Csak nézlek ős tölgy matuzsálemr>Már ötszáz esztendeje, hogy magasodsz.r>Első ez, hogy felkereslek, ha hazajöttem.r>Luther átkozása óta itt kapaszkodsz.r>r>Emlékszel tölgy, mi volt a te vágyad,r>Mikor csemeteként álmodoztál,r>S még zsenge volt az ifjú ágad?r>Elérni a fellegeket a holdvilágnál.r>r>Most már óvón veted árnyékodatr>Magvad szórta zsenge fákra.r>S, ha rád borul a nyáralkonyat,r>Látod ahogy szellőt hívnak nászra.r>r>Orákulum voltál ősi Dodomában,r>Lombjaid sóhaja mutatta a jövőt.r>Most koronád tükre látszik a Dunában,r>S a jövő nemzedékre vonsz áldó tetőt.
Sebezhető vagyok, tudom.r>Mit érzel, már írva van fent.r>Csak mondd ki, szemem lehunyom,r>Míg víztükröt simít a csend.r>r>Bíztam, ahogy mindig: vakon.r>De bennem már mást lát szemed,r>Kinek nevét már rég tudom,r>S hittük, hogy helyreáll a rend?r>r>Felperzselő, konok álom,r>Idézel csábító valcert!r>Csukva a szemem, de látom,r>Még víztükröt simít a csend.
A hosszú távú
r>Gondolkozás a siker
r>Legfőbb záloga.
r>*
r>
r>A részsiker is
r>Lehet oly’ nagy eredmény
r>Mi maradandó.
r>*
r>
r>A részsiker ne
r>Tegyen oly’ öntelté,
r>Hogy végül vesztesz!
r>*
r>
r>Jó hosszútávra
r>Tekintve, szerencsével,
r>Sikeres leszel.
r>*
r>
r>A siker újít
r>És feltölt, regenerál,
r>Lelket felépít.
r>*
r>
r>Sikered legyen
r>Az eredmény, mi marad.
r>Lelked, nem apad.
r>*
r>
r>Ha félelmed meg-
r>Izzaszt is, urald magad,
r>Vagy elvész siker...
r>*
r>
r>Ha a sikered
r>A fejedbe száll, véged!
r>Pénzes senki vagy.
r>*
r>
r>A sikered, ha
r>Fejedre száll, elveszel!
r>Magad számára!
r>*
r>
r>A végső siker
r>Megélése jó lesz,
r>Ha magad maradsz.
r>*
r>
r>Ha jő sikered,
r>Ne képzeld, hogy lettél...
r>Maradj embernek!
r>*
r>
r>A sikeredtől
r>Több vagy, eredményesebb,
r>De ne élj vissza...
r>*
r>
r>Sikerépítés:
r>Az alázatos munka
r>És odaadás.
r>*
r>
r>Ha sikered a
r>Boldogságod alapja,
r>Fogd, ne engedd el.
r>*
r>
r>Sikert elérni
r>Könnyebb, mint megtartani.
r>Az kemény munka.
r>*
r>
r>A döntéseid
r>Helyességét mutatja,
r>Megjött sikered.
r>*
r>
r>A siker olyan,
r>Mint kelt tészta, hagyni kell,
r>Jól megdagadni.
r>*
r>
r>A peches ember,
r>Nem lehet sikeres, mert
r>Nincs szerencséje.
r>*
r>
r>Élet rejtelme,
r>Ki lesz sikeres, ki nem.
r>Szerencsén múlik.
r>*
r>
r>Siker nélkül az
r>Élet nem szép, nem jó, rossz.
r>Evakuálódsz!
r>*
r>
r>Ki életében
r>Sikeres volt és boldog,
r>Ritka kivétel.
r>
r>Vecsés, 2013. április 28. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
r>
Lila szemekkel szemlélem a világot,
r>Amerre csak nézek, látok jó sok barmot.
r>Van köztük szép magyar tarka,
r>A többi meg; szürke marha.
r>
r>Van egy csomó, jól el vannak látva szarvval,
r>Döfködnek is rendesen… bár nincs is partfal.
r>Látok nem is némi birkanyájat, nagy egyedszámmal,
r>Juhász terelgeti őket –joguk van- csak szép szóval.
r>
r>Van terelő kutya is, kordában tartja őket,
r>Ott nincsenek… így nem a nagy-bundás nagymenőket.
r>Végtelen a mi Hortobágyunk, nagy és sík,
r>Ha mi jók vagyunk, miért vagyunk mi... kicsik?
r>
r>Vecsés, 2013. december 05. - Kustra Ferenc József
r>
Az utolsó unokám, ki még óvodás, cukorbeteg,
r>Ezt pedig neki sem, szülőknek, ovinak sem egyveleg.
r>*
r>
r>(Bokorrímes)
r>Három éve, amikor beíratták, akkor a vezető ezt megtagadta,
r>Mivel arra hivatkozott, hogy nincs, ki a gyermeket a szükségkor megszúrja…
r>Ez pedig oly' kirekesztés volt, hogy anyja polgármesteribe ment panaszra!
r>*
r>
r>(Senrjon)
r>Kérdést röviden, rövid
r>Telefonnal meg is oldották.
r>Ez kirekesztés.
r>*
r>Három évet lehúzott,
r>Most meg sajnálja, még maradna.
r>De már menne is…
r>*
r>
r>(10 szavas)
r>Most már kérdezgeti milyen lesz az iskola…
r>Ősszel megy oda.
r>
r>(3 soros-zártükrös)
r>Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már,
r>Ő tud ezerhatszázig számolni… persze, hogyne már…
r>Rajzolgat és próbál számolni is, mondta is, hogy már…
r>
r>Még a tollat nagyon sután tartja a keze, de én érzem, ennek van veleje,
r>Mert ez nem probléma, megtanulja, szinte mindenkinek ilyen az iskola eleje…
r>
r>(Senrjú)
r>Együtt várjuk az
r>Őszt… óvodáskor vége!
r>Élete halad.
r>*
r>
r>(Apeva)
r>Az
r>Ovi
r>Ott marad,
r>Hol helye van…
r>Gyereknek… isi!
r>
r>Vecsés, 2021. május 22. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában, óvodai ballagásra.
r>