A szememben fény, köröttem csend.r>Csak hallanám, hogy mi megy odafent.r>Egyedül még, egyedül mindig.r>Ki kísér majd el az aranyközépútig. r>Itt a fejemben egy látomás.r>Mi szült neked egy vallomást.r>Magam ellen becsülettel küzdhetek.r>Jöhet a változás.r>Nem kérem, hogy megértsd.r>Nem akarom, hogy megbocsáss. r>Valaki más, majd rám talál s elvisz magával.r>Majd hárman megyünk tovább, ő és én, a magánnyal.
Te vagy a nap s égeted a testem.r>Te vagy a tét, amiért feladom mindenem.r>Te vagy az eső, mi lehűt csendesen.r>Te vagy a föld s porodtól létezem.r>Te vagy a szín mely kápráztatja a szemem. r>Te vagy a fal, amitől kétkedem.r>Te vagy a fény, ha más nem világít.r>Te vagy a hang, ami fejemben irányítr>Te vagy a végtelen, melyhez fogható nincsen.r>Te vagy a lét, ami nélkül semmi sincsen.
Egész éjjel havazott,r>S a szél elkezdte játékát.r>Az ősi hold a temetőre vetítetter>Rémült árnyékát.r>r>Fehér álmokat szőtt az éjr>A fekete szívekbe.r>Nem felel a csendr>A tücsökzenére.r>r>Az ősi mítoszokr>Hullámzó dzsungelénr>Surranó szárnyak repültekr>Az őseim fekhelyén.r>r>Szertefoszlott az éjjel,r>A cigányszerető álmok.r>Zúgó lombok a sötétbenr>Hordják rá az átkot.r>r>Tarnazsadány, 2020. december 27.
Égre törőn utolsót sóhajt a nyár,r>Kopár, kies tájat a szél járja át.r>Lassan sétál a holdsugár az égen,r>Hideg szobámból a hópihéket nézem.r>r>Mit keres egy költő e siralmas vidéken?r>Elmémben örömöt és bánatot idézek.r>Bűn, nyomor, kín ez a falu, reménytelen,r>Hol szegénység az úr, ott az élet esélytelen.r>r>Szívemben hordom e lelki világot,r>Nézem a felhők vonulását, s felkiáltok!r>Miért taszít nyomorba az élet ennyi életet,r>Miért lettünk, Istenünk! - szabadlábon védekező végzetek.r>r>És amikor megteremtette Istenünk,r>A fekete és barna népet.r>Nem adott hozzá nyugalmat és békességet,r>És a csillagok fénylő során védettséget.r>r>Égre törőn sóhajt még a nyár,r>Kopár, kies tájat a szél járja át.r>Lassan sétál holdsugár az éjben,r>S én a hideg szobámból a hópihéket nézem.
Megittam életem korty vizének javát,r>Tüzes életem ott bolyongott a karavánút nyomán.r>Angyal szállt felettünk, vállán koporsó,r>Édeni életben utunk poklokon vezetett nyomorgón.r>r>Sokmilliónyi vágyálom utánr>Megálltunk az evolúció zsákutcáján.r>Ősi szellők őrzik vándorlásaink nyomát,r>Sárkunyhók épültek az idők folyamán.r>r>Ősanya varázsán nyíltak iskolák,r>Csillogó dübörgéssel lettek diplomák.r>Kalapunkat elfújta a szél is,r>Táncunk, dalunk megmaradt mégis.