Idő 
Értékelés 
Értékelés Sötét folyó, r>honnan fakadsz? r>Sötét folyó, r>meddig szaladsz? r>Sötét folyó, r>hová szakadsz? r>r>Sötét falú, r>vízparti kép. r>Senki se szól, r>semmi se lép, r>alvó falú, r>alszik a nép. r>r>Sötét falú, r>felejts, aludj, r>te csak aludj! r>Virraszt a víz, r>aludj, aludj. r>r>Ó, életem, r>honnan fakadsz? r>Ó, életem r>meddig szaladsz? r>Jaj, életünk, r>hova szaladsz? r>r>Nagy hallgatás, r>mély, mint a sír. r>Halk csobogás, r>bús, mint a sír. r>Most messziről r>Valaki sir. r>r>Valaki sír, r>ágyán forog. r>Mindenki sir r>és hánytorog. r>Mindenki sir, r>Zokog, zokog. r>r>Sötét sirás r>honnan fakadsz? r>Nehéz sirás r>miért fakadsz? r>Szakadó könny r>meddig szakadsz? r>r>1932r>
... Élni való minden élet, r>Csak magadnak hű maradj r>Veszteség nem érhet téged, r>Hogyha az lész, ami vagyr>
Édes átok: r>Utolsó napig és hajszálig r>Gyermek-szemmel r>Nézni a világot. r>r>Újra-újra r>Megborzaszt az emberi rosszság, r>Szepegéssel r>Borzalomba fúlva. r>r>Kérded, kérded: r>Mért nem vagyunk mind tiszták és jók? r>S jön a válasz r>S a választ nem érted. r>r>Jön a válasz r>S úgy hallgatod, mint riadt gyermek r>S reszketsz, mint fa, r>Félig-zöld és száraz. r>r>S szólsz: bús kincsem, r>Te, szakadatlan, vén gyermekség, r>Úgy imádlak: r>Egyebem úgysincsen.r>
Ahogy nőnek az árnyak, r>Ahogy fogynak az esték, r>Úgy fáj jobban és jobban r>Az eljátszott öregség. r>r>Ez az én két vén szemem r>Habár sok szépet látott, r>Mosolygós öreg úrként r>Nem látja a világot. r>r>Nem fogok bocsánattal, r>Víg arccal tündökölni r>S fiatal vétkek fölött r>Pálcát tréfásan törni. r>r>Emlékezni se fogok r>Kedvesen zsörtölődve, r>Ősz hajjal, piros arccal r>A régi jó időkre. r>r>Heves, ál ifjúsággal, r>Óh, ezerszer jaj nékem, r>Megöltem jövő magam, r>Az én szép öregségem. r>r>Ahogy nőnek az árnyak, r>Ahogy fogynak az esték, r>Úgy fáj jobban és jobban r>Az eljátszott öregség.r>
1. r>r>Farkasordító, gonosz télben r>Életem, ez a vén csavargó, r>Vergődik, fut gyilkos veszélyben, r>Hajhó, nem éri hangom el. r>Rongyoltan és térdig a hóban r>Hol erre, hol amarra tart, r>Megáll, kis ereje fogyóban. r>r>Hajhó, egy útszéli keresztnek r>Támaszkodik a vén csavargó: r>Nem az ő útja, útatvesztett r>S ez a kereszt tán sírkereszt. r>r>S nincs más jel a vad hómezőben. r>Estelegve és ködbeszőtten r>Forgószél-lován összevissza r>Száguld a fehér Fagy-Halál r>Dermesztve, fütyölve, vakítva. r>r>Vén csavargó, itt nincs tovább r>S az a fa-Krisztus se segít meg, r>Hajhó: az élet nem adódott r>A bús Galilea-beliknek. r>r>2. r>r>Hát lefekszünk és álmodunk, r>Mint az elfeledett rege r>S édes álmokban vesz meg minket r>Az Isten hidege, r>Hajhó, hát lefekszünk és álmodunk. r>r>3. r>r>Pompás és kicsiny palotában r>Parfümös, párás, jó meleg, r>Csókos illatú, kis termekben r>Vár a legnagyszerűbb leány. r>r>Szűz, de pompásabb az Életnél, r>Bölcs, de nyugtalan telivér r>S az ő kész, szent hálószobája r>Megér száz, híres csarnokot. r>r>Ő az Életnek el-nem-értje, r>Ő az a Gyönyör-Valaki, r>Kiért nem kár a kárhozás sem, r>Kiért nem nagy adó az üdv. r>r>Édes ágyába vonja forrón r>A vén csavargót ez a lyány r>S a legégibb muzsika hallik r>A legemberibb éjjelen. r>r>4. r>r>Így fagyott meg a vén csavargó.r>
