Idő 
Értékelés 
Értékelés Mivé leszünk, ha elmúlik a szerelem,r>S úgy élünk egymás mellett, mint két idegen.r>Hangunk, szavunk nem hallja már egyikünk sem,r>Így illan el az életünk oly sebesen.r>r>Összegörnyedve, bénán, ágyamon fekszem,r>El nem sírt könnyeim égetik a lelkem.r>Mi lesz így velem? Hogyan tovább Életem?r>Ki mondhatja meg, hogy mit kellene tennem…r>r>Ki tudna segíteni, megfogni kezem,r>Hogy fájó sebzett szívem rendbe tegyem.r>De a választ magamban kell megkeresnem,r>Titkon remélem, hogy egyszer majd meglelem.r>r>r>2021. március
Keserű mosoly ül kába fejemben,r>Bensőm zubog enyhe remegésben.r>Magam kis porszemnek érzem,r>Ahogy néz le rám e szent perem.r>r>Egy gondolat kopogtat fejemben,r>Hogy a kormányrudat elvesztettem.r>S a fellegek tovasodorják fénymesém,r>Vele minden reményt, ami szép.r>r>Épp csak igent mondtam az életre,r>De most fájón hasít az elmémbe,r>Hogy szabadulni már nem lehet,r>Cipelnem kell súlyos terhemet.r>r>Napra nap jön s éjre az éj,r>Ez a megalkuvás nagyon kemény.r>De ott ragyog a vakító fény,r>A két csodás csillagteremtmény.r>r>Ők fényesítik pislákoló egem,r>Erősítik hitem, szívem s lelkem.r>Utat mutatnak a csillagösvényen,r>Velük teljes a világmindenségem.r>r>2021. március
Tenger partján gyönyörködtem,r>kősziklákon lehevertem,r>csodáltam a hullámokat,r>benne a virgonc halakat.r>r>Messzi hajó csendben úszott,r>árbócai alig látszott,r>tenger zúgás elaltatott,r>hozott nekem csodás álmot.r>r>A kék égben, napsütésben,r>lágyan öleltél kedvesem,r>szavaid oly' édes nekem,r>karjaidban énekeltem.r>r>Ölelj, ölelj én kedvesem,r>kezeimet el ne engedd,r>ne legyen csak szívem álma,r>szereteted megtaláljam.
Avagy: tavasz a télben…
r>
r>A köd-csokrokban, gyorsan hervad a rossz látás,
r>Varjúraj repül… ez talán a feltámadás?
r>
r>Süt
r>A Nap,
r>Köd sehol,
r>Éled minden.
r>Tavasz van talán?
r>
r>Tavasz van talán?
r>Éled minden,
r>Köd sehol,
r>A Nap
r>Süt.
r>
r>Így tél közepén tavaszt játszik a természet?
r>Meleg levegő is elárasztja légteret!
r>
r>Már
r>Langyos
r>A légtér.
r>Tavaszt idéz
r>Az időjárás.
r>
r>Az időjárás
r>Tavaszt idéz.
r>A légtér
r>Langyos
r>Már.
r>
r>A szélroham is csak, lustán battyog, nem kelt hideg érzetet,
r>Kopasz erdő alatt, az avar jelenti a füvészetet.
r>Még dörrent is… de, hordani kell a téli ruha hegyeket…
r>
r>Nincs
r>Sehol,
r>Hó se köd.
r>Virág fakad,
r>Télnek nyoma tűnt.
r>
r>Télnek nyoma tűnt,
r>Virág fakad.
r>Hó se köd,
r>Sehol
r>Nincs.
r>
r>Ma az udvarban tíz centis már a hóvirág,
r>Eltévedt a télben, cserbenhagyta... hó-világ.
r>
r>Még
r>Tél van,
r>Látszat csal.
r>Ne örüljünk,
r>Várjuk ki végét...
r>
r>Várjuk ki végét...
r>Ne örüljünk!
r>Látszat csal,
r>Tél van
r>Még.
r>
r>Vecsés, 2016. május 24.-2017. december 30. – Szabadka, 2018. január 1. - Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a tükör- apevákat, szerző-, és poéta társam, Jurisin, Szőke Margit. A tükör- apevák címe:”Korán jött a tavasz, vagy mégsem...?”
r>
Rázom a kezem a zsebben,
r>Képzeletbeli pénz abban cserren.
r>Mivel a hangját nem hallom,
r>Rájöttem ébresztő! Álmodozom…
r>
r>Budapest, 1997. december 6. – Kustra Ferenc József
r>
