Idő 
Értékelés 
Értékelés - Istenem féltékeny és bosszúálló volt,r>és egész a vörös tengerig üldözött.r>Alkonyatkor úgy tűnt mintha Egyiptomr>és Arábia közt a tenger vérrel lett volna elöntve -r>az utolsó akadály mellyel még veszkődtem.r>Azután a hold lett cimborám amintr>tutajjal utaztam át a szembeli partra.r>Egy új szabadság ébredt szívembenr>mintha egy haragos isten végre békén hagyott,r>és egy új szeretőre engedélyt adott.r>r>(Júda, az oroszlán,visszatért a Nílus földjére,r>mert vágyakozott Egyiptom bölcsességére.)r>r>- Lásd a folyót és a földet, mondták neki a tudósok,r>az istenek saját magzatukkal termékenyítették meg,r>és ha gondolataid szárnyat kapnak és elérnek a napig,r>Rá, kit az egek istenének hívunk,r>dicsőségét részedre is leleplezi,r>Ő, a hatalmas uralkodó ki a keleten kell,r>és ki a Szahara mögött esténként búcsúzik el.r>r>Memphiszben Júda álmélkodott amint megláttar>a palotákat és templomokat. Hatalmas oszlopokonr>melyeken kőbe vésve, és a falakra festve,r>Egyiptom gyönyöre ragyogott tágas, színezett vakolaton.r>Itt a hieroglifikusok írásai régi titkokról beszéltek.r>A halottak birtoka megtestesült Júda benső szeme előtt.r>A lélek ítélete és a szív lemérése dramatikusr>pontossággal voltak leírva és ábrázolva.r>r>És mikor besötétedett, és Júda felnézettr>a ragyogó éjszakai égre, a csillagokat úgy láttar>mint mérföld köveket, melyek tisztán szétszóródvar>kibetűzték a tér és idő birtokait -r>végtelenséggel és örökkévalósággal -r>mely megtagadott minden kétséget.r>(Júda, az oroszlán, visszatért a tudás ős bölcsőjébe,r>hol napról napra, évről évre, vágyakozásait kielégítette.)r>r>De Júda halála után Egyiptomnak is eljött bukása.r>Év-ezredes fény-korában értékelve voltr>mint egy kehely drága, érett szeszes ital.r>De a tanítások megmaradtak papiruszon és kövön,r>és a szfinx mely a piramisokat őrzir>nem hagy békén bennünket:r>- Keresd a titkokat, és ássál mélyebben -r>csak azt kutasd melynek arcát még le nem fátyoloztad.
A csorda ügetve haladr>a gyér erdőben,r>és a föld dübörögr>nehéz lábuk alatt.r>r>Őrszemek csapkodór>nagy fülekkel védikr>a csorda mindkét oldalátr>ha netán veszély adódna.r>r>Köztük kicsi és nagy,r>fiatal és öreg,r>egyenletesen haladr>mint egy szűrke hadsereg.r>r>Aztán váratlan veszély!r>Ember szag, attól a turbános,r>fehér köpenyes lényektől kiknekr>egyetlen célja a rabságba ejtés.r>r>Az őrszemek trombitálnakr>hogy irányt kell változtatni,r>de hirtelen egy fiatal borjúr>elveszti az eszét és előre fút.r>r>Anyja aggódva utána fút,r>megzavarja az egész csordát,r>mely félreérti indokát,r>és vakon követi -r>r>egyenesen az emberr>alkotta csapdába.r>A csorda átverve megállr>a bekerített területen.r>r>Fejükkel idegesen le-felr>bólintanak és orrmányukkalr>ide-oda csapkodnak, mert ar>csorda elveszve érzi magát.r>r>Egy öreg nagyméretű nőstényr>előre lép. Az ijedt kis borjú,r>ügyetlenűl és tehetetlenűlr>próbálkozik anyjához férni,r>r>de durván fel lesz rúgva.r>Az öreg nőstény felette áll,r>és súlyos lábbal elkezdr>dörömbölni mint egy hatalmasr>r>irgalmatlan bírói kalapács,r>addig míg a borjú utolsór>gyöngülő és fáradozottr>lélegzete el nem halkul.r>r>A nyitott és rózsaszínr>szájból habzó vér csorogr>éa az elefánt csorda ítélete r>emígy végre van hajtva.
Trópusi éghajlatok vonzották.r>Bágyadt, napsütött, sötét-bőrű fajok közé keveredett,r>melyek harcosaival vadászni járt,r>és némbereivel halt, kik csodálták r>fehér-bőrű, sötét-hajú férfiasságát. r>Durva cserépedényekből evett velük r>idegen és egzotikus ételeket.r>Ismerte a Nílust hol vizei még patakok voltak,r>és a Hold Hegyei lábánál sátorban táborozott.r>r>Sűrűbben lakott vidékekenr>idegen városok utcáit jártar>sáros-barna, és agyagból épített palotáivalr>és vakító-fehér falaival.r>Érzéke volt idegen nyelvekre,r>és beszélt tudósokkal és költőkkelr>kiknek nyelvét megtanulta olvasni és beszélni,r>és cifrán és diszesen írt könyveikbőlr>merítette tudását e különös kultúrákr>történelméről és tudásukról -r>furcsa értekezettekben böngészett melyekbőlr>megtudta hogy hogyan éltek és gondolkoztak.r>r>Vakmerő, katona, felfedező és író,r>ki ismerte Ázsiát, Afrikát, és Észak és Dél Amerikátr>oly módon mint csak egy kíváncsi ember tud ismerni.r>Végül is elvonult otthonába, és tollal és papírralr>a dolgozó szobájában, érett éveitr>fordítással és írással töltötte.r>Egzotikus, erotikus és fantasztikusr>elbeszélései könnyen folytak tollából:r>Az Arab Éjszakák, az Illatosított Kert, ésr>a Káma Szútra sok sikert nyertr>liberális és különc izlésű olvasói között.r>r>De sajnos! Mikor Burton meghaltr>Hetvennél egy évvel korábban,r>felesége, Isabel, kinek szűk viktoriánusr>erkölcse közbelépett, írásai javátr>a tűzbe dobta. És mégis, férjer>tiszteletére, együtt vannak eltemetver>egy beduin sátor-alakú sírbanr>melyet Isabel szeretettel maga tervezett -r>egy illő pihenő hely oly embernek ki látta a világot,r>és ki szabadon és korlátlanul rendelkezett.
Ázsia szívébenr>volt az ősi hazám,r>az a öreg és szent földr>hova lelkem hazaszán.r>r>Tibetet gyilkolták.r>Ázsia szíve vérzet.r>A nép ezrivel pusztultr>És a világ csak nézett.r>r>Tibet már csak szívemben,r>és szívemben nincs hiúság,r>de Tibet fel fog támadnir>ha tüzét újra meggyújtják.r>r>Lényege majd megmaradr>És tana még fog terjedni,r>mely éhes lelkek eledele,r>És hű vágyait jellemzi.
Láttad nagy királyok rút bukását.r>Szende szüzek erényének romlását.r>Hallottál csatatéren halálsikolyt.r>Hullámzó hangzavarban csendes tébolyt.r>r>Nagy, büszke bérced méltósággal áll itt. r>Világnak búja, derűje nem csábít.r>Csak vihar tépázza meg a hegytetőt,r>mely csókod lehelte éggel egybenőtt.r>r>Látni fogod még jövő szenvedését.r>Még szunnyadó, új hitek ébredését.r>Sírásra fakaszt majd búnak emléke,r>mely hegyoldalról patakként árad le.r>r>Látni fogsz te még szépet, felemelőt.r>Vidám aratókkal teli búzamezőt.r>Szerelmes dalt éneklő deli legényt.r>Magas, büszke bércekről írt költeményt.
