A létfantázia kérdéseiről versben és HIAQ –ban írt a szerzőpáros
r>
r>Jó lenne kislánynak lenni,
r>És mindent elfelejteni,
r>Gond nélkül élni, nevetni,
r>Boldogan felhőt kergetni.
r>
r>Indul reggel, múló
r>Szeszéllyel, kedvünk még alszik.
r>Napfény-sugár ébreszt.
r>*
r>Tavaszi szellővel futni,
r>Minden kis virágot tudni,
r>Ahol szép, oda eljutni,
r>A sok rosszat átaludni.
r>
r>Fonok vágyaimból,
r>Napfény tűzén át, koszorút.
r>Derűsít, árnyjáték.
r>*
r>Porba szíveket rajzolni,
r>Nyári záporban táncolni,
r>Égre szivárványt mázolni,
r>Szeretetet varázsolni.
r>
r>Hitünk, örökké áll,
r>Ő vakolat, élet-vártán.
r>Szárnyát bontja jövő!
r>*
r>Mindenben szépet keresni,
r>Boldogság titkát ellesni,
r>A szívet hagyni, repesni,
r>Rögös úton nem elesni.
r>
r>Sorsunk, lohol velünk,
r>Fogja kezünk és vezetget.
r>Sőt, terel, mint gulyás...
r>*
r>Álomszép jövőt tervezni,
r>Az élet csábját élvezni,
r>A kedvesnek csak kedvezni,
r>A jót nem hagyni, elveszni.
r>
r>Hálát pillanatnak!
r>Azért, mert segített, óvott.
r>Pillanat… légy magad.
r>
r>*
r>Csak még egyszer ezt átélni,
r>Öregséggel megbékélni,
r>Ha a végén le kell lépni,
r>A haláltól sem kell félni.
r>
r>Ravatali csendben,
r>Koszorúk is elhervadnak.
r>Majd, minden elmúlik.
r>
r>Szabadka, 2017. július 19. - Vecsés, 2017. augusztus 13. - –Jurisin (Szőke) Margit - a vers, az én írásom! A HIAQ -kat a versszakok alá, szerző-, és poétatársam Kustra Ferenc írta.
r>
Az elmúlást versben és 10 szavasokban írta a szerzőpáros
r>
r>A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
r>Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
r>A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
r>Kutakodás közben a saját magányom gyötör….
r>
r>Már nem táplál életet,
r>Nincs ereje. Odalett minden, jéggé dermedt.
r>*
r>Ismerem az ördögöt, biztosan elviszi a múltamat,
r>Megkaptam én már erről, jó régen a valós jóslatokat.
r>Múltam pillérét hordom, mint vitéz, a már rozsdás kardokat!
r>
r>Az ősz színei odavesztek,
r>A hajnali derek mindent fehérre színeztek.
r>*
r>A halotti torom képei már itt lebegnek előttem…
r>Mögöttem, még integet a letöltött, semmise életem.
r>Körbenézek, észlelem, hogy nincs is már mám… semmi ilyenem.
r>
r>Semmi sem mozdul, téli álomba vonul
r>Vagy válik fagyhalál áldozatául.
r>
r>Vecsés, – Szabadka, 2017. augusztus 4. –Kustra Ferenc – A három versszakot én írtam, alájuk a 10 szavasokat, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit.
r>A 10 szavasok címe:”Hajnali derek…”.
r>
Versben és európai stílusú haikuban, valamint 10 szavasokban…
r>
r>Fény kikandikál
r>A hajnali felhőkből.
r>Sugara, villog.
r>
r>Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
r>Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
r>*
r>Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
r>Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
r>Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem maradt...
r>*
r>Színes avar-szín
r>Keveredik fehérrel.
r>Lassan, teret nyer…
r>
r>A hajam barna színét már elvesztette,
r>Az ősz ezüstösre színezte.
r>*
r>Éjszaka sötét…
r>Éjfél vagy hajnal, mindegy.
r>Reggel erős fagy.
r>
r>Gyengeségem érzem... Ha jön is kikelet,
r>Lehetetlen kijátszani a végzetet.
r>
r>Vecsés, 2014. december 3. – Szabadka, 2017. július 25. –Kustra Ferenc – A bokorrímes és a 3 haikut én írtam, alájuk a 10 szavasokat, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A 10 szavasok címe: „Már nem táplál életet...”.
r>
Vizionálgatás az élet céljáról…
r>
r>Életsúly vállon!
r>Meditáló agyat nyom!
r>Elbuktató rög!
r>Hallgatagon viselem
r>Sorsom. Hordom keresztem.
r>*
r>Megtört ifjúság
r>Nyomasztja gondolkodást.
r>Rákfene, múltban.
r>Egy korai rossz döntés,
r>Nincs visszaút, sem lépés.
r>*
r>Élet értelme
r>Lehet, ki sem alakult…
r>Alakulás, rossz…
r>Volt remény? Odaveszett,
r>Halálra ítéltetett.
r>*
r>Cél a létezés?
r>Napsugár is csak éget!
r>Partnerkapcsolat?
r>Ha nincs kivel, csak szenvedsz…
r>Éget, mint só a sebet.
r>*
r>Az öregség, nem
r>Lábadozás! Sorscsapda!
r>Élet értelme?
r>Szép öregség? Délibáb...
r>Csak pár emlék, lelki táp.
r>*
r>Torzak mosolyok,
r>Szögletes könny, csak pereg…!
r>Boldog lét nincsen?
r>Rút vigyor, fáj életem,
r>Könny szilánk sebzi szemem.
r>
r>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc – Szabadka, 2017. július 19. – A haikukat én írtam, alá a verset, szerző ás poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A vers címe: „Érzékcsalódás”.
r>
Apevában és versben írt a szerzőpáros…
r>
r>Juj,
r>De szép
r>Az élet.
r>Öreg mivé
r>Lett? Mint ódon vár.
r>
r>Ifjúság, boldogság gyorsan elszállt... csak csalóka ábránd.
r>Csupán szíved dobog, tested nem mozdul, várod az ármányt.
r>
r>*
r>Ha,
r>Mégis
r>Minden jó
r>És szép is volt…
r>Öregség mért nyűg?
r>
r>Ám olyan szerencse nem érint, sem öreget, sem ifjút.
r>A tehetetlenség, gúzsba köti életed, nincs kiút.
r>*
r>Az
r>Élet
r>Körülmény,
r>Lehetőség.
r>Dönteni abból.
r>
r>Nem csak te hozol döntést, kész tények elé állít a sors.
r>Sokat gondolkodnod, időd nincs, ne várd, mit hoz a vaksors.
r>
r>*
r>Nincs
r>Olyan,
r>Hogy jó, rossz.
r>Lehetőség
r>Van! Választani…
r>
r>Nem csak fehér és fekete, mint a sakktábla négyzete.
r>Legyen élhető... életedből maradt csak egy szeletke.
r>
r>*
r>Az
r>Öreg
r>Már, okos.
r>Tudás mit ér?
r>Nagy készülődés.
r>
r>Hiába vagy bölcs s van tudásod, ha senki nem figyel rád.
r>Nem kellesz kutyának se már, lombját hullajtja életfád.
r>
r>*
r>Az
r>Elszúrt
r>Élet már,
r>Tény. Végleges.
r>Idő csak, halad.
r>
r>Kártyavárat építettél, rá ment az egész életed.
r>Árnyak szele tönkre tette... romokban a büszkeséged!
r>
r>Vecsés, 2017. július 6. – Szabadka, 2017. július 10. –Kustra Ferenc József – Az apevákat én írtam, hozzá a verset szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:,,Kártyavárat építettél!’’.
r>

Értékelés 

