Idő 
Értékelés 
Értékelés Nyári alkonyat…
r>
r>Vörös alkonyat
r>Fénye, hidat fest vízre.
r>Hullámtörések!
r>*
r>Vörös alkonyat
r>Színesíti életet.
r>Jó belenézni.
r>*
r>Vörös alkonyat
r>Bíbor felhőt varázsol.
r>Bíbor bárányok.
r>*
r>Vörös alkonyat
r>Napszemüveget nem kér.
r>Jóleső szemnek.
r>*
r>Vörös alkonyat
r>Dúló szelet átfesti.
r>Szél mérge lanyhul.
r>*
r>Vörös alkonyat
r>Fáradt, indul aludni.
r>Takaró sötét.
r>
r>Vecsés, 2020. szeptember 13. – Kustra Ferenc József - íródott: haiku csokorban: anaforás, fél haiku láncban, ami tagjainak az első sora azonos.
r>
Ne adj kenyeret kezembe,r>Ha már nem lesz erőm vénségemre!r>Ne tégy koszorút se szent födelemre,r>De ne átkozz, kérlek,r>Ne tégy rám rossz szót.r>Nem kell sírnod se,r>Hiszen az életünk nem erről szól.r>r>Ha harmatos hajnalonr>Felkelő napba nézel nyárnak elején,r>r>Gondolsz-e vajon rám?r>Ha talán addigra már elmennék.r>Eső koppan járdára, út porára,r>Nyitott ablakodon friss szellő suhan át.r>r>Az emlékek halványulnak,r>Elveszett létem porba hullnak.r>Álmatlan éjszakádon eszedbe jutok-e?r>Hisz nagyon szerettelek, jól tudod te.r>r>Áldott vagy te, szívverésem Katájar>Vihar verte sorsomban hű társ voltál.r>S ma is féltőn vigyázol rám,r>Meghálálni nem is tudnám.r>Szerelmünk lángjar>Haláltusám.r>Ha előbb elmennék,r>Drága Katám
A poéta víkendje…
r>
r>Az erdei lakban elvoltam pár napot.
r>Esténként egy mécs-világ nekem imbolygott…
r>Szerettem a kis lángot, többször is mélázva néztem,
r>Közben a falra vetült mozgó-árnyképet figyeltem.
r>Oly’
r>Akkurátus volt ez a pici mécses láng,
r>Mert a tollam-elővettem, lett írott láng.
r>
r>Vecsés, 2018. október 2. – Kustra Ferenc József
r>
Számíthatok még kedves Trudi,
r>Hogy még az enyém akar lenni?
r>Hűhóval elvenném,
r>Folyton kényeztetném…
r>Tenyeremben jó lenne lenni…
r>
r>Számíthatok még kedves Trudi,
r>Hogy a gyászéve le fog telni?
r>Akkor képbe jönnék,
r>És magáért mennék!
r>Görbe? Egyenesbe fordulni…
r>
r>Ha megjönne, érdem… ó Trudi!
r>Onnan, életet csak élvezni…
r>Szeretet érzése,
r>A végtelensége…
r>Imádnám Önt, végzetem Trudi…
r>
r>Vecsés, 2021. február 23. – Kustra Ferenc – íródott romantikus LIMERIK csokorban.
r>
Nincsen olyan zár, minek nyitja ne lenne,
r>Nem kell tán' hozzá, csak fényesített eszme.
r>Lehet, hogy a régit, múltat, nem ildomos túlontúl feszegetni,
r>Mert fellármázódnak a rossz emlékek, és elkezdenek kijönni…
r>
r>Ahogy a múltba… túrunk, elkezd kibogozódni az összevisszaság,
r>Amik aztán rendezetlen sorokban lesznek a támadó visszásság.
r>A múltban már nincs ellenség, csata se,
r>Meg nincs ott, egyetlen menekülő se.
r>
r>Vannak, értetlen, ijedt szavak, múlt elől lóhalálában menekvést kell keresni,
r>De vajon minek, Istenünk már rég elrendelte, mindenkinek majd múltba kell menni.
r>A múltból kihallatszanak a kiáltások, meg a ló patadobogás,
r>Itt már van idő, hörgő morgásra, így már minek is az a lódobogás?
r>
r>Sejtelmes csendességem zuhog, ömlik elő a régmúltból,
r>Sejtelmes csendességem nem ad elő semmit a régmúltból…
r>
r>Vecsés, 2021. június 4. – Kustra Ferenc József
r>
