat ér az. Sokat ér az. Kőből levés. Nahát!r>Sosem látott a vénasszony még ekkora csodát.r>r>Add el nékem a csodakövet. Kérlelte a legényt.r>Szinte ráncigálta, nem engedte elmenni a szegényt.r>Nohát, legyen. Nohát, legyen. Száz forint az ára.r>Gazdag lett a szegény legény. Pedig eddig felkopott az álla.
