Idő 
Értékelés 
Értékelés E pár sor nem csak köszönetr>évtizedes együttlétünkért,r>melyben épp úgy megosztottukr>a jót mint a rosszat,r>hol lábra segítettük egymástr>ha bármelyikünk roskadt.r>r>Már annyira összenőtünkr>mint sziámi ikrek, és gyakranr>már a gondolataink is azonos,r>és amit átéltünk mindkettőnkr>örök és megosztott dicsősége.r>r>Íme két egyén mely egymásra találtr>és közösen és bátran nézett szember>egy viharos sorsnak akadályaival.r>Íme két test mely összeidomult.r>Íme két lélek mely egymáshoz simult.
Talán azok a hatalom emberei a legveszélyesebbekr>Kik mint Nagy Sándor vagy Attila a sors gyeplőjétr>Vasas kézbe kapják, és teljes nemzeteket elpusztítanakr>Hogy nagyképű és mindenható vágyaikat kielégítsék.r>Harcra kész légiók állnak rendelkezésükre melyekr>parancsára a háború ebei gyors lábakon megindulnakr>Az ő fajtájuk a legkönyörtelen módszerekkelr>Kényszerítik a világot egy alázatos öntvénybe,r>S isten segítsen azokon kik mernek ellenállni.r>r>Sokkal megértőbbek azok a jóindulatúak kik szeretőr>meggyőzéssel próbálják a világot megváltoztatni, ésr>kiknek a kibékülés álma rokonságra vezeti a népet.r>Ők azok a tanítók és gyógyítók kik gyengéd természettelr>Megbocsájtást, türelmet és részvétet hirdetnek.r>Erejük mely az erény és élet tisztaságán alapszik, arrar>hatalmazza fel őket hogy a lélek tudatával uralkodnak.r>Szívük nyílt és eszméjük fel van világítva amintr>biztos lépésekkel a mennyei cél felé vonulnak.r>r>Aztán vannak kik tudják hogyan kell vagyont halmozni,r>És kik értik hogyan lehet kincses fellegvárat építeni.r>Mint régi idők ravasz kamarásai, kezükben a kulcsr>Mellyel arannyal töltött kincstárat nyitnak és csuknak.r>Manapság a java a kereskedelem kerekét forgatja,r>És billió számú embernek teremt munkát és bért.r>Hatalmas hajóik a tenger hullámaival birkóznak,r>És dokkolnak az iránytű minden irányában, elnézver>Attól hogy a föld lakói mily messze elvetődtek.r>r>Szükség a szépre a legkorább idők óta követ bennünketr>De az ellentétek gyakran árnyékot vetnek életünkre.r>Kik harmónia után vágynak és egyensúlyt keresnek,r>És kik esztétikája a szépség látomásait követik,r>Művészettel cserélnék fel a káoszt és rendellenességet.r>Édes dallamok születnek nagy zenészek eszméjéber>Melyek drága áron zengnek királyi udvarokban,r>És ahol a mester kőműves szakmáját művelir>Fenséges műemlékek és tornyok emelkednek.r>r>Azok az emberek kik mértékkel és szabállyal dolgoznak,r>És kik erénye az értelem és józan gondolkozásr>Kémcsővel, mérleggel és lombikkal ügyködnek, vagyr>vonalzóval, tollal és ecsettel mely színes tintákba merítver>térképet és grafikonokat ügyes kézzel beszínez.r>Egy strapás munka mely csak nyugodt kedéllyel lehetséges,r>De hasznos mire találmányaik a köz tudatba kerülnek.r>Az ő munkájuk által nézhetünk a természet maszkjai alá,r>És bármi másra mely ők által a napi munkát megkönnyebbíti.r>r>Ha egy új ideológia vagy tan elismeréssel van fogadvar>A legbuzgóbb hívekből alakul ki a mozgalom gerincer>Melynek fenntartására és folytatódására bármire képesek,r>De gyakran egy túlzott lelkesedés szélsőségre vezet.r>Mennyire szánalmas ha az ötlet fanatikusok kezébe kerül,r>És elsavanyodik ha túl sok a szenvedélyr>Mely által a nép tömegesen elveszti az eszét!r>Inkvizíciók mint szörnyetegek emelik fejüket ésr>minden jó szándékú ötlet nem hoz mást mint veszélyt.r>r>Végül is azok az emberek kiknek öröksége a csillagok,r>És kikben a szellem alkalmas otthont talál.r>Ők lesznek egy új adományozás polgárai,r>kik mint istenek újan-szűlt földön fognak járni.r>Egy efféle arany korban isteni rend szerint az uralkodás,r>Hol a józan ész, szeretet és hatalom lesz a szabály,r>Tükrőzve egy oltáron melyet egy háromszoros láng ékesít.r>Egy bátor új faj melyet pap királyok és mágusok uralnak,r>Olyan földön mely átalakult gyönyörrel telt paradicsommá.
Az érzelmeimtől függ hogyr>kit kedvelek és kit nem,r>mert tele előitélettel homályosr>és hályogos a szemem.r>r>A szeretet viszont nemr>a szeszélyeim függvénye,r>hanem mint csontban a velő,r>egy istenadta, szívben rejtett erő.r>r>Csak pucéron és ártatlanulr>állhatok a lelkemmel szembe,r>melynek tiszta fénye arra mutat,r>hogy hol a hiány és mi a feladat.
a mulandóság padlóján táncolunk,r>még akkor is ha a csontvázat említjükr>(a halál üregszemű jelképe),r>amely idővel szintén földé válikr>r>még a halál is elvérzik,r>és mának virágai a holnapr>gyomnövényei lesznekr>a jelen egy nád szálr>mely a holnap szelében inogr>r>az évszakokr>megkeverik napjainkatr>mint várakozór>nyugtalan kérdésekr>r>öregedésünk során rájövünk,r>hogy a lebegő őszi levelekr>a szélben valóban egy újr>menyasszonyi táncot gyakorolnak
Szűrt fény kergetőzik a lombokon.r>Két levél között csendben átoson.r>Lecsúszik az ősöreg fa törzsén.r>Mely az időt nyögve áll itt görbén.r>r>Megfáradva várja léte végét.r>Kor marta ránc barázdálja kérgét.r>De most csak figyeli a fény táncát,r>öröm simítja ki kérge ráncát.
