(Septolet)
r>Ballagunk…
r>Elballagunk…
r>Életbe beballagunk!
r>
r>Gyerekkor,
r>Fiatalkor…
r>Minden múlik, minden változik,
r>Életében ember, sokszor álmodik!
r>*
r>(Senrjon)
r>Életszakasz ideje,
r>Lejárt, már újabb szelek fújnak.
r>Még esernyő sincs…
r>*
r>(Apeva)
r>Ma
r>Már csak
r>Ilyesmi:
r>Hogy ballagás.
r>Minden múlt polcán!
r>*
r>(HIAQ)
r>Elballagás, múlás.
r>Ezen időszaknak vége.
r>Létrész már elmúlás.
r>*
r>(Senrjú)
r>A homokóra
r>Sem áll meg! Ballag tovább…
r>Elballagunk mind.
r>*
r>(Sedoka)
r>Isinek vége,
r>Ballagás van, búcsúzunk.
r>Életünk megváltozik.
r>
r>Isinek vége
r>És tanulásnak. Megyünk
r>A felnőtt jövő felé…
r>*
r>(10 szavas duó)
r>Ide, vissza, csak látogatóba jövünk.
r>Sok év múlva, majd rákészülünk.
r>
r>Lesznek talán majd, osztálytalálkozók,
r>Ott meg leszünk mi, múltban gondolkozók…
r>
r>Vecsés, 2021. május 3. – Kustra Ferenc József – íródott: ballagás-ábrázolásnak, alloiostrofikus versformában.
r>
Most
r>Ballag
r>Sok gyerek…
r>Tanároktól,
r>Isitől, búcsú!
r>*
r>Ott
r>Vannak
r>A szülők,
r>Barátok és
r>A rokonság.
r>*
r>Lét
r>Ketyeg.
r>Lét múlik.
r>Öregedés.
r>Ballagás… emlék!
r>
r>Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József - íródott apeva csokorban, a ballagásról.
r>
r>
A gyarló ember önképét, hit éri, vagy ölelés, megrezzen,
r>Alig pislákoló zsarátnokom felett, korom fátyla lebben.
r>A zsarátnokom kormot árasztva, kicsit is világol helyén?
r>Élet legyen szelíd, vagy vad, érzelem lángol a tűz rejtekén…
r>
r>Mennék én előre,
r>De nagy kérdés, merre?
r>Ha zsarátnokom nagy lánggá fújom,
r>Lesz értelme, hogy vívom a harcom?
r>
r>Vecsés, 2014. február 10. - Kustra Ferenc József
r>
Hétköznapi pszichológia…
r>
r>(Senrjú)
r>Biz’ ez a kérdés
r>Nem annyira egyszerű!
r>Békevonat: huss!
r>*
r>(Senrjonix)
r>Aki megy, az csalódott!
r>Maradó a rosszat folytatná!
r>Formaváltás jó?
r>Gyerekkel ki és mit-is fog kezdeni?
r>Érdekeket hogy lehet egyeztetni?
r>
r>(HIAQ)
r>Ha van közös gyerek,
r>Akkor talán jó megoldás!
r>Ez kényszer a köbön!
r>
r>(6 sorosban)
r>Akik szakítanak, azok már közel nem egy síkon mozognak!
r>Egyik elmegy, a másik meg sokszor végzetesen marasztalá.
r>Sok minden lehet oka, de ezek páronként mind-mind változnak!
r>Ha,
r>Meg, ha ő menni akar, akkor a másik miért marasztalá?
r>
r>Belső zűrzavarok nagy kompromisszumtól bizton' nem változnak!
r>*
r>
r>Bejátszanak az ambivalens érzések, meg a saját (talán téves!) akaratunk,
r>Nem biztos, hogy a távozó fél a hibás, lehet, valósan menekül… Mást akarunk?
r>Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmenő félnek derül ki... menekül!
r>Régen, elnézte, mert ő nem ilyen lovat akart és ebből ő most kimenekül…
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot,
r>Lehet az, hogy életben most ismerte föl a valóságot...
r>Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot.
r>
r>A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság,
r>Mindkettő fél lelke bánja, így ez nem az igazi nagy bátorság...
r>A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság.
r>
r>Vecsés, 2020. október 1. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.
r>
Mit ér a gondolat, ha csak gondolat marad,r>Mit ér a szó, ha az ember csendben marad,r>Mit ér az élet, ha nem is éled,r>ha a sikereidet csak a pénzben éredr>Mit ér a tehetség, ha nincs mellette akarat,r>Mit ér a szerelem, ha egyoldalú marad,r>Hogy mit ér, e kérdést minden nap felteszed, keresed a választ, de sehol sem leled....