Idő 
Értékelés 
Értékelés Azok a hűvös téli esték,r>amikor mindenki összegyűltr>otthon, s a kályha melegénélr>boldog pillantás vett körül.r>r>Tengerit morzsoltunk csupasz kézzel,r>a kályha előtt a macska ült,r>olyan lustán és nyújtózkodvar>dorombolt, aztán elterült.r>r>A kályha teteje szinte izzott.r>Olyan piros volt, s oly meleg,r>tengeri főtt a kályha szélén,r>hallottuk, ahogy sistereg.r>r>A víz, amely gyöngyözve hullt le,r>s eltűnt a kályha platniján,r>mint az álom, mit akkor hittünk,r>de csak emléke van ma már.r>r>Olyan vidámak voltunk akkor!r>Messzire hangzott a dalolás.r>Ártatlan gyermek arcainkrólr>öröm sugárzott, s kacagásr>r>r>visszhangja törte meg a csendet,r>s hittük, hogy csodás a világ,r>pedig csak anyánk szemefényer>volt mitől szép volt, semmi más.r>r>Szemének minden pillantásar>szinte szívünket járta át,r>nem is tudtuk, hogy milyen fáradt!r>Ma is látom a mosolyát.r>r>Azóta eltelt annyi év már.r>vállunkra évek súly gyűlt,r>de még most is a legszebb emlék,r>mikor a család összegyűlt.
Május van újra. Virágok nyílnak,r>illatoznak az orgonák,r>színessé vált a rét, az erdő,r>most újraéled a világ.r>Virágba borult most a kert is,r>a gyümölcsfa olyan csodás,r>ezernyi apró virágszirombólr>öltött most magára ruhát.r>Olyan szép minden! Szinte érzem:r>Most még a kedvem is más!r>Mintha madarak röpködnénekr>meggyötört lelkemen át.r>Magukkal repítve minden rosszat,r>mi eddig belülről vájt,r>szikrázó napfényt varázsolva,r>amely oly meleget ád.r>Milyen jó volna úgy ébredni,r>hogy mindig ilyen csodásr>látvány vár, amely jókedvet áraszt,r>ilyenkor semmi fáj.r>Nem is értem, hogy miért volt eddigr>rosszkedvem, hisz a világr>nélküled sokkal szebb, és jobb lett,r>látni sem akarlak már.
Arcodra rajzolnám a nyár minden színét,r>a reggeli napfény tűző sugarát,r>s az izzadt reggelek lehulló cseppjétr>ajkadra gyógyírként hullajtanám.r>r>A hirtelen feltámadt kósza szellőtr>hajadra borzolva ott tartanám,r>s aggódó ráncaid homlokodrólr>csupasz szelével gyógyítanám.r>r>Megtennék mindent, hogyha kérnéd,r>hogy mosoly suhanjon arcodon át,r>hiszen szeretlek, s megérzem, rögtönr>amikor téged valami bánt.r>r>Tudom: az élet kegyetlen néha.r>Elég egyetlen szemvillanás,r>világok omlanak össze bennünk,r>s akkor tudjuk csak, mennyire fáj.r>r>Úgy védenélek minden kis bajtól,r>akár egy erős viharkabát,r>de nem tudlak! Hisz ember vagyok csak!r>De veled vagyok, és vigyázok rád.
Arccal a halál felér>Naponta menetelnir>arccal a halál felé,r>s a sorból ki nem állni:r> hősiességr>Harcolni önmagáértr>a létezésért, s benner>értelmes célt találni:r> hősiességr>Szánkra závárt helyezni,r>mikor kemény daccalr>kitörni vágynak a szavak:r> hősiességr>Fekete-gyász lélekkelr>embertársainkrar>fehér mosolyt ragyogni:r> hősiességr>A bűn hínár-világábanr>zápor – mostar>tisztának megmaradni:r> hősiességr>A gonosz kísértésekbenr>igazgyöngykéntr>jóságot sugározni:r> hősiességr>A számvető szenvedésbenr>panasz nélkülr>hűséggel szolgálnir> hősiességr>A rettenet-éjszakábanr>- álmoktól sújtva -r>bizakodón a hajnalt várni:r> hősiességr>A zord halálfélelembőlr>lélek-tudattalr>az elmúlásba belesimulni:r> hősiességr>Ily „apró hőstettekkel”r>naponta menetelnir>arccal a halál felé…r> Ez az ÉLET!
Ha kérdezik…r>Ha kérdezik…r>Mi köthet ma szíveket össze?r>S mi nemesíthet életet?r>Összetartás ereje, céljar>századunkban ma mi lehet?r>Egy szó a válasz: SZERETET!r>Ha kérdezik…r>Mi alapja közös hitünknek?r>S együtt éneklés mért lehet?r>Hisz különböző nézet, vallás…r>Itt egység mégis hogy lehet?r>Szívedből valld: kell szeretet!r>Ha kérdezik…r>Béke, boldogság, megértésr>emberek közt ma hogy lehet?r>S a családokban emberségrer>hogy nevelhetünk gyermeket?r>A jó példája Te legyél,r>s a válaszod: kell szeretet!r>Ha kérdezik…r>Magyar népünket mi tartja, védi?r>S hazánkért tenni mit lehet?r>Milyen vonzás, erő kell ahhoz,r>hogy megtartson egy nemzetet? r>Két szó a válasz: r>Isten-hit kell, és szeretet!r>r>Ha kérdezik…r>S Te kérdezed…r>E szétzilált zűrös világbanr>EMBERNEK lenni hogy’ lehet?r>A válaszod rá ne feledd:r>- Isten-hit kell és szeretet!
