Harci ló vágtat,
r>Lovas szeme... könnyezik.
r>Sorsa… követi.
r>*
r>Harci ló nem társ!
r>Lovas... magányos lovas.
r>Sorsa… követi.
r>*
r>Harci ló segít,
r>Ha zablája jól kezelt…
r>Sorsa… követi.
r>*
r>Harci ló párja,
r>De sorsa zablát rángat!
r>Sorsa… követi.
r>*
r>Harci ló is sír,
r>Közben, erőből vágtat!
r>Sorsa… követi.
r>*
r>Harci ló érti,
r>Menekvés nincs gazdinak…
r>Sorsa… követi.
r>
r>Vecsés, 2020. november 26. – Kustra Ferenc József – íródott: senjrú –fél haiku láncos- csokorban.
r>
És a lova?r>r>A harcost ledobta ar>Lova, úgy megijedt kígyótól.r>De csak odébb ment.r>*r>Várta a gazdáját, kir>Csak feküdt a mező füvében.r>Visszaoldalgott.r>*r>Szagolta, nyalogattar>Arcát, közben többször is prüszkölt.r>Vitéz feléledt.r>*r>Lova örömnyerítéstr>Hallatott és ugrált pár nagyot.r>Gazdi csodálta.r>*r>Pedig ismerte, évekr>Alatt nőttek össze? együvé!r>Szerették egymást.r>*r>Harcos a fegyvereitr>Összeszedte, kicsit még szédült.r>Hat év együttlét?r>*r>Lova nem messzi legeltr>Hagyta, a pára hadd lakjon jól.r>Halkan füttyentett?r>*r>Csata volt csata hátán,r>Így aztán egy jó csapat voltak.r>Becsülték egymást.r>*r>Nagyon bíztak egymásba,r>Együtt értették szakmájukat.r>Ló, már jóllakott.r>*r>Visszajött a gazdihoz,r>Akinek eléggé fájt feje.r>Ló menni akart.r>*r>Odafeküdt gazdihoz,r>Horkantgatott, biztatásképen.r>Üljön már nyeregbe?r>*r>Harcos feje csak romlott,r>Már fellépett látászavar is.r>Ló, csak biztatta.r>*r>Nagy nehezen fölmászott,r>Ló, igen óvatosan állt föl.r>Kocogni kezdett.r>*r>Harcos próbálta magát?r>Rosszulléte egyre jobban nőtt!r>Látása romlott.r>*r>Elértek egy folyóhoz,r>Keskeny volt, mély, sebes sodrású.r>Gyeplőt nem fogta.r>*r>Itt már többször átúszták,r>De lova jól irányított volt.r>Áradó folyó.r>*r>Középen a víz tarolt,r>Lovat irányítani kellett?r>Gazdi nem látott.r>*r>Még érzékelte forgást,r>Mibe az áradás sodorta.r>Még jobban szédült.r>*r>Ló érezte a veszélyt,r>Többször fájdalmasan nyerített.r>Gazdi dülöngélt.r>*r>Ló csak egyedül küzdött,r>Gazdája terhével a hátán.r>Becsatlakozás?r>*r>A kicsi folyóka isr>Áradt, lett nagy örvény, szívással.r>Gazdi már vak volt.r>*r>Az örvény berántottar>Nyeregből, nehéz fegyverekkel?r>Gyors szívóhatás!r>*r>Kettőjüket beszívta?r>Többet, senki nem látta őket.r>Egy kobra miatt?r>r>Vecsés, 2021. január 4. ? Kustra Ferenc József - a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott!r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 398
Ülők folyópart kövén,
r>Szemlélem, túlont… mesés egy harc!
r>Kard ki kard! Gyerünk.
r>*
r>Útban erre elkapott
r>Valami, én hosszan aléltam.
r>Kard ki kard! Gyerünk.
r>*
r>Felállok, többet látok,
r>Itt vagyok az éles kardommal.
r>Kard ki kard! Gyerünk.
r>*
r>Irigykedek, társak ott,
r>Én lekéstem… csónak is mind túl.
r>Kardom rántsam ki?
r>*
r>Csatazaj ide hallik,
r>Mély víz partján, le-föl járkálok.
r>Kardom cipelem.
r>*
r>Gyönyörű a harci zaj
r>Élvezem paták dobogását.
r>Kardom is menne.
r>*
r>Esteledik, zaj csitul,
r>Én megint ülök. Fönt bíbor ég.
r>Kardom nyugtalan!
r>*
r>Csatának lassan vége,
r>Kis felhők mind bíborszínűek.
r>Kardom figyelmez!
r>*
r>Mögöttem bokor reccsen,
r>Felugrok, perdülők… egy… ellen!
r>Kardom kirántom.
r>*
r>Azzal a mozdulattal
r>Szívét átszúrom, hogy át is ment…
r>Kardpengém véres.
r>*
r>Keskeny a folyómeder
r>Társaim már ott állnak, néznek.
r>Kardom-letörlőm!
r>*
r>Társak szemében látom
r>Elismerést… én is harcoltam.
r>Kardom tokjában.
r>
r>Vecsés, 2020. december 3. – Kustra Ferenc – a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott!
r>
Harcokban veszteség mindenkit érni fog,
r>Fájdalmas akkor, amikor ezt felfogod.
r>De ha küzdened kell, tedd oda magadat,
r>Ne hagyjad, hogy legyőzzön bármely pillanat.
r>
r>A harcban győzhetsz, ha nem ismersz félelmet, kegyelmet,
r>De, hogy Te győzzél, bizony ismerned kell az életet.
r>Ne is gondolj arra, hogy a vesztés is lehetőség,
r>Neked csak a siker, ami egy adott eshetőség.
r>
r>Ha jó harcos vagy, akkor szíved ettől hevesen dobog,
r>Küzdj, ne kímélj semmit, ha elkerülhetetlen a dolog.
r>Harc és csata, sok-sok van csak jönnek, mennek,
r>Kik ezt teszik, azok bizony mind emberek.
r>
r>Vecsés, 2012. február 1. – Kustra Ferenc József
r>
Tavasszal minden
r>Kivirágzik, új élet!
r>Növény pompázik.
r>Kirándulók serege
r>Megy kicsit a hegyekbe.
r>*
r>Nyári melegben
r>Izzadnak a fenyőfák.
r>Tűlevél szúrós.
r>Pókháló borítja és
r>Meghízott pók sem kevés.
r>*
r>Szépséges a rét,
r>Ott nyáron heverészni
r>Oly’ nagy élvezet.
r>Vándor és kiránduló.
r>Vágy erre irányuló!
r>*
r>Nyáron cajozni,
r>Suhanni az út felett
r>Emelkedőnek…
r>Lefelé versenyezni.
r>Tudd, nem nehéz elesni.
r>*
r>Egy csendes estén
r>A nyári Balatonnál
r>Ölelős séta.
r>Csak menni nádas felé,
r>Békákat hideg lelé.
r>*
r>Nyáron kell házat
r>Átfesteni, színezni.
r>Vakolatóvás.
r>Mesteremberek hada.
r>Sört, ők nem visznek haza.
r>*
r>Szél pőrézteti
r>Őszi dér lepte fákat.
r>Ág hideg, merev.
r>Úgy fáznak éji árnyak.
r>Ilyen a sorsuk fáknak.
r>*
r>A telet várja
r>Szánkózni vágyó gyerek.
r>Felnőtt is menne.
r>Nagy mulatság siklani,
r>A nagy dombon lecsúszni!
r>
r>Vecsés, 2014. június 21. – Kustra Ferenc József – Készült; Tankákban
r>